Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Május 1-én uniós csatlakozásunk 20. évfordulóját ünnepeljük, ennek apropóján vizsgálta meg a GKI, hogy miként változott Magyarország helyzete a hozzánk hasonló történelmi, társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező régiós országokhoz képest.
Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.
Ha igazán izgalmas tőzsdei befektetéseket keresünk, akkor néha érdemes lehet kitágítani a fókuszunkat a megszokott „állampapír-OTP-nagy amerikai cégek" nexusából, és akár egészen távoli országok részvénypiacain is körülnézni. Elemzésünkben pontosan erre teszünk kísérletet, egy olyan ország egyik legizgalmasabb iparágából szemezgetünk, amely számos elemző várakozása alapján óriási növekedés és gazdasági fejlődés előtt áll.
Az üzleti kultúra kiszámíthatósága, a potenciális vásárlóerő vagy az adózási környezet mind olyan feltételek, amelyek jelentősen növelik a versenyképességet – ezt egyre több hazai cég ismeri fel és kezd a nyugati piacon valamilyen gazdasági tevékenységbe. A környező országok közül Ausztria egy többmilliós vásárlóerővel bíró piacot jelent, ami a helyi gazdasági viszonyok miatt még ennél is értékesebb. A magyarok a leggyakrabban az igazi ipari régiónak számító Alsó-Ausztriában alapítanak céget, évente több mint tíz vállalkozást indítanak el itt, de nemcsak az osztrák piac jelent növekedési lehetőséget, a sikeres megtelepedés után Németország és Svájc felé is könnyebb a továbblépés. Hamarosan jelentős nemzetközi befektetési témájú rendezvényre kerül sor Budapesten, ahol bemutatják, hogy milyen üzleti előnyöket tartogat Ausztria, mint potenciális cégalapítási helyszín a befektetni, a külföldi piacon megjelenni szándékozó vállalatoknak.
A magyarországi újautó-piac tavaly egyedüliként lett mínuszos az egész Európai Unióban. Nem csoda, hogy az autóállomány átlagéletkora folyamatosan emelkedik itthon. A fő okot megtaláljuk, ha megnézzük, hogy emelkedett itthon az új autók ára és hogyan az Európai Unióban, illetve a régióban.
A magyar lakosság fogyasztási szintje az egyik legalacsonyabb az EU-ban, még annál is kisebb, mint ami a relatív fejlettségünkből adódna. A Magyar Nemzeti Bank szakértői több okot is azonosítottak a szomorú jelenség mögött, és javaslatokat is megfogalmaztak a helyzet javítására.
Várhatóan évtizedekbe telik a nyugat-balkáni országok jövedelmi felzárkózása az Európai Unió átlagához - hangzott el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfői nyugat-balkáni befektetési rendezvényén.
A tárgyalásos bérnövekedés éves szinten 4,7-ről 4,5%-ra csökkent az eurózónában, ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a bérnövekedés már nem gyorsul. Ahhoz persze nem elég ez az esés, hogy ajtót nyisson az EKB márciusi kamatcsökkentése előtt – figyelmeztet az ING Bank. Mivel a bérnövekedés innentől kezdve várhatóan óvatosan csökkenő tendenciát mutat, júniusban kezdődően szerény EKB-csökkentésre számítunk.
Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.
Az IKEA világszerte csökkenti az árakat, gyakorlatilag visszafordítja a 2022-ben véghezvitt emeléseket.
A turizmus drámai módon felpattant Dél-Európában a koronavírus-válság után, a vendégéjszakák száma első alkalommal fogja meghaladni a Covid előtti szintet, és Portugália 2023-ban rekordévet fog elérni. Bár ez sokak számára üdvözlendő gazdasági megkönnyebbülést hozott, a növekedési rátákra gyakorolt hatást más tényezők ellensúlyozni fogják – hívja fel a figyelmet az ING Bank.
Egy uniós tanulmány szerint az idei év javulást hoz az európai legalacsonyabban fizetett munkavállalók megélhetésében, mivel a nemzeti minimálbérek emelkedése sok országban meghaladja az inflációt.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index felmérés szerint a tavalyi negyedik negyedévben tovább romlott a cégek üzleti hangulata Magyarországon. A kutatás legfrissebb eredményeit pénteken mutatta be Kozák Ákos, a felmérést elvégző Egyensúly Intézet társalapítója, valamint Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Hangzatos kijelentéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország gazdaságát illetően. Az interjúban elmondta, hogy az orosz gazdaság a háborús megszorítások ellenére is nagyon szép eredményeket ért el – számolt be az orosz állami TASzSz.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Az S&P Global PMI és a Caixin legfrissebb jelentésében a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (bmi) ugyan azt jelzi, hogy negyedik hónapja tart már a szektor bővülése, de az alindexek rosszabb képet festenek a világ második legnagyobb gazdaságáról.
Az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon a második legkisebb az Európai Unióban – derül ki az Eurostat ma közzétett, felülvizsgált statisztikájából.
Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.
A Fehér Ház kedden fokozta a nyomást a vállalatokon, amelyek nem csökkentették a kiskereskedelmi áraikat, annak ellenére, hogy a gyártási költségek stabilizálódtak és az inflációs ráta lehűlt – írja a CNBC.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
