államadósság

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

Bemutatta a kormány, hogyan lesz idén közel 4000 milliárdos a költségvetési hiány

A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

Több kincstárjegyet bocsáthat ki a magyar adósságkezelő a magasabb deficitcél miatt

Több kincstárjegyet bocsáthat ki a magyar adósságkezelő a magasabb deficitcél miatt

A 6,5%-ról 7,5%-ra emelt idei GDP-arányos államháztartási hiánycélt két forrásból tervezzük finanszírozni: egyrészt olyan pénzekből, amelyekkel eddig nem számoltunk (uniós helyreállítási keret), másrészt a diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek csütörtökön délután. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy az ÁKK-nak nincs szándéka a hosszabb futamidejű kötvények megemelkedő kibocsátásával finanszírozni a magasabb hiányt, és továbbra sem terveznek idénre devizakötvény-kibocsátást, de egy jüankötvény kibocsátást nem zár ki, azonban jelenleg ezen sem dolgoznak.

Elemzők: az amerikai szankciók nem okoznak lényeges károkat az oroszoknak

Elemzők: az amerikai szankciók nem okoznak lényeges károkat az oroszoknak

Londoni pénzügyi elemzők véleménye szerint a Moszkva ellen csütörtökön bejelentett új amerikai szankciók lényeges vonása, hogy a csomag pénzügyi része nem érinti az orosz szuverén adósságeszközök másodpiaci forgalmazását, és ha ez a jövőben is így marad, az intézkedések piaci hatása várhatóan korlátozott lesz.

Sosem volt még ennyi az olasz adósság

Sosem volt még ennyi az olasz adósság

Rekordszintre nőtt az olasz államadósság februárban. Egyetlen hónap alatt 36,9 milliárd euróval emelkedett és elérte a 2643,8 milliárd eurót - közölte csütörtökön az olasz jegybank.

Pénzügyi válságtól tartanak: a koronavírus-járvány után újabb veszély fenyegeti Európát

Pénzügyi válságtól tartanak: a koronavírus-járvány után újabb veszély fenyegeti Európát

Nehéz helyzet előtt áll Európa, ugyanis nemcsak a koronavírus-járvánnyal kell megküzdenie, de várhatóan egy pénzügyi válság kialakulásával is számolnia kell. Annak érdekében, hogy az eurózóna országai biztosítani tudják a közös valuta pozícióját, eddig nem látott összefogásra lehet szükség. Egy új javaslat azonban bizalomra adhat okot, mert ellenállóbbá teheti az eurózóna gazdaságát – írja a Bloomberg.

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

Biztonság és bizalom: az arany mint Magyarország nemzetközi tartalékainak stratégiai eleme

A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai céljait követve aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte, mellyel az ország a régió élmezőnyébe került. Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, míg potenciális menedékeszközként a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, illetve esetleges válságok idején is erősíti az országgal szembeni bizalmat, támogatja a pénzügyi stabilitást. Emellett az elmúlt időszakban tovább erősödtek azok a hosszútávú gazdasági folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Ennek megfelelően az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött, a jegybankok nettó vásárlókká léptek elő az aranypiacon.

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

Mérlegen a válságkezelés - a 2020-as finanszírozási folyamatok és jegybanki szerepvállalás az állampapírpiacon

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.

Morgan Stanley: Lehet, hogy idén le kell mondanunk a nyárról - és ez nem a turistáknak fájna legjobban

Morgan Stanley: Lehet, hogy idén le kell mondanunk a nyárról - és ez nem a turistáknak fájna legjobban

A jelenlegi járványhullámot és a lassú oltási programot látva szignifikáns mértékben nőtt az esélye, hogy idén nyáron még érvényben lesznek a korlátozó intézkedések Európában - derül ki a bank modelljéből, amelyben a lehetséges kimeneteleket vizsgálta. A tavalyi félig "elveszett nyár" nagyon fájt a déli gazdaságoknak, az idei nyárnak viszont még mélyebb hatása lehet. Ha a jelenlegi oltási tempó nem gyorsul, akkor legjobb esetben is csak zöld útlevéllel utazhatunk, ami egyéni szempontból sem egy kedvező kimenetel, a déli országoknak viszont olyan ütést vinne be, amely után évekre leszakadnának az északi tagállamoktól, azaz a divergencia az EU-ban mélyülne. Szerencsére a Morgan Stanley szerint még mindig nem ez a legreálisabb forgatókönyv, de ahhoz, hogy elkerüljük ezt, a jelenlegi oltási templt duplázni sem lenne elég az EU-ban.

A Covid-válság forgatókönyve: nem hasonlít ahhoz, ami a járványokra jellemző

A Covid-válság forgatókönyve: nem hasonlít ahhoz, ami a járványokra jellemző

2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.

Magyarországot is elérték a piaci turbulenciák - Mire számíthatunk a hazai kötvénypiacon?

Magyarországot is elérték a piaci turbulenciák - Mire számíthatunk a hazai kötvénypiacon?

Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.

Maradandó vendég a magas államadósság?

Maradandó vendég a magas államadósság?

Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.

Bloomberg: Joe Biden jelentős adóemelésre készül

Bloomberg: Joe Biden jelentős adóemelésre készül

Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség - értesült a Bloomberg hírügynökség.

Erős forintról álmodsz? Többé már nem jön el!

Erős forintról álmodsz? Többé már nem jön el!

Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.

Felminősítést kapott Szerbia

Felminősítést kapott Szerbia

Egy fokozattal javította Szerbia adósságbesorolását a Moody's. A lépés várható volt, hiszen a Ba3-as besoroláshoz pozitív kilátást sorolt a hitelminősítő. Az új, Ba2-es kategória kilátása stabil.

Mit tanulhatunk a koronavírus-válságból? - Egy új, nehéz szakaszba lép a magyar gazdaság

Mit tanulhatunk a koronavírus-válságból? - Egy új, nehéz szakaszba lép a magyar gazdaság

Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.