• Megjelenítés

Elemzés

Ömlik a tőke Brazíliába, hol van a kutya elásva?

Brazília hosszú évtizedeken keresztül azért küzdött, hogy elmondhassa magáról, hogy gazdag ország. Mára ez részben sikerült neki, hiszen az ország egyik legnagyobb városát, Rio de Janeirot a világ legdrágább városai között tartják számon. Kérdés azonban, hogy az áremelkedés hova vezet. A már amúgy is alacsony színvonalon élő lakosok további elszegényedéséhez, vagy esetleg a gazdaság túlhevüléséhez, netán egy újabb ingatlanpiaci buborék kialakulásához?

Szorongató rezsikiadások - Vannak, akik már most sem bírják

Az elmúlt évtizedben jelentősen drágultak a lakosság által használt közszolgáltatások, minden rezsielem ára az inflációt meghaladó mértékben növekedett. Az egyes szolgáltatások egységeinek drágulásával a nettó keresetek növekedése sem volt képes tartani a versenyt, aminek egyenes következménye, hogy a lakosság kevesebbet képes vásárolni ma a közszolgáltatásokból, mint tehette azt 2003-ban.

Borúlátóbbak az alapkezelők - Veszített vonzerejéből az OTP

Április elejéhez képest némileg romlott a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése, bár a többség rövid távon a BUX indexben nem vár 5%-nál nagyobb elmozdulást egyik irányban sem, az ennél nagyobb mértékű esésre számítók aránya némileg nőtt. A csökkenő optimizmus abban is megmutatkozik, hogy a többség ismét piaci súlyon tartja a részvényeket, míg 20% alulsúlyozza őket a saját benchmarkhoz képest. A portfóliómenedzsereknek most jóval kevesebb kedvenc papírja van, a Richter kivételével valamnnyi vezető részvény esetében csökkent az említések száma (a legnagyobb mértékben az OTP-nél).

Itt a Facebook nagy dobása: bejelentették az ingyentelefont

Újabb területet próbál meghódítani a Facebook, a népszerű közösségépítő oldal ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy a T-Mobile kifejlesztett egy alkalmazást, amellyel lehetővé teszi ismerőseinkkel az ingyenes internetes telefonálást. Ez újabb csapást jelenthet az elmúlt években szinte folyamatosan veszteségeket termelő Skype számára, ráadásul a fejlesztés időzítése is érzékeny pontot érint, hiszen a Skype még idén tőzsdére készül.

Élet a moratórium után

A jelzáloghitelek mögötti ingatlanfedezetek érvényesítését gátló moratóriumok - mert valójában két moratórium van érvényben: egy árverezési és egy kilakoltatási - gyakorlatilag minden érintett számára csapdahelyzetet teremtettek. Egyfelől a moratórium feloldása is okozhat bajokat: a problémás ingatlanok olyannyira felhalmozódtak, hogy megjelenésük a lakáspiaci kínálatban igen jelentős ársokkot okozhatna. Ez sem a bankoknak, sem a gazdaságnak, sem az adósoknak nem érdeke. Másfelől az is nyilvánvaló, hogy a moratórium megszüntetése előbb utóbb elkerülhetetlenné válik, és minél később kerül sor rá, annál fájdalmasabb lesz. A megoldás a moratórium feloldását követő szabályozott, a fokozatos banki fedezetérvényesítést elősegítő folyamat lehet - írja Nagy Márton és Szigel Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Területének szakértői.

Benzinhiány Oroszországban

A Szovjetunió felbomlása és az "irányított demokrácia" vadkapitalista viszonyainak kialakulása óta még nem telt el annyi idő, hogy Oroszország polgárai megszabadulhattak volna az egykori hiánygazdaság fojtogató pszichózisától. Nem csoda, hogy az ország nagyvárosaiban az elmúlt hetekben kialakult és április 23-a óta akuttá vált benzinhiány néhány nap alatt 5--10 százalékos árdráguláshoz vezetett a belföldi piacon. Az okokból sejthető egy s más abból, hogy miközben a BP kútjain literenként 23 rubelről majdnem 25 rubelre emelkedett az ár, a Gazprom kőolaj leányvállalataihoz tartozó kutaknál nem változott semmi. A legnagyobb orosz energetikai cégek nyilvánvalóan nem akarják fokozni a feszültséget.

Fúziós lázban égnek a tőzsdék: bárki célpont lehet?

