A görög miniszterelnök 10 milliárd eurós csomagot jelentett be a gazdaság megsegítésére. Azt is kiemelte, hogy az Európai Központi Bank eszközvásárlásával "új fegyver" került a kezükbe.
Az ÁKK szerint töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben másképp lenne. Igaz, hogy számos lehetőség van online állampapírt venni, sokak számára azért fennakadást okozhat, hogy a koronavírus terjedése miatt már a kincstári értékesítési pontok is bezártak átmenetileg. Ha valamikor, akkor most jött el az az idő, ami igazolhatja az államadósság magas lakossági részarányát, a heves piaci mozgások miatt ugyanis voltak már fennakadások az intézményi állampapír aukciónál, a kisbefektetők pedig köztudottan hosszabb távú befektetők. Lenti cikkünkben összeszedtünk pár lehetőséget az online állampapír-vásárláshoz. Ezúton is buzdítunk mindenkit arra, hogy maradjon otthon, befektetéseit pedig online intézze.
Az Európai Központi Bank szerda éjszaka jelentette be: 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Nem először jelentjük ki a napokban a jegybanki reakciók és azok időzítése miatt: rendkívüli időket élünk (a Fed vasárnap éjszaka jelentette be eszközvásárlási programját).
A vártnál is nagyobb, ezermilliárd dolláros mentőcsomag elfogadtatására készül a Trump-kormány - írja a CNN.
Az Egyesült Királyság háborús helyzettel néz szembe a közpénzügyei terén a koronavírus miatt és nincs most itt az idő arra, hogy a kormány „nyöszörögjön” a magasabb államadósság miatt – ezt fogalmazta meg a brit törvényhozásban a független brit költségvetési felelősségi intézet vezetője a kormány számára helyes útról.
Az mondják nekünk a járványügyi szakemberek, hogy a tetőzés még nincs itt, néhány hét múlva várható, ha addig nagyon szigorúan betartjuk a jelenlegi országos karantént, de a gazdasági károk már most is jelentősek, ezért további gazdasági támogató intézkedéseket hozunk akár a mai kormányülésen – jelezte a Corriere della Sera című olasz napnak adott, hétfő reggel megjelent interjúban.
Európa talán legsebezhetőbb gazdaságának erőközpontját találta telibe a koronavírus, ami számos, igencsak szerteágazó gazdasági-pénzügyi láncreakciót indíthat be. Ennek első jeleit már látjuk is, és mindezt fel is erősítette az Európai Központi Bank új elnökének szerencsétlenül elsült múlt csütörtöki kijelentése. Néhány hónap múlva, amikorra a vírus már remélhetőleg lecseng, elképzelhető, hogy egy gazdaságilag talán még nagyobb problémával állunk majd szemben: mit kezdjünk Olaszországgal, és annak brutálisan nagy adósságával? Nem állítjuk, hogy a láncreakciók végül teljesen bedöntik Olaszországot, és állami mentőcsomagra kényszerítik, amibe az egész eurózóna is beleremeg, hiszen máris sok fontos, ennek esélyeit csökkentő intézkedés született, de ezekkel együtt is jelentős még a kockázata ennek a negatív forgatókönyvnek.
A JCRA a magyar devizaadósság minősítését „BBB+”-ról „A-”-ra, a forint adósságát „A-”-ról „A”-ra javította. A hitelminősítő kedvező döntésének okaként jelöli meg egyebek mellett a magyar gazdaság 5 százalék körüli növekedését, a termelékenység javulását, a beruházások növekedését és a bérek folyamatos emelkedését.
Immár a valutaalap is elismerte, hogy az argentin államadósság fenntartatlanná vált. Az adósság összességében a GDP 90 százalékának megfelelő összegre nőtt, a nyár közepe óta 13 százalékponttal lett magasabb. A problémát az államadósságon belüli magas devizakitettség aránya, az alacsony lejáratú kötvények jelentik, ráadásul a reálgazdasági kilátások sem jók. Az IMF felhívja a figyelmet, hogy valamilyen „adósságműveletre” van szükség, és további egyeztetésekre hívja a pénzügyminisztert.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb - fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
Egy „zöld rugalmassági” záradékkal módosíthatják az EU költségvetési és adósságszabályait rögzítő Stabilitási és Növekedési Egyezményt, hogy ezzel segítsék a minap bejelentett Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél és a digitalizációs átállás megvalósítását – írja a Politico a birtokába került 19 oldalas tervezet alapján.
2030-ra az Egyesült Államok államadóssága elérheti a GDP 98%-át, derül ki a Congressional Budget Officce (CBO) ma megjelent előrejelzéséből. A rangos intézmény úgy látja, hogy a költségvetés éves hiánya a következő években rendre meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt.
Hatalmas negatív meglepetést jelenthet az infláció erősödése a jegybankoknak, az intézmények viszont „azt gondolják jelenleg, hogy bármit megtehetnek” – nyilatkozta a legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan vezére, Jamie Dimon a CNBC-nek. A szakemberek szerint a piacokat elsősorban a történelmi mélyponton lévő kamatok tartják nyugalomban, miközben a világ adósságállománya egyre nagyobb és az infláció meglódulása komoly sokkot okozhat.
Magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását hirdette meg az adósságkezelő egymilliárd amerikai dollár értékben kedden - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: a lépéssel amellett, hogy csökken a költségvetés kamatterhe, az államadósság devizaaránya és Magyarország stabilitása is javul.
A kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül – mondta el Varga Mihály a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A pénzügyminiszter elárulta azt is, hogy óvatosan optimista várakozásai szerint, a tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak.
Az argentin központi bank pénteken 50 százalékra csökkentette az alapkamatot az eddigi 52 százalékról.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
