Változik a világ
A mesterséges intelligencia előretörése az automatizálás és a gépi tanulás segítségével
alapjaiban változtatja meg a munka világát,
ugyanis az AI képes lesz elvégezni olyan rutinszerű, ismétlődő feladatokat, amelyekhez eddig emberek voltak szükségesek. Ilyen feladatok lehetnek például az adatfeldolgozás, a szövegek elemzése, a képek felismerése, a termelési folyamatok automatizálása vagy az ügyfélszolgálat ellátása.
A fejlettebb AI-rendszerek a legújabb tanulmányok szerint nemcsak a fizikai munkát képesek automatizálni, hanem az olyan szellemi munkákat is, mint a pénzügyi elemzés, az orvosi diagnózisok előállítása vagy a jogi dokumentumok előkészítése. Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen mértékű automatizálás nemcsak a munkaerő igényét csökkenti, hanem a munkaerőpiacon dolgozó emberek feladatait is átalakítja:
azok a munkavállalók, akik képesek az AI-t hatékonyan alkalmazni és együttműködni vele, versenyelőnyhöz juthatnak,
míg azok, akik nem rendelkeznek ilyen készségekkel, kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Mi megy, mi marad?
A mesterséges intelligencia és az automatizálás következtében tehát alapjaiban változik meg a munkaerőpiac: a hagyományos munkakörök átalakulnak, és új típusú pozíciók jelennek meg. Nagy általánosságban elmondható, hogy azok a munkakörök vannak veszélyben, amelyek rutinszerű és ismétlődő feladatokat tartalmaznak, az ilyen munkakörök helyét olyan munkák fogják átvenni, amelyek
emberi kreativitást, érzelmi intelligenciát és komplex döntéshozatali képességeket igényelnek.
Ezek a változások az alábbi típusú munkakörökre terjedhetnek ki:
- Adatkezelés és adatfeldolgozás: Az AI egyre több adatot képes gyorsan és pontosan elemezni, és az olyan típusú munkák, mint az adatelemzés és az adatfeldolgozás, egyre inkább gépi rendszerekre lesznek bízva. Az embereknek inkább a gépek által feldolgozott adatokat kell majd értelmezniük a jövőben, és döntéseket hozniuk ezek alapján.
- Kreatív iparágak: Az aktuális kutatások szerint a mesterséges intelligencia nemcsak a rutinszerű feladatokat veszélyezteti, de egyre inkább képes lesz kreatív munkákat is végezni, mint például a zeneszerzés, a képszerkesztés, a szövegírás vagy a filmkészítés. Az emberek szerepe ezen a területen vélhetően inkább az irányításra és az alkotás felügyeletére fog összpontosulni, míg az AI a technikai részleteket oldja meg. Ezzel kapcsolatban egyébként nemrég volt egy izgalmas fejlemény az Egyesült Királyságban: a kormány konzultációt indított a mesterséges intelligencia és a szerzői jogok kapcsolatának szabályozásáról, azzal a céllal, hogy egyensúlyt teremtsenek a kreatív iparágak és az AI-fejlesztők érdekei között, miközben tisztázzák a szellemi tulajdon felhasználásának kereteit az AI-modellek betanítása során.
- Ügyfélszolgálat és tanácsadás: Az AI ugyancsak képes lesz az ügyfélszolgálati feladatok ellátására, például kérdések megválaszolására vagy problémák megoldására, ezt persze a fejlett chatbot-oknál már most is érzékelhetjük. Mindenesetre az emberi kapcsolatok, a személyes tanácsadás és az érzelmi intelligencia továbbra is szükséges marad.
- Technológiai fejlesztés és karbantartás: Az AI-rendszerek működtetéséhez és karbantartásához elengedhetetlenek az olyan szakemberek, akik értik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás működését. Az ilyen pozíciók iránti kereslet várhatóan növekedni fog, és a technológiai szektorban dolgozó munkavállalóknak több új képességet is el kell sajátítaniuk,
itt elsősorban a programozás, az adatbiztonság és a gépi tanulás jön szóba.
Jön a polarizáció a munkahelyen
A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra egy olyan szélsőséges jelenséget idézhet elő, ahol a munkavállalók két táborra szakadnak, röviden:
eljöhet a polarizáció kora.
Az egyik oldalon azok a munkavállalók lesznek, akik képesek alkalmazkodni az új technológiai környezethez és új készségeket sajátítanak el, míg a másik oldalon azok a dolgozók, akik elvesztik a munkájukat az automatizálás következtében.
Nagy általánosságban elmondható, hogy a magas szintű készségekkel rendelkező munkavállalók előnyt élveznek majd, mivel képesek lesznek értéket teremteni a gépek és a mesterséges intelligencia által automatizált feladatokban.
Az alacsony képzettségű munkavállalók, akik munkája könnyen automatizálható, viszont nagyobb veszélyben lesznek,
és elveszíthetik munkahelyeiket.
Ez a polarizáció ráadásul a gazdasági egyenlőtlenségeket is fokozhatja, mivel a technológiai fejlődés előnyöket biztosít azoknak, akik képesek alkalmazkodni, míg a kevésbé képzett dolgozók számára a munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyre nehezebbé válhat.
