Alaposan megcsappant Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori népszerűsége az orosz invázió veszélye közepette: az egyik januári felmérés szerint csak az ukránok 30 százaléka szeretné, hogy másodszor is induljon az elnökválasztáson.
Évek óta nem látott béremelkedés és több mint egy évtizede nem tapasztalt infláció. Végül a fizetések növekedése vagy az árak emelkedése lesz nagyobb?
A gazdagabb települések vásárlóereje sok helyen stagnált a koronavírus-válság évében, de például az egyébként is módosabb Debrecen és Jászberény térségében nőtt a vásárlóerő, miközben rengeteg dunántúli, tiszántúli eleve szegényebb településen csökkent, így a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket fokozta a járványválság – rajzolódik ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített ábrákból. Az életszínvonalbeli széttartás mellett az egy főre jutó átlag 2020-ban 2 millió forintra jött ki, de emögött hatalmas különbségek voltak: a legszegényebb és a leggazdagabb település egy főre jutó vásárlóereje között közel 6,5 millió forint volt ez.
Kifejezetten forró a helyzet Ukrajna körül, ahogy lélegzetét visszafojtva figyeli a világ, hogy vajon Putyin kiadja-e a támadási parancsot az ukrán határ körül állomásozó 100 ezer orosz katonának. Bár a Kreml továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem akar támadni, nyugati elemzők azt találgatják, hogy teljes invázióra, vagy csupán limitált behatolásra kerülhet sor. Az orosz erőfölény jelentős, ettől függetlenül az ukránok remélik, hogy ha az oroszok valóban támadnak, az egész ország fegyvert fog és egy elhúzódó háború során sikerül „kivéreztetni” az inváziós sereget.
A meredeken emelkedő infláció hatására egy évtizedes mélypontra romlott a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban novemberben a Michigan egyetem szokásos havi felmérésének tanúsága szerint.
Hivatalosan is magához ragadta a hatalmat a hadsereg Szudánban. A katonák őrizetbe vették Abdalla Hamdok miniszterelnököt és feloszlatták az országot irányító katonai-civil koalíciós testületet. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, a puccs vezetője vészhelyzetet hirdetett és beszédet intézett Szudán népéhez, melyben tettét a "béke és stabilitás megőrzésével" indokolta. Elemzők szerint valószínűleg épp a puccs lesz az, amely ismét destabilizálja az országot, melyben alig 16 éve zárult le a történelem egyik legvéresebb polgárháborúja.
Egy hamarosan megjelenő Lancet tanulmány szerint a fiatalok világszerte szörnyen félnek a klímaváltozástól.
Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.
A Natixis frissen publikált nyugdíjfelmérése szerint több tényező is fenyegeti a nyugdíjasok, illetve a jövő nyugdíjasainak jólétét: ilyen a semmiből felpattanó infláció, a továbbra is alacsony hozamkörnyezet, vagy éppen az egyre növekvő államadósság. Ha nem lenne elég mindez, időzített nyugdíjbombán ül a világ, hiszen amellett, hogy egyre idősödik a világ népessége, egyre tovább is élnek az emberek. Jó hír legalább, hogy még ezen veszélyek közepette is vannak olyan országok, ahol a nyugdíjasok jóléte garantált, de Magyarország nem tudott feljebb kerülni ezen a listán.
Ma már nem igazán lehet úgy leülni ebédelni, hogy az első falat előtt ne kerülne szóba az egyre kellemetlenebbé váló infláció. És lassan nem lehet megemlíteni a hivatalos adatokat úgy ebben a beszélgetésben, hogy az ne váltson ki kacajt a társaságból. Pedig éppen ez a két dolog az, amit az inflációval kapcsolatban a jegybankok és kormányok el akarnak kerülni. Ha nem sikerül, akkor mindenki magasabb és magasabb árakra számít a jövőben.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
Az aszimmetrikus geopolitika új világa hátráltatja ugyan a globalizációt és a növekedést, viszont előmozdítja a társadalmi igazságosságot és a gazdasági korrektséget - ezzel is kommentálta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Kaushik Basu, a Világbank korábbi vezető közgazdászának „The Changing Map of Economics” című cikkét.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).
Tíz éve, 2011 tavaszán rengette meg az arab tavaszként aposztrofált forradalmi hullám a Közel-Kelet és Észak-Afrika autoriter rezsimjeit. A Tunéziában kipattant szikra Egyiptomban, Líbiában, Jemenben, Szíriában és Bahreinben is komolyan megrengette az addigi politikai berendezkedést, de szinte az összes arab országban a kormányzat elleni tüntetésekhez, utcai demonstrációkhoz vezetett. Az arab tavasz elsődleges oka a romló életkörülményekben, a perspektívák hiányában volt keresendő – de vajon egy évtizeddel a forradalmi hullámot követően változott-e a helyzet, javultak-e az arab államok gazdasági kilátásai?
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolja a nyugati országokat, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikuson keresztül akarják megfékezni Oroszország „számos sikerét,” melyek „idegesíteni kezdték” Moszkva ellenfeleit – írja a Voice of America. Putyin hozzátette: ezek az országok "fegyverként használják" az orosz lakosság koronavírus miatti elégedetlenségét.
A kevés jó oldala mellett a 25 év alattiak 2022-től nyújtott szja-mentességével kapcsolatban több probléma is felvetődik.
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
