• Megjelenítés

Elemzés

A pénznyomda menti meg Európát?

Az Európai Központi Bank rendkívüli lépései látszólag segítettek megnyugtatni a piaci szereplőket, kérdés azonban hogy milyen áron. Egyesek attól tartanak, hogy a fokozott, már-már amerikai típusúnak nevezhető jegybanki beavatkozás a feszültségek erősödéséhez, és az instabilitás növekedéséhez vezet. Hamarosan ismét megnyitja a pénzcsapokat az EKB, ahol a bankok minden eddiginél több pénzt kérhetnek. Kérdés, hogy ez a helyes út. Megoldhatja-e Európa problémáit az EKB?

Egykulcsos adó - több gyerek?

Ha igaz az, hogy az elmúlt hónapokban a családi adókedvezmények miatt emelkedett a gyerekvállalási kedv, akkor a következő időszakban szinte robbanásszerű növekedést kellene produkálnia a születések számának. Valószínűbb azonban, hogy még az utolsó rendelkezésre álló adatok sem mutatják az adóváltozások hatását, így a Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa egyelőre elhamarkodott. Ettől azonban még igaz lehet, hogy hosszabb távon a támogatások jótékony hatást gyakorolnak a gyerekvállalásra.

A spórolásban van a nagy üzlet

A magyar kockázati-tőke iparág virágkorát éli, az Európai Uniós- és magánforrások segítségével több tucat kis- és középvállalat jutott forráshoz az elmúlt másfél évben. A nagyobb tranzakciókból azonban nincs sok, aminek az oka, hogy kevés a cégeladást követő befektetési lehetőség, nincsenek visszatérő cégtulajdonosok, miközben a piac mérete is elmarad a lengyel vagy cseh piachoz képest. Közép-Kelet-Európa meghatározó befektetője, az Enterprise Investors (EI) szerint régiós szinten lehet jó befektetéseket találni, különösen érdekesek azok a cégek, amelyek a fogyasztóknak spórolási lehetőséget biztosítanak. Mint azt Tüske Tamástól, az EI magyarországi országigazgatójától megtudtuk, egyetlen közvetlen magyarországi befektetésük, a Netrisk.hu is ilyen, a nem várt piaci fejlemények ellenére pedig jól sikerül a terjeszkedés.

Rázós terep lehet idén is a tőzsde - Mi adhat védelmet?

Az idei év eddig jó eredményeket hozott a részvénypiacokon, a tőzsdéken azonban továbbra is komoly mértékű stressz uralkodik, ami tetten érhető a magas kockázati prémiumokban, valamint az egyes részvények közti erőteljes pozitív korrelációban. Ez utóbbi elsősorban a nagyfokú volatilitás velejárója, mely véleményünk szerint az idei évben is jellemző lehet majd. Emiatt a piaci szereplőknek érdemes tisztában lenni a magas részvénypiaci korreláció és volatilitás befektetésekre gyakorolt hatásával.

Hiába fojtják le a görögtüzet? - Itt az újabb válsággóc

Miközben a végkifejlethez közeledik a már több éve húzódó görög válság, aközben egy újabb jelentős probléma bukkant fel a látóhatáron, amelynek több jegye kísértetiesen hasonlít a görög ügyre. Az utóbbi egy-két hétben egyre inkább aggódni kezdett ugyanis a befektetői közösség Portugáliáért, pontosabban azért, hogy a GDP arányában 100% fölé emelkedő adósságráta és a recesszió végül a portugáloknál is oda vezet, hogy egy második hitelprogramra szorul az ország és/vagy az adósság átütemezésekor veszteséget hárítanak a magánbefektetőkre is. Annak ellenére is, hogy az uniós vezetők az elmúlt hónapokban minden alkalommal azt hangsúlyozták: a görög ügy kivételes, más országban nem szenvedhetnek veszteséget a befektetők. Ezt egyébként a görög veszteséghárítási téma előtt is ígérték. A portugál fejlemények jól mutatják a görög ügy elszigetelésére vonatkozó stratégia gyengeségét, a periféria országok közötti pénzügyi fertőzés terjedését. A folyamat amellett is rányomhatja a bélyegét a spanyol és olasz piacokra is, hogy az Európai Központi Bank új hároméves hitele nagymértékben csökkentette a feszültségeket az elmúlt egy hónapban és február végén újabb hároméves hitelosztásra kerül sor.

