Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Aki mostanában vesz fel lakáshitelt, az jó eséllyel 7 és 8 százalék közötti kamattal tudja ezt megtenni, ami egy 20 éves, 20 milliós kölcsön esetében havi 155 - 167 ezer forintos törlesztőrészletet jelent. Október eleje óta nincs nagy változás ebben, és úgy tűnik, a kormány és a bankok hétfőn esedékes, a THM-plafon felülvizsgálatát is magában foglaló találkozója se nagyon fog látványos kamatcsökkentéseket hozni. Kivételes lehetőségek viszont még ilyenkor is akadnak a hitelfelvevők számára: három banknál is találtunk 7 százalék alatt elcsíphető lakáshitelkamatot. Mutatjuk a december eleji hitelajánlatokat, személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Közeledik az év vége, így kevesebb mint egy hónap maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni és mik lehetnek a buktatók.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
A bankokat sújtó mintegy 500 milliárdos speciális állami terhek ellenére új rekordnak számító, 1139 milliárd forint adózott nyereséggel zárta az év első három negyedévét a bankszektor. Tavaly ilyenkor ez még csak 328 milliárd volt. Megnéztük, miből származik ez a bődületes profitnövekedés, és kiderült: nem pusztán a jegybanktól kapott, példátlanul magas kamatbevételekből. A nyereség emelkedésének egy része pusztán számviteli sajátosságok eredménye.
Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy az első kamatperiódusban fix 9,9%-os éves hozamot fizető Prémium Magyar Állampapírt dobtak a piacra: míg a korábbi PMÁP-ok gyakorlatilag minden lejáraton a legjobb választásnak bizonyultak az inflációkövető kamatozásuk miatt, az új PMÁP csak rövid távon veri meg a társait. Mindeközben jön az akár 21%-ot fizető állampapír is, így megnéztük, hogy 3, 6, 12 hónapra, illetve 2, 3 és 5 évre melyik állampapírral lehet a legtöbb kamatot zsebre tenni.
Beindult a biztosítások jelentős drágulása Magyarországon, miután a szerződések indexálása időbeni csúszással követi az inflációt. A harmadik negyedévben 16%-kal felülmúlta a biztosítók díjbevétele az egy évvel korábbit, de még így is csak 4%-os növekedésnél tart a piac idén az MNB friss számai szerint. Tavalyhoz hasonlóan három hónap erejéig veszteségbe csúsztak nyáron a biztosítók, viszont most nem az aszály, hanem a viharkárok miatt. Mindössze 12 milliárd forintnál jár a biztosítók idei profitja, így elmondható, hogy 100 forint befizetett díjunkból 1 forint biztosítói nyereség képződött, 16 forintot az állam vont el különadók formájában.
A szerda hajnali kereskedésben csaknem négyhavi mélypontra esett a dollár az euróval szemben 1,1010-nél, illetve négyhavi csúcsra ért a forint a zöldhasúval szemben 342 környékén. Emiatt megnéztük röviden, hogy mit mutat a technikai elemzés, és milyen szintekre érdemes figyelni.
A startup vállalkozások régi álma válik valóra január 1-jétől. Jövő évtől ugyanis ezek a cégek adómentesen adhatnak részesedést munkavállalóiknak és vezető tisztségviselőiknek. Így ezeknek a személyeknek a tulajdonosi szemléletmódja és motivációja most már kerülőutak nélkül is adóhatékonyan biztosítható.
Hasítanak a nyugdíjpénztárak hozamai, az év első kilenc hónapjában már 12-13%-nál tart a vagyonarányos hozam. Az MNB friss számai szerint egyre több pénzt fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a rendszerbe, és mégis: hónapról hónapra csökken a pénztári tagok száma. Még nagyobb baj, hogy elsősorban a nyugdíjra gyűjtő fiatalok száma esik vissza, ami nem jelent jót a nyugdíjrendszerre nézve.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Plusz hitelprogramról szóló rendelettervezetet. A már bejelentetteknek megfelelően 2024. január 1-jétől új, államilag kamattámogatott lakáshitelt vehetnek igénybe a jogosult házaspárok akár 50 millió forint összegben, amelyre a második újonnan érkező gyermektől kezdve gyermekenként 10-10 millió forintos tartozáselengedést vállal a kormány. A 43 oldalas rendeletterv fontosabb részleteit foglaljuk össze az alábbiakban, bőven akadnak köztük eddig nem ismert újdonságok is a CSOK Pluszról.
Az elmúlt nyolc év eszeveszett lakásdrágulása miatt kevesebbet ér a CSOK Plusz, mint a 2016 elején bevezetett eredeti CSOK – alakult ki a közvélekedés az elmúlt hetekben. Megnéztük: valóban kevesebbet ér most a lakáspiacon a CSOK Plusz maximális, 50 milliós összege, mint az eredeti CSOK 10 + 10 milliója, amit három gyerekkel lehetett új építésű lakásra felvenni. Mégsem eszik ennyire forrón a kását: az akkori 20 milliót egy szűk kisebbség vette igénybe, és bár sokan kiesnek most a jogosultak közül, a gyermeket ezután vállalók nagyobb része jobban jár a CSOK Plusszal. Mutatjuk, mire elég nekik a támogatás a négyzetméterárak és a többszöri szabályváltozások alapján.
Ahogy arról beszámoltunk: november 29-én jön az új Prémium Magyar Állampapír, a 2032/I, merőben más kamatozással, mint amihez eddig hozzászoktunk. Az idei magas inflációból adódó magasabb kamatot fix kamatozással kerüli ki a papír, hosszabb távon viszont magasabb prémiumot fizet. De vajon érdemes megvenni az új PMÁP-ot, vagy a most még elérhető prémium állampapírból kell bezsákolni, akár a régebbi sorozatok visszaváltása árán? Számolgattunk.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Nagy hírt jelentett be Varga Mihály a hétvégén. Azt mondta, még 2023-ban elindul a program, melynek részeként minden magyar állampolgárnak automatikusan ingyenes kincstári értékpapírszámlája nyílik. Cikkünkben azt latolgatjuk, hogyan is nézhetne ez ki a gyakorlatban, mennyire áll összhangban a bejelentés az ÁKK idei stratégiájával, és mi lesz így a többi lakossági állampapír-forgalmazóval, például a bankokkal és brókercégekkel.
Szeptemberben több mint hét év után lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, és ez nem csak átmeneti lesz, hanem várhatóan hónapokig, vagy akár évekig így marad. A legvalószínűbb inflációs- és kamatpálya mellett 2009 óta nem látott szintre emelkedhet a mutató a következő hónapokban. Ez pedig tartós stabilitást adhat a forintnak, ami egybecseng a jegybank céljával.
Derekasan rácáfolt a magyar megtakarítási piac a várakozásokra: a lakosság megtakarítási rátája csaknem duplája annak, amire az MNB 2022 őszén számított, és sokkal nagyobb a megtakarítások beáramlása a szolgáltatókhoz, mint tavaly. Jó hír az is, hogy a megtakarítások nagyobb ütemben gyarapodnak az inflációnál (részben a pozitív reálhozamok megjelenése miatt), így most már második negyedéve emelkedett a lakosság pénzügyi reálvagyona. A jegybank ma közzétett statisztikái az egyes megtakarítások teljesítményéről is tartalmaznak egészen új információkat, de egy valami nem új: az állampapírok és a befektetési alapok mindent visznek.
Többmillió dolgozót érintenek minden évben a kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálatok és a kedden váratlanul, az érintett szervezetek (munkaadói, illetve munkavállalói oldal) előzetes megkeresése nélkül benyújtott intézkedés ezen a téren hozhat nagy változást. Miközben mindenki a kormány eredeti szándékait próbálja megfejteni és az érintettek várják a részletszabályokat, hogy mely munkakörökben marad meg a kötelező orvosi vizsgálat, bemutatjuk, hogy az intézkedésnek milyen népegészségügyi és egészségügyi hatásai lehetnek.
Pénteken kora este jelentette be az MBH Bank, hogy megvásárolja az ország három lakás-takarékpénztára közül a legnagyobbnak, a Fundamenta-Lakáskasszának a 76 százalékos tulajdonrészét, és ezzel be fog lépni a hazai lakás-takarékpénztári piacra az OTP és az Erste mellé. A tranzakció résztvevőit tudomásunk szerint szigorú titoktartási megállapodás köti, ezért csak a lényegre szorítkozva foglaljuk most össze hét pontban, mit tudunk eddig az adásvételről.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