Egyre-másra érkeznek a hírek a világ minden tájáról hatalmas, többmilliárd dolláros felvásárlásokról és ebből a tőzsdék sem maradhatnak ki. Néhány év kihagyás után újraindultak a konszolidációs folyamatok, jelenleg a világ legnagyobb forgalmú tőzsdéjéért, a NYSE Euronextért harcol a Deutsche Börse és a Nasdaq OMX, de még számos lehetőség rejlik a világban. Még akár maga a Nasdaq is célpont lehet, vagy a varsói tőzsde, amely kimaradt a régiós konszolidációból.

Zsákolják a részvényeket a profik (Portfólió-ajánlók)

A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők körében ismét megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság. Ez persze nem meglepő, hiszen a piacokon dúl az optimizmus, a részvényindexek új csúcsokra törnek, az olyan problémák, mint az észak-afrikai és közel-keleti zavargások, vagy Görögország várható adósságátrendezése, pedig jelenleg nincsenek nagy hatással a piacokra. Ennek megfelelően a megkérdezett alapkezelők jelentősen növelték részvénykitettségüket modellportfólióik összeállításakor, miközben a leglikvidebb és legbiztonságosabb pénzpiaci eszközök súlyát csökkentették.

Válságállók-e a magyar bankok?

Miközben a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stressztesztjei szerint is jó, erősödtek a hitelek átstrukturálása, a moratórium, a bankadó és a külföldi források rövidülése miatti kockázatok a jegybank múlt héten közzétett pénzügyi stabilitási jelentése szerint. A részletekről a jelentés elkészítését irányító Balás Tamást, az MNB Pénzügyi Stabilitás szakterületének vezető közgazdasági elemzőjét kérdeztük.

Kísért a múlt: az olaj szorításában a légitársaságok

A világban fokozódó geopolitikai feszültségek, a közel-keleti lázongások hatására idén újra szárnyalásba kezdett az olajár, jelenleg a brent típusú olaj árfolyama 120 dollár felett jár, a határidős WTI pedig közelít a 110 dolláros szinthez. Ez újabb rossz hírt jelent a légitársaságok számára, amelyek enélkül is nehéz évtizedet tudhatnak maguk mögött. 2001-et követően a terrorfenyegetettség, 2008-ban a történelmi magasságokba szárnyaló olajár, majd egy súlyos gazdasági válság rengette meg a szektort. Most pedig ismét a magas olajár réme fenyeget.

Szenvednek a nyugdíjasok - Elviselhetetlen teher a rezsi

Jelentős drágulás ment végbe az elmúlt évtized során a közműszolgáltatásban, miközben az átlagos (egy főre jutó) nyugdíj-kifizetések csak moderált ütemben emelkedtek. Különösen rossz a helyzet azok esetében, akik csak az öregségi nyugdíjminimumra jogosultak, ugyanis a folyamatosan emelkedő árak mellett a számukra biztosított összeg 2008. január elseje óta nem változott.

Spekulánsok markában az olajpiac?

Kettészakadt az olajpiaci elemzők tábora, egyesek a 120 dolláros magasságokban spekulációs folyamatokról, mások szűkös piaci fundamentumokról beszélnek. Nehéz lenne a két tábor között igazságot tenni, hiszen a spekulatív pozíciók alapján rövid távon egy (az elemzői konszenzus szerinti) 10%-os olajár korrekciónak valóban lenne helye, miközben a fundamentumok továbbra sem indokolják, hogy az olajár tartósan és jelentősen a 100 dolláros szint alá essen. A keresleti oldal ugyanis erős, a jelenlegi szintekről egy újabb hordónyi olajra érkező igényt a vállalatok a hordónkénti 90-95 dolláros kitermelési költségen tudják megvalósítani, miközben jelentős közel-keleti olajkitermelők esetében is 85-90 dolláros hordónkénti árra van szükség a költségvetési egyensúly tartásához. A líbiai kitermelés kiesése és a feszültségek továbbterjedésétől való félelem pedig csak hab a tortán.

Akkor most mi is van az egykulcsos adóval?

Csak kapkodjuk a fejünket a kormányzat egykulcsos adóval kapcsolatos újabb és újabb elképzeléseit hallva. Néha határozottan az az érzésünk, hogy a döntéshozók sem tudják, mit is akarnak igazából, és mintha csak a költségvetés folyamatosan változó mozgásterétől tennék függővé, hogy milyen is legyen az adórendszerünk egyik legfontosabb eleme.

Növekedés hitel nélkül - Lehetséges-e?

A magyar gazdaságban a régiós társakhoz képest jóval később állhat helyre a hitelezési aktivitás, ez pedig a növekedés korlátja lehet. A "creditless growth" jelenség ugyan nem ismeretlen, ám összességében mégsem túl kívánatos állapot, így a helyzet javítására mindenképpen törekedni érdemes. A lehetőségeink viszont meglehetősen szűkösek, így a tartósan alacsony gazdasági növekedéssel mint lehetséges kockázati forgatókönyvvel számolni kell.