Ez várna ránk államcsőd esetén

Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.

Világraszóló magyar sikertörténet: korszakváltást hozott a Prezi

Mindössze három évvel ezelőtt indult a prezentációs iparágat megújító Prezi, a magyarok által alapított cég azóta exponenciálisan növekszik, tavaly decemberben a Szilícium-völgy egyik nagy technológiai befektetője, az Accel Partners szállt be a cégbe 14 millió dollárral. A ritkaságszámba menő tranzakció kapcsán Árvai Péterrel beszélgettünk, aki a cég vezérigazgatója és társalapítója. A cég igazi újítása, hogy a hagyományos prezentációs technikával szakít, a térben mozgó előadás pedig a felhasználók számára egy teljesen új élményt ad, a korábbi lapozáson alapuló korlátok ugyanis megszűnnek. A vezérigazgató szerint a fő céljuk, hogy minél több végfelhasználóhoz jutassák el a Prezit, az üzleti modellt igazolja, hogy csak 2011-ben 6 millió felhasználóval bővült a regisztráltak köre, és már most cash-flow pozitív a cég. Árvai Péter szerint a jövő az érintőképernyős technológiáé, éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos termék-fejlesztésre, illetve arra, hogy minél több eszközön lehessen Prezit használni.

Ezzel ugrasztják össze a közszolgát és a többi devizahitelest?

Hiába vártak a közszféra dolgozói heteken keresztül a miniszterelnök által levélben is megígért kedvezményes végtörlesztési hitelre, a január végi határidőig ezt már nem kapják meg. A közszolgák devizahitelének nagy része tehát megmarad, de a többi devizahiteleshez hasonlóan ők is élhetnek a tavasszal elinduló, várhatóan több százezer forintos teherkönnyítést jelentő új árfolyamrögzítéssel. Ha már ígéretét nem teljesítette, még egy eszközzel azért segítene hetvenezer közszolgán a kormány: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást és gyűjtőszámla-kamattámogatást is ad nekik. Számításaink szerint előbbi egy átlagos devizahiteles közszolga számára 100 ezer forint körüli "ajándék" lehet, utóbbi azonban nem jelent számottevő könnyítést az árfolyamrögzítés után sem. Az adófizetők számára így is milliárdokba kerülhet mindez, ami jelentősen elmarad a végtörlesztésből származó károk nagyságától.

Megijedtek a privátbanki ügyfelek

A hazai privátbanki szektor nehéz hónapon van túl, az ügyfelek a politikai és gazdasági kockázatok miatt néhány hét alatt 60-100 milliárd forintot vittek ki külföldre, a legnagyobb érdeklődés december utolsó két hetére és január első hetére koncentrálódott. Az ügyfelek csak akkor nyugodtak meg, amikor január 6-án Matolcsy György és Orbán Viktor is olyan kijelentéseket tett, miszerint a betétek nincsenek veszélyben, és az IMF-fel való megállapodást gyorsan nyélbe lehet ütni. Gyors felmérésünk szerint a jogrendszerbe vetett bizalom megingása komoly károkat okozott a szektornak, van remény, hogy kedvező csillagállás esetén az év végéig a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen, azonban a 2009-hez hasonló gyors visszarendeződésre nincs esély.

Csányi Sándornak igaza van

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 2010-es évértékelőjében azt mondta, helyesnek bizonyult az OTP regionális akvizíciós stratégiája, hiszen egyes csoporttagok eredménytermelő képességének átmeneti visszaesését más országok vagy üzleti területek hatékonyan képesek ellensúlyozni. Ebben igazat kell adnunk a bankvezérnek, hiszen a magyar, a bolgár vagy az orosz operáció kifejezetten erős, ezek bőven ellensúlyozzák a nagyjából "nullás" szlovák, vagy a masszív veszteséget termelő szerb és montenegrói leányvállalat gyenge teljesítményét.

