A vidék lehet egy budapesti olimpia nagy vesztese – Kérdés, mit lehet ígérni nekik

Forrás Dávid

2024. szeptember 08. 13:00

Egy esetleges budapesti olimpiarendezés nemcsak gazdasági és infrastrukturális kérdés, hanem generációkon átívelő társadalmi program lehet. De lehet-e biztosítani, hogy az előnyöket ne csak Budapest érezze? Egyáltalán milyen szempontok alapján lehet sikeresnek ítélni egy rendezést? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük a Portfolio Checklist hétvégi különkiadásában Dénes Ferenc sportközgazdászt és Karakas Ádámot, a Boston Consulting Group (BCG) partnerét. A műsorban mindkét szakértő kiemelte, hogy milyen fontos megteremteni a társadalmi konszenzust egy esetleges pályázat körül, tovább hogy jól kell felmérni a kockázatokat és tanulni kell korábbi rendezések tapasztalataiból is.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

A Checklist különkiadásában az olimpiarendezés társadalmi és gazdasági vetületeit vizsgáltuk, különös tekintettel arra, hogy milyen kihívásokkal és előnyökkel járhat egy ilyen nagyszabású projekt Budapest és Magyarország számára.

Dénes Ferenc sportközgazdász a podcastben elmondta: egy esetleges rendezés akár generációkon átívelően a magyar társadalomnak lehet a nagy programja a közös gondolkodástól kezdve a rendezvényen át az utána következő hosszú évekig.

Karakas Ádám, a Boston Consulting Group partnere egyebek mellett hozzátette: az olimpia ezen túl nagyon jó lehetőség a rendező országnak megmutatnia magát, ahogy ő szeretné, példaként pedig pont a párizsi játékok nyitóünnepségét hozta.

Mindenki eldöntheti, hogy ezzel egyetért vagy nem, de ez egy nagyon jó lehetőség

– fogalmazott.

Mindketten hangsúlyozták, hogy egy esetleges pályázat előtt nagyon fontos őszinte párbeszédet folytatni, mivel a rendezés során különböző társadalmi csoportok érdekeit kell összehangolni.

"Mindenképpen kijelöl egy irányt" – mondta Karakas a fejlesztésekkel kapcsolatban, hozzátéve, hogy a folyamatot fel lehet arra is használni, hogy egy adott területet előrébb mozdítson.

Ezzel párhuzamosan Dénes Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi példákból tanulva egy rendezésnek mindig vannak vesztesei, olyan társadalmi csoportok, akiknek kevesebb erőforrás jut a játékokat megelőzően.

Itt lesznek vesztesek. Az a kérdés, hogy időlegesen vesztesek, vagy generációkra kihatólag vesztesek

– közölte.

Kiemelte: erről egyfelől fontos őszinte társadalmi párbeszédet folytatni, másfelől pedig az a kérdés, hogy egy pályázat tud-e kínálni a társadalom különféle rétegeinek valamit cserébe a rendezési ciklusban vagy az adott időszakon túl.

Példaként hozta, hogy egy vidéki régió lakosainak kevesebb közvetlen előnye lehet az olimpiai beruházásokból, mint egy budapesti vállalkozónak. Ezért fontos arról is beszélni, hogyan részesülhetnek nemcsak a budapestiek az előnyökből, még ha közvetett vagy transzgenerációs módon is.

Dénes Ferenc egyébként korábban egyértelműen támogatta a 2024-es budapesti olimpiarendezés ötletét, most viszont óvatosabb, ennek oka pedig a megváltozott geopolitikai környezet.

Mindemellett úgy gondolja: az olimpiarendezés akár olyan kezdeményezéssé is válhat, ami miatt fiataloknak érdemes lehet Magyarországon maradni, a kockázatok kezelése szempontjából viszont fontosnak tartja, hogy készek legyünk – akár a rendezés lehetőségének elnyerését követően – lemondani a játékokat, ha a körülmények indokolják. Mindent összevetve viszont – egy ilyen egyértelmű kiszállási opció mellett – jelenleg is inkább támogatja a rendezést.

Karakas arra hívta fel a figyelmet: fontos megvizsgálni, hogy hol léphet be a magántőke a rendezésbe. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy mi az, amit a piac jobban tud csinálni, mint az állami szektor. Ezzel kapcsolatban Dénes nem olyan optimista, a hazánkban elterjedt járadékvadászat veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Karakas a podcastben elmondta: rendezés szempontjából fontos lehet a narratíva szerepe, és ha az elmúlt évek játékait nézzük, akkor a végén mindegyik verseny megtalálta a helyét az adott geopolitikai időszakban.

"Hogy a történet alakul az elvárásokhoz, vagy az elvárások a történethez", az nem egyértelmű, de a végén a játékok mindig nagyon jól beleillettek abba a képbe, amit a világ elvárt az adott helyzetben – fogalmazott.

Dénes Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta: ő részese volt több nagy pályázati folyamatnak, és ezen a téren a narratíva szerinte sokkal kevésbé fontos, mint a sportdiplomácia, amiben viszont hazánk sokat fejlődött az elmúlt években.

A szakember a rendezés kontextusában az országimázsszemponttal kapcsolatban szintén szkeptikus. Ez szerinte leginkább akkor szokott előjönni az értékelés során, ha a számok nem stimmelnek.

A podcast során a barcelonai olimpia példája többször is előkerült, ahol az olimpia sikeresen hozzájárult a város fejlődéséhez és turisztikai vonzerejének növeléséhez. Ezzel szemben az athéni játékok arra figyelmeztetnek, hogy egy rosszul megtervezett és kivitelezett olimpia komoly gazdasági terheket jelenthet egy ország számára – még akkor is, ha a szeptember 11-i terrortámadások utóhatásából adódóan valójában elég nagy pechjük is volt a görögöknek.

A beszélgetés egyik fontos következtetése az, hogy az olimpiai pályázat csak akkor lehet sikeres, ha a társadalmi konszenzus megteremtése mellett figyelembe veszi a kockázatokat, és reális célokat tűz ki. Ezen túl pedig fontos lehet egyensúlyt találni az előnyök és a költségek között, miközben azt is biztosítani kell, hogy az olimpiai beruházások valóban hasznosak legyenek a rendező város és szélesebb kontextusban a teljes ország számára.

A teljes műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is: