Közel 34 milliárd euróra hízott az elmúlt két évben a devizatartalékunk, ami a kétszerese a válság előtti szintnek. A válságnak azonban talán már vége, így felmerülhet a kérdés, hogy lehetne-e csökkenteni az állományt. A válasz az, hogy nem.
Március elejéhez képest jelentősen javult a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése: bár többségük (68%) most is arra számít, hogy a BUX index a 23 060 pontos referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni három hónapos időtávon, a szélsőségesebb pozitív elmozdulást várók aránya érezhetően nőtt, rövid és hosszú távon egyaránt. Ezzel párhuzamosan a részvényeket a saját benchmarkhoz képest felülsúlyozók aránya is megemelkedett, 39%-ra, ezzel ők kerültek már többségbe. A vezető részvények közül a profi befektetők által leginkább kedvelt a MOL lett, de a Magyar Telekom kivételével a többi blue chip vonzereje is nőtt.
Ha eddig nem is, a bankok frissen közzétett tavalyi adatainak ismeretében már kijelenthető: kérdéses, támogatni tudják-e a magyar gazdaság kilábalását az ország külföldi tulajdonú nagybankjai. A hitelintézetek mérlegfőösszege és hiteleinek állománya az árfolyamhatásokat kiszűrve egyaránt 9%-kal esett vissza tavaly. A nyolc legnagyobb hazai bank számait vizsgálva kiderül, hogy az OTP piaci részesedése több hitelezési szegmensben is növekedést mutat, miközben több külföldi tulajdonban lévő bank brutális mértékben építi le eszközeit. Ebben tavaly a CIB és az UniCredit járt az élen. Utóbbinál cikkünk első megjelenése óta cáfolták, hogy a mérlegfőösszeg jókora csökkenése a finanszírozási tevékenység visszafogását jelentené, tájékoztatásuk szerint inkább a bankközi források felhasználásának profitnövelő hatású racionalizálásáról van szó, melyre a bank kedvező hitel/betét aránya ad lehetőséget.
Az elmúlt 25 év legsúlyosabb nukleáris balesetét eredményezte a március közepén történt japán földrengés, a fukusimai atomerőmű ugyanis ezt követően hűtési problémákkal és radioaktív szennyezéssel küzdött. A hírek felbolygatták az egész világot és újra a befektetők látószögébe helyezték a zöld energia szektor szereplőit, ugyanis a nukleáris energiatermelés akár háttérbe is szorulhat a fukusimai hírek következtében. Ezzel viszont felvirágozhatnak az olyan iparágak, mint a nap-, a szél,- vagy a vízenergia.
Fontos döntést készül magára vállalni a kormány, úgy tűnik ugyanis, hogy hadat üzen a dohányosoknak, valamint a dohányipari lobbinak. Magyarország végre felzárkózhat azokhoz az országokhoz, amelyek szigorúbban kezelik a globális járványnak is nevezett dohányzást és annak súlyos következményeit. Szükség is van a kezdeményezésre, hazánk ugyanis a nemzetközi összehasonlításban elkeserítő helyen áll a füstölési szokások és az abból fakadó halálozások tekintetében. A káros szenvedély tiltásának ugyanakkor ára van: az "elvonási tünetek" azonnal jelentkeznek a költségvetésben. A szigorúság ugyanakkor hosszú távon kifizetődik, a nemzetközi példák legalábbis erre engednek következtetni.
A kormány a Széll Kálmán-terv keretei között jelentette be, hogy július elsejéig kidolgozza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rezsiköltségek befagyasztását. A későbbi kommunikáció meglehetősen ellentmondásos, azonban azt már a bejelentéskor tudni lehetett, hogy a szándék főként a távhőárak emelkedésének megakadályozását célozta. Várhatóan a víz- és csatornadíjak tekintetében is születhet döntés még a kijelölt határidőig, azonban mostanság erről kevesebbet hallani. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy az egyes rezsielemek milyen mértékben növekedtek az elmúlt évek alatt, illetve azok milyen súllyal szerepelnek a lakossági kiadásban.
Õsszel dönt a lengyel kormány az ország második legnagyobb olajcégének, a Lotosnak a privatizációjáról, melynek során a cég többségi tulajdonrészét kívánják értékesíteni. A potenciális vevők között emlegetik a piacon a MOL-t is, mely a privatizáció előző körében, 2001-ben már élénken érdeklődött a finomítói fókusszal rendelkező társaság iránt. Az akvizíció a MOL INA utáni legnagyobb, 750 m eurós felvásárlása lehet.