Életveszélyes lehet a csőd - Mégis jöjjön minél hamarabb?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat.

A csomag nélkül ijesztően elszállna a költségvetés hiánya

Az idei évben a kormány számításainál kedvezőbb lehet a költségvetés GDP-arányos egyenlege (2,4%-os GDP-arányos többlet), a következő években azonban ijesztő hiányadatokkal találkozhatunk - legalábbis ez derül ki az alternatív költségvetési tanács, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ma ismertetett technikai kivetítéséből. A kormány (konvergencia programban felvázolt) hiánycéljainak teljesüléséhez jövőre 1040, 2013-ban 1400 milliárd forintos egyenlegjavulásra lenne szükség (nettó szinten az alappályához képest), amiből arra lehet következtetni, hogy a Széll Kálmán tervben megfogalmazott, két év alatt 900 milliárd forintnyi intézkedéscsomag nehezen lesz elegendő. Valószínűleg szükség van a konvergencia programból kiolvasható "második csomag" (nominálisan fixált gazdálkodás, az idei 250 milliárdos zárolás tartóssá tétele, adójóváírás szűkítése) végrehajtására.

Ez fájni fog! - Egyszerre két csomagot készít az Orbán-kormány

Takarékosság a kormány új jeligéje, legalábbis ez olvasható ki a hétfő délután már magyarul is elérhető konvergencia programból. A piacoknak minden bizonnyal ez kedvező üzenet, ugyanakkor idehaza egyesek joggal érezhetik megszorításnak azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a Széll Kálmán tervben megfogalmazott reformintézkedéseken felül (!) kíván végrehajtani. A konvergencia program gyakorlatilag egyszerre két csomagot tartalmaz, és eddig csak az egyik volt ismert (Széll Kálmán terv néven). Az uniónak elküldött dokumentum alapos átvizsgálása után világossá vált: a tavaly felépített új adórendszer fenntartása és ezzel egyidejűleg a költségvetési hiánycélok szigorú teljesítése súlyos áldozatokat követel meg.

Felrobbantak az európai áramárak

A fukusimai nukleáris baleset az európai árampiacot sem hagyta érintetlenül, tekintettel arra, hogy a szerencsétlenséget követő német reakciónak betudhatóan az európai árampiac rövid és középtávú kínálata nehezen kalkulálható vált. A német kormány döntésének értelmében ugyanis az azonnali biztonsági felülvizsgálat keretei között hét reaktor üzemelésének minimum három hónapos felfüggesztését rendelték el, és egyre több jel mutat arra, hogy több blokk véglegesen leállhat. A következő évekre szóló jegyzésárak megugrottak.

Jövőre nem szja-csökkentés lesz, hanem emelés!

Már az idén is sokan meglepődtek, amikor az általános adócsökkentés közepette kiderült, hogy tavalyhoz képest kevesebb lett a nettó jövedelmük. Ez azonban még semmi ahhoz képest, ami jövőre jön, ha a kormány a konvergencia programban szereplő terveit váltja valóra. 200-230 ezer forintos jövedelem alatt mindenki rosszul fog járni, még a gyerekesek is, és lehet olyan kör is, ahol a reálkeresetek 8 százalékkal esnek vissza. Az idén még a nyugdíjpénztártagok állták az adócsökkentés költségeit, jövőre már tényleg erős jövedelemátcsoportosítás lesz az alacsony keresetűektől a gazdagabbak felé.

Kibontotta a csomagot a kormány! - Mindenre elszánt

Részletezte a kormány az Európai Uniónak pénteken elküldött konvergencia programban, hogy a hét - Széll Kálmán tervben már bemutatott - kiemelt területen milyen intézkedésekkel kívánja elérni a kitűzött egyenlegjavulást és az egyes pontokhoz összegeket is rendelt. Vagyis a kormány tartalommal töltötte fel reformcsomagját.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány már idén 15 milliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedést hajt végre. Ez az összeg mindenképpen új információnak számít, miután a március elején bemutatott reformcsomag még nem számolt egyenlegjavító intézkedésekkel az idei évre. Emellett a kormány elkötelezettségére utal, hogy előre vetíti: szükség esetén kész további (a reformcsomagban nem részletezett) intézkedéseket megtenni. A 85 oldalas anyag már nem beszél a magyar euróbevezetésről, mint kiemelt célkitűzés.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility