Mekkora hatása lehet a klímaváltozásnak a GDP-re?
Egy hamarosan megjelenő Lancet tanulmány szerint a fiatalok világszerte szörnyen félnek a klímaváltozástól.
Egy hamarosan megjelenő Lancet tanulmány szerint a fiatalok világszerte szörnyen félnek a klímaváltozástól.
Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.
A Natixis frissen publikált nyugdíjfelmérése szerint több tényező is fenyegeti a nyugdíjasok, illetve a jövő nyugdíjasainak jólétét: ilyen a semmiből felpattanó infláció, a továbbra is alacsony hozamkörnyezet, vagy éppen az egyre növekvő államadósság. Ha nem lenne elég mindez, időzített nyugdíjbombán ül a világ, hiszen amellett, hogy egyre idősödik a világ népessége, egyre tovább is élnek az emberek. Jó hír legalább, hogy még ezen veszélyek közepette is vannak olyan országok, ahol a nyugdíjasok jóléte garantált, de Magyarország nem tudott feljebb kerülni ezen a listán.
Ma már nem igazán lehet úgy leülni ebédelni, hogy az első falat előtt ne kerülne szóba az egyre kellemetlenebbé váló infláció. És lassan nem lehet megemlíteni a hivatalos adatokat úgy ebben a beszélgetésben, hogy az ne váltson ki kacajt a társaságból. Pedig éppen ez a két dolog az, amit az inflációval kapcsolatban a jegybankok és kormányok el akarnak kerülni. Ha nem sikerül, akkor mindenki magasabb és magasabb árakra számít a jövőben.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
Az aszimmetrikus geopolitika új világa hátráltatja ugyan a globalizációt és a növekedést, viszont előmozdítja a társadalmi igazságosságot és a gazdasági korrektséget - ezzel is kommentálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdászának „The Changing Map of Economics” című cikkét.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).
Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolja a nyugati országokat, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikuson keresztül akarják megfékezni Oroszország „számos sikerét,” melyek „idegesíteni kezdték” Moszkva ellenfeleit – írja a Voice of America. Putyin hozzátette: ezek az országok "fegyverként használják" az orosz lakosság koronavírus miatti elégedetlenségét.
A kevés jó oldala mellett a 25 év alattiak 2022-től nyújtott szja-mentességével kapcsolatban több probléma is felvetődik.
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az érettségizettek és a diplomások, míg jelentősen csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya Magyarországon. Bálint Lajos demográfus bemutatta, hogy az iskolázottság olyan tudás megszerzését teszi lehetővé, ami segítségünkre van a betegségek megelőzésében és kezelésében.
A minimálbérek szintje fontos mutatója egy gazdaságnak, de emellett a gazdaságpolitika eszköze is, amivel a bérek növekedését képes befolyásolni. A hazai minimálbér mediánbérhez viszonyított aránya megfelel a nemzetközi átlagnak, emellett vásárlóerő-paritáson számolva megfelel a gazdasági fejlettségünknek. Nemzetközi összehasonlításhoz figyelembe kell venni az adózás hatásait, az adókedvezményeket, és a minimálbér mellett fennálló más szabályozott béreket. Magyarországon különösen fontos a szakképzettek számára meghatározott garantált bérminimum, ami mintegy kétszer annyi embert érint, mint a minimálbér és 30 százalékkal magasabb annál. Előretekintve a gazdaság fenntartható felzárkózási pályáján a minimálbér emelésének első számú forrása a termelékenység és a versenyképesség további javulása.
A születéskor várható élettartam már jó ideje növekvő pályán mozog az EU-ban, ami a munkában töltött évek számára és a nyugdíjas évekre is kihatással van. A friss adatok szerint 2004 és 2019 között az EU-ban foglalkoztatott felnőttek száma 11,1%-kal nőtt, az 55-64 év közötti foglalkoztatottaké viszont ennél sokkal gyorsabb ütemben, 89,8%-kal. Magyarországon 2004 és 2019 között elsősorban az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsága ugrott meg jelentősen. Ezzel párhuzamosan, míg 2000-ben a magyar nők átlagosan 25 évet, a férfiak 30 évet dolgoztak, 2019-ben a nők már 31-32 évet, a férfiak 37-38 évet töltöttek a munka világában.
Pittyen a mobilod mert jött a banktól egy sms: a párod éppen most vásárolt magának 220 ezer forintért egy designer táskát a közös kártyáról. Hogy erre ki mit reagál, az nem csak a pénztárca vastagságán múlik. Hanem jobb esetben azon, hogy mi volt a közös megállapodás és milyen párkapcsolati pénzügyi modell van érvényben. Persze, erőltetett lehet, meg kínos is a pénzügyekről, fizetésről meg kapcsolati hozzájárulásról beszélgetni, mégis sokszor érdemes. Mindenkinek más a pénzügyi személyisége, mást tart fontosnak, és mást érez drágának. Ha nem akarunk ebből konfliktust, akkor érdemes lehet megállapodni egy hozzánk passzoló modellről. Hogy pontosan milyen megoldások is vannak, azt az alábbi cikkben vesszük sorra.
Az IMF friss előrejelzése szerint a kínai gazdaság vásárlóőer-paritáson számítva már lehagyta az amerikait: előbbi GDP-je PPP-n számolva 24,2 ezermilliárd dollár, utóbbié 20,8 ezermilliárd.
Még többen lehetnek influenzásak.
Összeszedtük, mit lehet tudni a HMPV-ről.
Már 401 forint felett jár a dollár.
Egyszerre több betegség is terjedhet.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
