Már 640 ezer forintot keresnek a magyarok
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
A nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. A nyugdíjasok relatív elszegényedése az idén is folytatódik - írja legfrissebb szakértői elemzésében Farkas András Nyugdíjguru.
A gyors népességöregedés miatt a magyar tb-nyugdíjrendszer fenntartása lényeges változtatásokat igényel. Kézenfekvő, hogy a járulékkulcs és az általános nyugdíjkorhatár emelésén túl csökkenteni kell a nyugdíjak relatív szintjét, különösen a magasakét. A kiigazítást megnehezíti, hogy ez erősítené a degresszivitást, és a már megállapított nyugdíjak reálértéke az alaptövény szerint nem csökkenthető.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok körében az egyik legtöbbet hivatkozott statisztika a keresetekre vonatkozó publikáció. A társadalom jelentős része egyfelől örömmel veszi tudomásul a jóformán folyamatosan emelkedő bérekről szóló híreket, másfelől sokan meglepődve húzzák fel a szemöldöküket, amikor szembesülnek vele, hogy saját fizetésük alacsonyabb az átlagosnál. Utóbbi jelenségre is van magyarázat, éppen ezért a KSH folyamatosan bővíti a közölt adatok körét: ma már a mediánkeresetet, a keresetek változását és a kereseti ötödök (kvintilisek) szerinti kimutatást is rendszeresen közzéteszi. Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Miért nem szerepelnek az egyéni vállalkozók ebben a statisztikában? Az alábbi cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba.
Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
Nagy meglepetést okoztak a májusi magyar béradatok. Elemzők szerint amennyire kedvező ez a hír, annyira jelent kockázatot is.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
A magyar árszínvonal sokkal magasabb, mint a lengyel és a román, ez az oka annak, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségi, jóléti mutatók (a nominális különbségek ellenére) össszeértek. Idehaza különösen az élelmiszerek árszintje magas, immár az uniós átlag feletti - derül ki az Eurostat adataiból. A számok azonban más meglepetéseket is hordoznak.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére.
Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
A brit vállalkozások jövő évi bérnövekedési várakozásai májusban 4,1%-ra csökkentek az áprilisi 4,6%-ról a Bank of England felmérése szerint. Ez enyhítheti a döntéshozók inflációs aggodalmait, és befolyásolhatja a kamatlábak jövőbeni alakulását.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint idén éves átlagban 5-6%-kal nőhet a reálbér. Ez alacsonyabb szint, mint amit az év első három hónapjában láttunk, és annál is kisebb, mint amit a gazdasági szakértők várnak.
Mind a Kádár-korszakban, mind a 2000-es években az ország eladósodásának terhére sikerült reálbér-növekedést elérni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciáján. A szakmai fórumon azt a kérdést is megvizsgálták, hogy a reálbérek alakulása mennyiben határozza meg a választások kimenetelét.
Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon. Elemzők szerint mindez segítheti a gazdaság növekedését, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a vállalatok a bérek emelése után könnyedén újra hozzányúlhatnak az árakhoz.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
