A KSH adatai alapján valóban óriási, 61 százalékos utasszám-növekedés látszik (a második negyedéves adatokban már 76) - de ez nem egy mért, megszámolt adat, mint mondjuk a közúti forgalom esetében, hanem csak a legjobb indulattal is kozmetikázott statisztika, melyet az eladott jegyek és bérletek segítségével számolnak ki, írja posztjában Vitézy.
Ebben óriási módszertani változás volt az új bérletek megjelenése után. Lázár János minisztériuma ugyanis azt írta elő a közlekedési cégeknek, hogy a vármegyebérleteket 56 utasnak, azaz 28 oda-vissza útnak kell számolni havonta. A problémát az Eurostat és a KSH is észrevette, a KSH ezért végül azt közölte, hogy “mivel a 2023-as év adatai már rendelkezésre állnak, és sikerült egyeztetnünk az adatszolgáltatókkal, azt látjuk, hogy a 2023 második negyedévétől kezdődő idősor nem homogén, és nem lehet összehasonlítani az előző időszakkal.”
Egyrészt az új bérletszámítási módszertan eleve 7 százalékkal több utazást számol egy bérletre, mint a régi hagyományos bérletek esetén, és jócskán többet, mint a korábbi egyesével eladott jegyek után számolt utasszám volt. Miközben semmi nem igazolja, hogy a vármegyebérletes utasok tényleg 28 oda-vissza vasúti utat tesznek meg havonta - lehet, hogy valaki BKK- vagy Volánbusz-bérletet vett régebben, most megérte neki helyette a vármegyebérlet, de csak havi egy-két alkalommal ül vonatra. Mégis, a statisztikában 56 utasnak fog látszani.
Vitézy egy grafikont is csatolt a poszthoz, amiről azt írja, hogy a vármegyebérletek számításának módszertani hatásai először a 2024-es adatban láthatók, ennek köszönhető a 60 százalék feletti növekedés. Ha megnézzük a számokat, valójában 2018 óta stagnáló utasszámokat látunk, azzal, hogy a Covid átmeneti utasvesztési hatása 2023-ra múlt el.
Ha a statisztika igaz lenne, és tényleg 61-76 százalékkal nőtt volna a vasúti utasszám, azt éreznénk. Óriási zsúfoltság lenne az elővárosi vonalakon - de egyáltalán nincs manapság nagyobb tömeg, mint a Covid előtt volt. Az InterCity-k kapacitása a kocsihiány miatt jellemzően csökkent, és nem nőtt - tele vannak, de 76 százalékkal több utasnak nem jutna helyjegy. A vidéki regionális vasútvonalakon sem látszik ez a nagy népszerűség-növekedés, folytatja Vitézy.
Európában a legnagyobb statisztikai utasszám-növekedést Magyarországon mutatták ki idén. Igaz tehát, hogy az új bérletrendszer hatására valamivel talán több utas lett, de a kimutatott és büszkén hirdetett 61-76 százalékos vasúti utasszám-növekedés biztosan nem igaz, nem is lehetett az, zárja posztját Vitézy.
Címlapkép forrása: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images
