Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, ám a felek nemcsak egy, hanem három évre állapodtak meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta a három évre szóló megegyezés részleteit.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Orbán Viktor nagy meglepetést okozott ma reggel a Kossuth Rádióban, amikor az 1 millió forintos átlagbér eléréséről beszélt. Az 1000 eurós minimálbért sem 2028-ra, hanem 2026-27-re szeretné elérni a miniszterelnök. Mindez teljesen felboríthatja a körvonalazódó, 3 éves bérmegállapodást.
A kormány jöveledempolitikai kijelentései mintha nem igazán érnének össze. Hacsak...
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a háztartások külföldön tartott megtakarításaival foglalkozunk, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a saját statisztikáiban újfent korábbi időszakokra vonatkozóan is növelte a nem belföldön tartott, kimutatható vagyonok méretét. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A vagyonkezelés egyébként kiemelt téma lesz a Future of Finance 2024 konferencián szeptember 17-én is, a rendezvénnyel kapcsolatban további részletek ide kattintva érhetők el. Az adás második részében röviden folytatjuk a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos kormányzati tervek elemzését. Lapunk információi szerint ugyanis nem egészen esnek egybe a kabinet elképzelései az eddig nyilvánosságra került kalkulációkkal, tehát hogy milyen ütemben érné el a minimálbér összege az átlagbér felét. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a friss, júniusi béradatokat elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal is foglalkozó makrogazdasági elemzőjével. Egyebek mellett arról is beszéltünk, hogy miért haladta meg a közszféra béremelkedése a versenyszféráét. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy a kriptovaluták lehetnek-e olyan menekülőeszközök, mint az arany vagy a svájci frank. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, ami 2027-re 430 ezer forint lenne. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai gyártók piacszerzése és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Magyarországon a dolgozók több mint kétharmada az átlagbér alatti összeget visz haza – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio kérésére közölt a hivatal. Az exkluzív adatok azt mutatják, hogy népesség legjobban és a legrosszabbul kereső 10%-ának bére között nyolc-kilencszeres a különbség, de még a kilencedik decilis (második legjobban kereső tized) és a tizedik között is kétszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hogy ki mennyi pénzt vihet haza, és azt is, hogy mi az oka a nagynak látszó szakadéknak.
Minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb bért fizet a dolgozóknak, ráadásul a legkisebb és a legnagyobb cégek közötti bérkülönbség tavaly csaknem kétszeres volt – derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Portfolio-nak küldött meg a hivatal. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy csökkenne a különbség. A szakadék azonban vélhetően a hivatalosan mértnél valamivel kisebb, mégpedig a feketegazdaság (fehér boríték) miatt.
A hazai drogériák versenyében a dm megőrizte első helyét, a Rossmann pedig még mindig ott van a nyomában, kissé lemaradva. A Müller pedig stabilan a harmadik - írja a Pénzcentrum.
A januári meglepő béradatok után kitartott a lendület februárban is. A bruttó átlagbér 14%-kal nőtt, ami majdnem 10%-os reálbéremelkedést jelent. A közszférában gyorsabban, míg a vállalatoknál némiképp lassabban nőttek a keresetek.
Megjelentek az életkor szerinti béradatok Magyarországon. Ebből kiderült, hogy már 20 év alatt is 350 ezer felett van az átlagkereset.
Újabb szakmákban érte el a havi bruttó átlagbér a 2 millió forintot a tavalyi évben. Az 1 milliós álomhatár pedig már több tucat munkakörben jellemző.
Hatalmas igazságtalanságok jöttek felszínre.
Friss híreink a válságról percről percre.
A házelnök szerint érvénytelenül.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