Az elmúlt hónapokban azonban az OTP a szerb és a szlovák leánybankjában is tőkeemelésre kényszerült, a romló működési környezet a bevételek csökkenését és a kockázati költségek emelkedését eredményezte a külföldi bankoknál, a céltartalékok figyelembe vételével kapcsolatos szabályozói változások miatt került sor a tőkeemelésre mindkét esetben. A tőkeemelések ismét ráirányították a figyelmet a gyengélkedő leánybankokra, kérdés az, hogy az OTP meddig hajlandó elnézni ezen operációk gyenge teljesítményét és elviselni azt, hogy akár tartósan is veszteségesek legyenek egyes leánybankok. Az alábbiakban utánajártunk annak, hogy a két, tőkeemeléssel érintett leánybank hogyan teljesített a megvásárlásuk óta eltelt időszakban.

Csúcsokat döntöget az Apple: meddig tart az iSiker?

Az adósságválság és a globális gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek úgy tűnik, hogy hidegen hagyják az Apple befektetőit, és kiheverték a piacok a Steve Jobs halála által okozott sokkot is: a részvények árfolyama történelmi csúcsokat döntöget. Az árfolyam szárnyalása mögött egy hihetetlen növekedési sztori áll, ami ismét a fókuszba kerülhet, holnap teszi ugyanis közzé a társaság negyedik negyedéves gyorsjelentését, amelyben az elemzői várakozások szerint újabb rekordnegyedévről számolhat be a cég.

Aggasztó ütésváltások Irán és a Nyugat között - K.O.-ra mennek?

Már évekkel ezelőtt is az iráni atomprogram körüli bonyodalmaktól volt hangos a média, azonban a nagy kínai növekedés, majd a gazdasági összeomlás miatt jelentősen változó keresleti oldal jó időre elvonta arról az olajpiaci szereplők figyelmét. Tavaly novemberben azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ismét reflektorfénybe állította Iránt, mely állításuk szerint atomfegyver létrehozásán dolgozik. A nyugati hatalmak tovább szigorították az ország elleni szankcióikat, melyekre válaszul Irán kijátszotta legütőképesebb kártyáját, a Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetést, mellyel a gazdaságilag sebezhető Nyugat egy érzékeny pontjára tapintott. Egyre erősebb verbális adok-kapok bontakozott ki, a helyzet talán akkor válhatna még veszélyesebbé, ha a nyugati "szövetségesek" mellett olyan iráni olajimportőrök, mint Kína vagy India szintén bojkottálnák az országból származó olaj felhasználását. Ekkor ugyanis egy igen fontos indokkal kevesebb lenne a szoros forgalmának fenntartása mellett, ami hirtelen olajárrobbanáshoz vezetne.

Mégis miből végtörlesztett százezer devizahiteles?

468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.

Kibújtak a profik a menedékből - Részvényt és kötvényt vennének

Igen jó hangulatban kezdték az évet a tőkepiacok, a fokozódó kockázati étvágy pedig nem kerülte el a hazai alapkezelőket sem. A decemberben még - a legbiztonságosabbnak tartott - pénzpiaci eszközök menedéke mögé bújó alapkezelők most újult erővel vetették magukat a részvény- és kötvénypiacokra - a portfólió-ajánlóhoz beküldött modell-portfóliók szerint. Bár a kormány és az IMF-EU páros közti megállapodás továbbra is komoly kockázatokat rejt, a jelenlegi hozamszintek mellett a megkérdezett alapkezelők többsége felülsúlyozta a hazai állampapírokat, leginkább a pénzpiaci eszközök terhére. A részvények között a tavaly leginkább alulteljesítő feltörekvő részvények lettek népszerűek, de a kedvező amerikai makroadatok és vállalati hírek hatására a fejlett részvényeket is felülsúlyozták a szakemberek, ajánlójukban.

Görögörszág menthetetlen (interjú)

Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem lehet Görögországot még tíz éven át olyan masszív mértékben hitelezni, mint ahogyan tették az elmúlt másfél évben. Valami drasztikusabb lépésnek kell bekövetkeznie - nyilatkozta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója a Portfolio.hu-nak. Darvas szerint az euró létezését, és az eurózóna pénzügyi stabilitását egy államcsőd nem fenyegeti. A kulcskérdés Olaszország. "Az, hogy az eurózónában a döntéshozók képtelenek a nemzeti érdekek és korlátok miatt egy valóban megfelelő és átfogó megoldásban megállapodni, nagyban gátolja, hogy ez a válság gyorsan megoldódjon, ezért valószínűleg még sokáig el fog húzódni" - véli Darvas.

