életszínvonal

Alig lépett előre 10 év alatt Magyarország, így nyomunkban a románok

Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket.

Már nem csak Budapest lóg ki az általános magyar fejlettségből

A napokban jelentek meg az európai uniós országok tavalyi egy főre jutó GDP-adatai, amiből képet nyerhetünk arról, hogy a magyar fejlettség az uniós átlag 68%-án áll. De vajon milyen különbségek vannak az országon belül? Erről 2016-os adataink vannak, és ebből tudhatjuk, hogy a főváros és Nógrád megye között közel ötszörös a szorzó. Győr-Moson-Sopron megye viszont egyre közelít az uniós átlaghoz, így most már nem csak Budapest emelkedik ki a magyar megyék általános fejlettségi szintjéből, hanem egyre inkább az északnyugati térség is. Térkép.

Véget ér a magyar csoda, ha nem csinál valamit sürgősen a kormány

A közép- és kelet-európai országok óriási hasznot húztak az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országokkal való egyre szorosabb gazdasági integrációból, azonban az a növekedési modell, aminek ez a nagy felzárkózás volt köszönhető, a jövőben nem lesz tartható - foglalja össze a jelenlegi helyzetet az Economist elemzése. A régiós országok nyugati vállalatoktól (és ezen keresztül az exporttól), valamint az EU-s forrásoktól való függősége kiszolgáltatottá tette őket, ezért mihamarabb szükség van egy új növekedési modellre való átállásra, ami az összeszerelő-műhely és back office státuszából az innovatívabb, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok felé mozdítaná el a térségi államokat. A három kulcsszó az innováció, az oktatás és a diverzifikáció.

Itt a legjobb élni Magyarországon

A fővárosban továbbra is az I. és az V. kerületben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig Eger, Veszprém és Tata a listavezető az Otthon Centrum elemzése szerint.

Mégsem értek utol minket a románok

Egy főre jutó GDP tekintetében tavaly a románok utolérték a horvátokat, a lakossági fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat - írtuk nyáron, az Eurostat előzetes adatai alapján. A helyzet a ma megjelent felülvizsgált adatok szerint egy kicsit más: a román számokat kissé lefelé korrigálták, így gazdasági fejlettségük még nem érte el horvátot, illetve az életszínvonal is kissé elmarad a magyartól. Igaz, az idei gazdasági folyamatokat figyelve nem kizárt, hogy jövőre már újra a román előrelépésről számolhatunk be.

Utolérte a román életszínvonal a magyart

Egy főre jutó GDP tekintetében a románok utolérték a horvátokat, az egyéni fogyasztásból levezetett életszínvonal-mutató alapján pedig beérték a magyarokat. Így Magyarország 11 év alatt a harmadik helyről hátulról a harmadik helyre csúszott vissza.

6 ábra, ami meggyőz, hogy jobb világban élünk

A norvégok a legboldogabbak a világon

Norvégia a legboldogabb ország a világon, az amerikaiak szomorúbbak lettek, és a boldogság nem csak a pénzen múlik - ez derült ki a világ országait rangsoroló idei tanulmányból. Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.

Egyetlen ábrán a szegények és a gazdagok Magyarországa

A Budapestet is felölelő központi régióban átlagosan 13 millió forinttal több vagyonnal rendelkezik egy háztartás, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály

2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.

Így élnek a szegények és a gazdagok Magyarországon

Több, mint háromszor akkora az egy főre jutó fogyasztása a magyar háztartások legfelső 20%-ának, mint a legszegényebbeknek. Utóbbiak lényegesen egészségtelenebbül táplálkoznak, és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságuk is jóval gyengébb. Jó hír viszont, hogy tavaly szűkült a fogyasztási rés.

Itt a bizonyíték: Budapesten jobb élni, mint Londonban

Az Economist Intelligence Unit idén is publikálta a világ legélhetőbb városainak listáját, ahol a top10-ben továbbra is az ausztrál, kanadai és új-zélandi városok dominálnak. Az EUI szerint 2014-ben a világ legélhetőbb városa Melbourne volt, a vizsgált metropoliszok közül pedig Damaszkuszban volt a legrosszabb élni. De mi a helyzet Budapesttel, a többi régiós fővárossal és a kivándorló magyarok kedvelt úticéljaival? Cikkünkből kiderül az is, jobban élünk-e, mint öt éve.

Egy magyar zsemle, két német zsemle

A fogyasztási adatok alapján egy német háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar - derül ki a ma megjelent Eurostat statisztikákból. A tényleges személyes fogyasztás amúgy elég közeli kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, eszerint nálunk rosszabbul csak a bolgárok, románok és horvátok élnek.

Na melyik a világ legnagyobb gazdasága?

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína adja a világ (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP-jének a felét. Az egy főre jutó GDP-ben azért más a sorrend, a nagy gazdaságok közül jó néhány megelőzi az EU-t.

Beszélgetés Andreas Treichl-lel, az Erste Bank első emberével az Erstéről, a régióról, az OTP-ről és a tőzsdéről

1997-ben 600,000 ügyféllel rendelkező közepes osztrák bank volt az Erste Bank. 7 év alatt ügyfélszáma meghússzorozódott, s a régió legnagyobb bankjává vált. Bécsben a bank első számú vezetőjével, elnök-vezérigazgatójával Andreas Treichl-lel beszélgettünk.

A bankvezér beszélt az Erste Bank akvizíciós terveiről, a piacban lévő értéknövekedési lehetőségekről, az OTP-vel való elveszett fúziós lehetőségről. A szakember kifejtette az Erste függetlenségének a pilléreit, elmondta véleményét a magyar bankadóról, s a Postabankról. Kérdéseinkre válaszolva Andreas Treichl elmondta, hogy nem hisz a helyi tőzsdékben, s úgy véli nem érdemes az Erste papírjait bevezetni a BÉT-re, amelynek helyét egy egységes, egyközpontú közép-kelet-európai tőzsde részeként képzeli el.

A szakember ismét kifejezte érdeklődését a szerb Novosadska Banka és a román CEC iránt, ugyanakkor nyitott arra, hogy Magyarországon egy újabb bank megvásárlásával növelje piaci részesedését.