Sokan tapasztalhattuk már saját bőrünkön, hogy egy részvény árfolyamára a fundamentumok és a piaci hírek mellett a befektetői hangulat is jelentős hatást gyakorol. A mostani cikkben pár konkrét magyar részvény (OTP, CIG, Humet, KEG) példáján keresztül mutatjuk be, hogy miként jelölhet ki a piaci szereplők viselkedése bizonyos árfolyamszinteket. A vizsgálódásunk során három a viselkedési pénzügyekből ismert hatást, ezen felül pedig Soros György reflexivitás elméletet vesszük górcső alá.
A nyersanyagok között korábban kevesebb figyelmet kapó ritkaföldfémek piacán hatalmas rali indult el tavaly, miután a jelenlegi kitermelés 97 százalékát birtokló Kína jelentősen csökkentette exportkvótáját. A high-tech iparágban gyakran használt, és ezért egyre nagyobb keresletnek örvendő ritkaföldfémek piacára ezért új termelők léptek be, amelyek igen szép kilátásokkal rendelkeztek, és ennek megfelelően hatalmas árfolyam-emelkedést könyvelhettek el. A nagy kérdés, hogy a következő években beinduló Kínán kívüli termelés, és a világgazdasági növekedés esetleges fékeződése mennyire csökkentheti a ritkaföldfémek árait, illetve a hatalmas szárnyalást követően mekkora felértékelődési potenciál rejlik még.
A nukleáris balesetekkor természetes, hogy az atomerőművekkel rendelkező országok felülvizsgálják saját eszközparkjukat és biztonsági előírásaikat, hogy kizárhassák egy hasonló szerencsétlenség bekövetkezésének lehetőségét. Nincs ez másként most sem, amikor a japán mérnökök már lassan két hete dolgoznak a fukusimai egyes atomerőmű reaktorainak stabilizálásán. Csernobilt követően láthattuk, hogy egy ilyen baleset akár országok teljes korábbi atomerőművekkel kapcsolatos politikáját is felülírhatja, így nem lehetetlen, hogy ez ismét megtörténik. Mely országok maradnak a "sugárúton", és melyek térhetnek le róla?
Kérdésünkre nem erősítették meg az OTP-nél, hogy egy horvát lap értesüléseinek megfelelően valóban a Karlovacka Banka lenne a pénzintézet újabb kiszemeltje dél-nyugati szomszédunk bankpiacán. Bár a Karlovacka Banka tőzsdei cég, mérsékelt veszteséget termelő kisbankként egy ilyen akvizíció nem számítana az OTP szempontjából árfolyammozgató eseménynek.
Újra előkerült az általános forgalmi adó megváltoztatásának ötlete, ezúttal az agrárminisztérium akarja megmenteni az alacsonyabb áfa-kulcsokkal a ... tényleg, kiket is? A magyar adópolitikusnak időről időre a legváratlanabb helyzetekben jön elő az a reflexe, hogy ha "baj van", akkor az áfa-kulcsok után kapkodjon. Pedig nem kéne.
A kormány által frissen megváltoztatott nyugdíjszabályoknak köszönhetően kevesebb kérdőjel van a reálhozamok kifizetése körül, viszont üröm az örömben, hogy a pénztártagokat kellemetlen meglepetés fogja érni. A pénztáraknak május végéig nem csak a visszalépők egyéni számláit kell átadniuk az államnak, hanem az összes olyan pénzt, amit nem tudtak adóbevallás hiányában leosztani a tagoknak. Jogosan ezek az összegek a tagokat illetnék meg, tehát a reálhozam kifizetésnél is figyelembe kellene őket venni, azonban mivel az adóhatóság és a pénztárak lassúsága miatt azok egy külön számlán gyarapodnak, mégsem lesz így. A kormány túlságosan gyorsan akarja átvenni a visszalépők vagyonát, ezért valószínűleg nem lesz elég idő ahhoz, hogy a most 100 milliárd forintra taksált összeg a függő portfóliókból az egyéni számlákra kerüljön teljes egészében. Amennyiben ez tényleg így lesz, akkor több százmillió forinttól eshetnek el a visszalépők.