Az év slágerterméke ezúttal is a származtatott alap volt

Akárcsak 2010-ben, 2011-ben is a származtatott alap volt a legnagyobb sláger a hazai befektetési alap piacon. A makrogazdasági problémákkal terhelt, sokszor gazdaságpolitikusi döntések által jelentősen befolyásolt tőkepiacokon egyre nehezebben találtak kapaszkodót a magánbefektetők, különösen a volatilis, oldalazó részvénypiacokon. Emiatt az elmúlt években egyre több hazai megtakarító döntött úgy, a megfelelő befektetési eszközök kiválasztását inkább egy profi menedzserre bízza. Az abszolút hozamú alapokba így több mint 40 milliárd forint érkezett az év során. Ezek az alapok ugyanis a portfólió menedzser döntései szerint rendszerint akármilyen eszközökbe fektethetnek, így igen rugalmasan tudnak reagálni a gyorsan változó piaci környezetre. Kihívásokban nem is volt hiány, a menedzserek reakcióitól függően az egyes alapok teljesítményei 50 százalékos plusztól a 35 százalékos mínuszig széles skálán mozogtak. A legjobban teljesítők a forint őszi gyengüléséből profitáltak jelentős mértékben.

Kik ezek, akik bárkit csak úgy leminősíthetnek?

Míg a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság alatt és előtt a hitelminősítőket azzal vádolták, túl lassan reagálnak a piaci folyamatokra, jelenleg már az a baj, hogy végzik a dolgukat, vagyis időben figyelmeztetik a befektetőket a lehetséges veszélyekre. Az S&P kilenc euróövezeti tagországot minősített le múlt hét pénteken, a politikai és gazdasági döntéshozók reakcióiból ítélve a mostani hitelminősítői rendszerrel senki sem elégedett, többen a válság további elmélyítésével vádolják a hitelminősítőket. De pontosan kik is ezek a nagyhatalmú intézmények? Mennyit keresnek azzal, ha megkésve vagy időben, fel- vagy leminősítenek országokat, vállalatokat? Miért haragszik a fél világ rájuk és hogyan lehetne megreformálni a sokak által kritizált hitelminősítői rendszert?

Egyetlen szó, ami forradalmi átalakulásokat indíthat el

Néha egy törvény fontossága és a ráirányuló közfigyelem nagysága fordítottan arányos. Időnként nagy vitát kiváltó törvénymódosítások gyakorlati hatása jelentéktelen, miközben a legnagyobb csendben megszavazott apró törvénymódosítás forradalmi átalakulásokat indíthat el egy ágazatban. Sőt, akár egyetlen diszkréten betoldott szó nagyobb változásokat eredményezhet, mint máskor új paragrafusok hosszú sora. Az alábbiakban Dr. Baraczka Mariann, Dr. Kincses Gyula és Dr. Matejka Zsuzsanna írását közöljük változatlan formában.

A leminősítés lejtőre küldte a kötvényalapokat

Kivételes év volt 2011 a magyar kötvénypiacon, míg az év első fele viszonylagos nyugalomban telt, addig a második félév kész hullámvasút volt. A borongós nemzetközi környezet, a hazai gazdaságpolitikai lépések és a vezető hitelminősítők leminősítése a kötvénypiacon jelentős esést okozott, amely már-már a 2008-as időszakot idézte. A kötvényalapok az év utolsó két hónapjában elszenvedett jelentős esés miatt éves szinten nem tudtak jól teljesíteni, a rövid kötvényalapok 3-5 százalékos hozamot hoztak, míg a hosszabb kötvényalapok mindössze 0-2 százalékot. Hosszú távon azonban már nem olyan kedvezőtlen a kép, hiszen például a piac legnagyobb alapja, amelyben 100 milliárd forint van három éves átlagban 10 százalékot tudott hozni. Sajnos még ezzel együtt is elmondható, hogy az alapok többsége nem tudta megverni a célul kitűzött referenciaindexet.

Kiszámoltuk, meddig húzhatja ki a magyar állam

Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility