Hiába a nyitás, nagyon gyenge a magyar kiskereskedelem
Májusban nem tudott erőre kapni a magyar kiskereskedelem, annak ellenére sem, hogy az üzleteket érintő korlátozásokat (bezárásokat) addigra már feloldották.
Májusban nem tudott erőre kapni a magyar kiskereskedelem, annak ellenére sem, hogy az üzleteket érintő korlátozásokat (bezárásokat) addigra már feloldották.
Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne – mondta Szalai Piroska, a KINCS szakértője a Magyar Nemzetnek.
2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 12,7%-kal – nőttek. 2021. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 425 400 forintot, a nettó átlagkereset 282 900 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Magyarországon az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja azt, kinek milyen lehetőségei vannak a munkaerőpiacon. A tanulás jó befektetésnek számít, a foglalkoztatottsági esélyek és a keresetek szempontjából sem mindegy azonban, hogy milyen egyetemen és milyen képzési területen szerez diplomát valaki: óriási különbség mutatkozik ugyanis a különböző felsőoktatási intézményekben végzettek kezdő bére között.
Békés megye lemaradását növelte a járvány, jelentős fejlesztésekre lenne szüksége a már folyó közlekedési projekteken felül – mondta a Világgazdaságnak Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Márciusban a bruttó átlagkereset 435 200 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forinton alakult, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. Ez lassabb növekedést jelent, mint amit az elmúlt hónapokban láthattunk, a felpörgő infláció pedig már érezteti a hatását a reálbérek növekedésének lassulásán keresztül. A vállalati szférában alacsonyabb volt a béremelkedés, mint a költségvetési szektorban.
Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,9%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan, 13,5%-kal nőttek. A bruttó mediánkereset azonban közel 100 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
A vártnál gyorsabb béremelkedésről számolnak be a szakértők, azonban kiemelik, hogy számos kérdőjel övezi a bérnövekedés ütemét.
Új adatokat közölt a KSH a keresetek alakulásáról. Eddig csak az 5 főnél nagyobb cégeket vizsgálták, mostantól azonban az egyik adattábla tartalmazza az egész ország kereseti adatait. Ebből kiderül, hogy a bruttó, a nettó, és a medián is alacsonyabb, mint a szűkebb kör esetében.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.
A kormány korábbi ígéretének megfelelően szerda este megjelent a parlament honlapján a törvényjavaslat, amely rendelkezik 2022-től a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességéről.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Az év egészében a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is - jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.
Közérdekű adatigénylés után a Központi Statisztikai Hivatal kiadta, hogy 2019-ben 75 480 forinttal volt magasabb az átlagos bruttó bér, mint az átlag bruttó medián.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége ma – január 22-én – online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
