Norvégia a legboldogabb ország a világon, az amerikaiak szomorúbbak lettek, és a boldogság nem csak a pénzen múlik - ez derült ki a világ országait rangsoroló idei tanulmányból. Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.
Az egyes országok életszínvonalának, vagyis a helyi lakosság jólétének egyik széleskörben alkalmazott mérőszáma az egy főre jutó GDP. Az alábbi lista az Amerikai Hírszerzési Ügynökség (CIA) 2016-os adatai alapján a 10 leggazdagabb országot veszi sorra egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján (dollárban kifejezve). Ez a mérőszám leegyszerűsítve annyiban különbözik a "sima" egy főre jutó GDP-től, hogy számításba veszi az adott országban jellemző árszínvonalat, ezáltal hitelesebb képet ad az emberek tényleges életszínvonaláról. A 10 leggazdagabb országból 4 európai, a fennmaradó 6 ázsiai.
A Budapestet is felölelő központi régióban átlagosan 13 millió forinttal több vagyonnal rendelkezik egy háztartás, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.
Több, mint háromszor akkora az egy főre jutó fogyasztása a magyar háztartások legfelső 20%-ának, mint a legszegényebbeknek. Utóbbiak lényegesen egészségtelenebbül táplálkoznak, és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságuk is jóval gyengébb. Jó hír viszont, hogy tavaly szűkült a fogyasztási rés.
Az Economist Intelligence Unit idén is publikálta a világ legélhetőbb városainak listáját, ahol a top10-ben továbbra is az ausztrál, kanadai és új-zélandi városok dominálnak. Az EUI szerint 2014-ben a világ legélhetőbb városa Melbourne volt, a vizsgált metropoliszok közül pedig Damaszkuszban volt a legrosszabb élni. De mi a helyzet Budapesttel, a többi régiós fővárossal és a kivándorló magyarok kedvelt úticéljaival? Cikkünkből kiderül az is, jobban élünk-e, mint öt éve.
A fogyasztási adatok alapján egy német háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar - derül ki a ma megjelent Eurostat statisztikákból. A tényleges személyes fogyasztás amúgy elég közeli kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, eszerint nálunk rosszabbul csak a bolgárok, románok és horvátok élnek.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína adja a világ (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP-jének a felét. Az egy főre jutó GDP-ben azért más a sorrend, a nagy gazdaságok közül jó néhány megelőzi az EU-t.
1997-ben 600,000 ügyféllel rendelkező közepes osztrák bank volt az Erste Bank. 7 év alatt ügyfélszáma meghússzorozódott, s a régió legnagyobb bankjává vált. Bécsben a bank első számú vezetőjével, elnök-vezérigazgatójával Andreas Treichl-lel beszélgettünk.
A bankvezér beszélt az Erste Bank akvizíciós terveiről, a piacban lévő értéknövekedési lehetőségekről, az OTP-vel való elveszett fúziós lehetőségről. A szakember kifejtette az Erste függetlenségének a pilléreit, elmondta véleményét a magyar bankadóról, s a Postabankról. Kérdéseinkre válaszolva Andreas Treichl elmondta, hogy nem hisz a helyi tőzsdékben, s úgy véli nem érdemes az Erste papírjait bevezetni a BÉT-re, amelynek helyét egy egységes, egyközpontú közép-kelet-európai tőzsde részeként képzeli el.
A szakember ismét kifejezte érdeklődését a szerb Novosadska Banka és a román CEC iránt, ugyanakkor nyitott arra, hogy Magyarországon egy újabb bank megvásárlásával növelje piaci részesedését.
Európa gyengén teljesített ma.
Nem várt előnye lehet a vírusnak.
Howard Lutnick lesz a kereskedelmi miniszter.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