Elvész, vagy átalakul?
Persze az össz-társadalmi hatását nehéz megítélni az AI előretörésének, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődése egyúttal új gazdasági lehetőségeket is teremt: az új iparágak, mint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések, az autonóm járművek, az egészségügyi alkalmazások és a technológiai szolgáltatások
olyan új munkahelyeket hozhatnak létre, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést.
A legfontosabb kérdés talán az lehet az AI és a munkaerőpiac kapcsán, hogy
tényleg elveszik a munkánkat a robotok?
Erre a legrövidebb válasz: igen is, meg nem is.
Igen, mert számos foglalkozásra valóban drasztikusan meg fog csappanni az igény, de nem, mert egy ismert közmondással élve az anyag nem vész el, csak átalakul: az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) várakozásai szerint 2023 és 2033 között 167,8 millióról 174,6 millióra nőhet a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban, ami 4 százalékos bővülésnek felel meg. A lényeg tehát:
a megszűnő munkahelyek miatt nem kell tömeges munkanélküliségre számítani, hanem sokkal inkább a tömeges átképzés és a pályaváltás lehet a "recept".
A BLS adatsora és várakozásai az amerikai munkaerőpiaci trendeket mutatják, de a fő irányok vélhetően Európában is hasonlóan alakulhatnak.
Mit kell tenni, hogy a jobbik felén legyünk a sztorinak?
A mesterséges intelligencia elterjedésével egyre nagyobb szerepet kap
a folyamatos tanulás és a munkavállalók készségeinek fejlesztése.
A következő években a következő területeken kell fejlődniük a munkavállalóknak a legfrissebb tanulányok szerint:
- Digitális készségek: A digitális eszközök és rendszerek kezelésének ismerete alapvető fontosságú lesz. Az AI, a gépi tanulás és az adatkezelés terén szerzett készségek iránti kereslet folyamatosan növekedni fog.
- Problémamegoldó készségek és kreativitás: Az embereknek nemcsak technikai készségekre, hanem kreativitásra és problémamegoldó képességekre is szükségük lesz, hogy a gépekkel együtt dolgozva komplex és új helyzeteket kezeljenek.
- Emberi interakciók és érzelmi intelligencia: A mesterséges intelligencia nem képes teljes mértékben helyettesíteni az emberi érzelmi intelligenciát és az interakciókat. A munkavállalóknak képesnek kell lenniük az emberekkel való kapcsolattartásra, különösen az olyan munkakörökben, ahol az emberek közötti kommunikáció és együttműködés kulcsfontosságú.
- Élethosszig tartó tanulás: Az AI fejlődése azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan új kihívásokat jelent majd. A munkavállalóknak képesnek kell lenniük arra, hogy
fOLYAMATOSAN ÚJ KÉSZSÉGEKET SAJÁTÍTSANAK EL ÉS ALKALMAZKODJANAK A VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKHEZ.
Mi a helyzet Magyarországon?
A hazai munkaerőpiaci trendeket látva bizony van ok az aggodalomra: Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója mutatott rá a Portfolio-n megjelent írásában, hogy Magyarországon létezik jelenleg egy 450-500 ezer fős embertömeg, amelynek legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van. De a szakember szerint a megfelelő technológiai ismeretekkel és készségekkel még a diplomások sincsenek feltétlenül felvértezve, a jártasságuk ezen a területen az életkor függvényében csökkenő. Mivel azonban évről évre egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, annak átlagéletkora folyamatosan növekszik:
a jelenlegi 45 évről 2030-ra már az 50-et fogja közelíteni.
Márpedig az elképzelhetetlen, hogy a nálunk is jelen lévő multinacionális cégek a hatékonyságot javító fejlesztéseikkel megálljanak majd a határon, és épp a magyar telephelyeiken nem vezetik be ezeket a technológiai újításokat. Ez a folyamat egyébként már elindult, de még nem érkezett el az a pont, amikor annak volumene látványos, gyors elbocsátási hullámot generál.
Jelentős robotizációs felzárkózást eredményez például mind a BMW debreceni, mind a BYD szegedi gyára, de itt új kapacitások létesülnek, vagyis esetükben nem kell meglévő összeszerelő állományokat elbocsátani.
Mindenesetre az AI álttal elindított, fent részletesen tárgyalt tendencia egyértelműen látható Magyarországon is, akad azonban egy nagy probléma:
a futószalag mellől felszabaduló embertömegnek felzárkóztatás nélkül esélye sem lesz az újonnan létrejövő pozíciókban elhelyezkedni.
Márpedig ma a magyar munkaerőnek csupán 25 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel – ezzel a számmal az uniós tagállamok sorában a 22. helyen állunk. A 25-34 évesek körében ugyan már 33 százalékos a diplomások aránya, de a 41 százalékos uniós átlagtól itt is fényévekkel vagyunk lemaradva. Persze mindenkinek nem lehet diplomát adni a kezébe,
de mielőbb olyan stratégia mentén kell elindulni, amellyel növelhetjük a magasan képzettek arányát, és csökkentjük azokét, akik leszakadtak.
- írja a szakértő.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
