A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
Jövőre állami beruházási boom is várható, és emiatt, illetve a békére számítva is reális az, hogy jövőre 3% felett lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, mert ha ez nem így lesz, akkor a felülbírálati záradék mentén hozzá kell nyúlni a 3 éves bérmegállapodáshoz – jelezte a megállapodás hétfői aláírási eseményén Orbán Viktor. A kormányfő rámutatott, hogy Európában az elmúlt 30 évben csak egy országban történt olyan, hogy ilyen mértékű, 40%-os minimálbéremelésről állapodtak volna meg. Elismerte, hogy az 1 millió forintos átlagjövedelemről szóló kormányzati célkitűzést is nagy kételyek övezik, hogy vajon ki tudja-e termelni a gazdaság, ahogy anno az 1 millió új magyar munkahelyre vonatkozó kormányzati célkitűzésnél is sok volt a kétkedő hang, de sikerült ezt elérni.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, ám a felek nemcsak egy, hanem három évre állapodtak meg. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elárulta a három évre szóló megegyezés részleteit.
Zajlanak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) alakulásáról. Miközben a legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nőnek a bérek a következő években, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy mennyien keresik a kötelező legkisebb bért Magyarországon. A következő években érdekes tendencia rajzolódik ki: a Portfolio több forrásból úgy értesült, hogy egyre több lesz a minimálbéres és a bérminimumos az országban, ha megvalósul a gyors bérfelzárkózás.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Orbán Viktor nagy meglepetést okozott ma reggel a Kossuth Rádióban, amikor az 1 millió forintos átlagbér eléréséről beszélt. Az 1000 eurós minimálbért sem 2028-ra, hanem 2026-27-re szeretné elérni a miniszterelnök. Mindez teljesen felboríthatja a körvonalazódó, 3 éves bérmegállapodást.
A kormány jöveledempolitikai kijelentései mintha nem igazán érnének össze. Hacsak...
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a háztartások külföldön tartott megtakarításaival foglalkozunk, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a saját statisztikáiban újfent korábbi időszakokra vonatkozóan is növelte a nem belföldön tartott, kimutatható vagyonok méretét. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A vagyonkezelés egyébként kiemelt téma lesz a Future of Finance 2024 konferencián szeptember 17-én is, a rendezvénnyel kapcsolatban további részletek ide kattintva érhetők el. Az adás második részében röviden folytatjuk a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos kormányzati tervek elemzését. Lapunk információi szerint ugyanis nem egészen esnek egybe a kabinet elképzelései az eddig nyilvánosságra került kalkulációkkal, tehát hogy milyen ütemben érné el a minimálbér összege az átlagbér felét. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a friss, júniusi béradatokat elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal is foglalkozó makrogazdasági elemzőjével. Egyebek mellett arról is beszéltünk, hogy miért haladta meg a közszféra béremelkedése a versenyszféráét. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy a kriptovaluták lehetnek-e olyan menekülőeszközök, mint az arany vagy a svájci frank. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, ami 2027-re 430 ezer forint lenne. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai gyártók piacszerzése és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.
Az ukrán államfő szerint légideszantosok és észak-koreai katonák is meghaltak.
Ismét nekifutnak a fegyverszünetnek a felek.
Nem sikerült zöldágra vergődnie a Néppártnak a szociáldemokratákkal.
Tavaly egy Heves megyényi terület került orosz kézre.
A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés különösen érinteni fogja az olajexportot.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