A válság és az európai felügyeleti rendszer korábbi hiányosságai hívták életre azokat az új pénzügyi felügyeleti intézményeket, melyeket hosszas előkészítés után idén januárban állítottak fel az Európai Unióban. Tevékenységük a magyar felügyeleti rendszert, és ezen keresztül a hazai bankszektort is érinti. Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője és Grosz Gabriella, a jegybank junior elemzője az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megújulásának előzményeit és a megvalósítás módját mutatják be alábbi írásukban.
Japánt évtizedek óta kerüli a szerencse. Nem elég, hogy a gazdaság közel húsz évig nem tudott talpra állni, a Kínával való kapcsolat pedig nemhogy nem javult, hanem csak tovább mérgesedett, bő másfél héttel ezelőtt minden idők legnagyobb földrengése rázta meg a szigetországot. A földrengést óriási erejű szökőár kísérte, aminek során két, a földrengés törésvonalán elhelyezkedő atomerő megsérült, jelentős mértékű radioaktív szennyezést okozva. A katasztrófa vélhetőleg igen érzékenyen érinti a nukleáris energiaipar szereplőit, illetve arra ösztönöz, hogy jobban készüljünk fel az ilyen ritka, ám annál súlyosabb következményekkel járó eseményekre.
A jövő szerdán megjelenő jegybanki inflációs jelentés lényegesen eltér majd az eddig megszokott tartalomtól, ugyanis egy új modellre épül, amely a közép távon teljesülő inflációs célból vezeti le, hogy ahhoz milyen kamatpálya lehet szükséges. Ezt egyelőre konkrétan nem hozza majd nyilvánosságra a jegybanki szakértői stáb az inflációs jelentésben, de utalásokat tesz majd a modell szerint szükséges kamatlépések irányáról és mértékéről is. A legjobb nemzetközi gyakorlathoz közeledve így új kódszavakat tanulhatnak majd a piaci szereplők, de fontos tudni, hogy a kamatdöntéseket ténylegesen meghozó monetáris tanácsot semmilyen mértékben nem köti az a kamatpálya, ami az új modellből adódik.
Az orosz miniszterelnök hetek óta egyre furcsább energetikai elképzelésekkel áll elő. Szombaton Juzsno-Szahalinszk városában, a kelet-szibériai és távol-keleti energetika fejlesztésétől rendezett konferencián például azt nyilatkozta, hogy hazája száz nap alatt hatmilliárd köbméterrel növelni tudja európai földgáz szállításait, lehetővé téve ezzel, hogy a kontinensünkre Katarból érkező cseppfolyósított földgázt Európa helyett Japánba irányítsák.
A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők februárhoz képest még óvatosabbá váltak, ami nem is teljesen meglepő a rendkívüli eseményeket figyelembe véve. Márciusban ugyanis a közel-keleti és észak-afrikai zavargások mellett egy igen súlyos természeti katasztrófa is borzolta a kedélyeket, amelyek azonban nem váltottak ki olyan mértékű piaci reakciót, mint amire talán számítani lehetett. A megkérdezett alapkezelők azonban jelentősen növelték a biztonságos pénzpiaci befektetéseik arányát, részint a részvény, de főként a kötvénybefektetések terhére.
A német kormány a fukusimai nukleáris balesetet követően bejelentette, hogy azonnali biztonsági felülvizsgálatot rendel atomerőműveinél. Az ellenőrzés részeként az ország tizenhét reaktorából hétnek - azoknak, amelyek az 1980-ban vagy azt megelőzően kerültek üzembe - három hónapos kényszerleállást kell elszenvednie, és korántsem biztos, hogy azt követően ismét a hálózatra kapcsolódhatnak majd. Németország meghatározó fontossággal bír a kontinentális Európa árampiacára, az itt működő lipcsei áramtőzsde hatással van a többi nemzet árampiacának árazására is. De mit is jelent pontosan ez a kieső 7, illetve 7+1 reaktor a német árampiac számára?
A világsajtó nemrég kész tényként közölte a 2011. évi földgázszállításokról a felek között kötött megegyezés hírét, valójában azonban a folyamat még nem tart sehol. Olyannyira nem, hogy a múlt héten lengyel PGNiG állami kőolaj- és földgáz vállalat perrel fenyegette meg a Gazpromot, ha a tárgyalásokra kijelölt félév elteltével nem jutnak egyezségre. Ezt Radoslaw Dudzinski, a PGNiG elnökhelyettese közölte a Bloomberggel.
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
