Várhatóan évtizedekbe telik a nyugat-balkáni országok jövedelmi felzárkózása az Európai Unió átlagához - hangzott el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfői nyugat-balkáni befektetési rendezvényén.
A tárgyalásos bérnövekedés éves szinten 4,7-ről 4,5%-ra csökkent az eurózónában, ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a bérnövekedés már nem gyorsul. Ahhoz persze nem elég ez az esés, hogy ajtót nyisson az EKB márciusi kamatcsökkentése előtt – figyelmeztet az ING Bank. Mivel a bérnövekedés innentől kezdve várhatóan óvatosan csökkenő tendenciát mutat, júniusban kezdődően szerény EKB-csökkentésre számítunk.
Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.
Az IKEA világszerte csökkenti az árakat, gyakorlatilag visszafordítja a 2022-ben véghezvitt emeléseket.
A turizmus drámai módon felpattant Dél-Európában a koronavírus-válság után, a vendégéjszakák száma első alkalommal fogja meghaladni a Covid előtti szintet, és Portugália 2023-ban rekordévet fog elérni. Bár ez sokak számára üdvözlendő gazdasági megkönnyebbülést hozott, a növekedési rátákra gyakorolt hatást más tényezők ellensúlyozni fogják – hívja fel a figyelmet az ING Bank.
Egy uniós tanulmány szerint az idei év javulást hoz az európai legalacsonyabban fizetett munkavállalók megélhetésében, mivel a nemzeti minimálbérek emelkedése sok országban meghaladja az inflációt.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index felmérés szerint a tavalyi negyedik negyedévben tovább romlott a cégek üzleti hangulata Magyarországon. A kutatás legfrissebb eredményeit pénteken mutatta be Kozák Ákos, a felmérést elvégző Egyensúly Intézet társalapítója, valamint Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Hangzatos kijelentéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország gazdaságát illetően. Az interjúban elmondta, hogy az orosz gazdaság a háborús megszorítások ellenére is nagyon szép eredményeket ért el – számolt be az orosz állami TASzSz.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Az S&P Global PMI és a Caixin legfrissebb jelentésében a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (bmi) ugyan azt jelzi, hogy negyedik hónapja tart már a szektor bővülése, de az alindexek rosszabb képet festenek a világ második legnagyobb gazdaságáról.
Az egy főre jutó fogyasztás Magyarországon a második legkisebb az Európai Unióban – derül ki az Eurostat ma közzétett, felülvizsgált statisztikájából.
Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.
A Fehér Ház kedden fokozta a nyomást a vállalatokon, amelyek nem csökkentették a kiskereskedelmi áraikat, annak ellenére, hogy a gyártási költségek stabilizálódtak és az inflációs ráta lehűlt – írja a CNBC.
Az év első tíz hónapjában jelentős mértékben csökkent egyes építőanyagok és építési termékek forgalma, ezért például a magyarországi égetett kerámia tégla- és cserépgyártók felfüggesztették a gyártást, a hazai kereskedelem azonban rendelkezik készletekkel - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerdán az MTI-vel.
A KSH adatai szerint 2023 első félévében rekordszámú, 4600 bolt zárt be Magyarországon, főként az árstop és a csökkenő vásárlóerő miatt - közölte az RTL Hiradó.
Gyakran halljuk, hogy a kiskerláncok brutális „árháborút” folytatnak a vásárlók kegyeiért, de legalább ennyiszer mondják rájuk azt, hogy dörzsölt „árspekulánsok”, akik folyamatosan „drágítanak”. Sokszor ugyanazon intézmény vagy megszólaló is használja mindkét kifejezést, pedig triviális, hogy egyszerre nem lehet az árakat letörni (háborúzni) és közben arcátlanul emelni (spekulálni). Utánajártunk, hogy mi történik Magyarországon.
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő erőteljes, 24%-os emelkedéssel 10 834 euróra nőtt, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg – írja közleményében a GfK. A szervezet szerint ezzel idén már a 29. helyen állunk az európai összehasonlításban.
A sorozatos háborús konfliktusokat, globális felmelegedést, energiaválságot és az inflációs kilátástalanságot "arcunkba kapva" a közösségimédia-felületeken hajlamosak lehetünk sötétebb színben látni az életet és a jövőt, mint amilyen valójában. Pedig a háttérben, csendben és nem az újságok címoldalaira kerülve folyamatosan munkálkodnak bizonyos tendenciák, amik reménnyel tölthetnek el minket a jövővel kapcsolatban. Pontosan ilyen tendencia a szegénységet elhagyó, és a középosztályba felkerülő lakosság számának meredek növekedése: a legfrissebb adatok szerint évente több, mint 100 millió ember kerül be a globális középosztályba. De pontosan hol, melyik régiókban mondhatják el egyre többen, hogy sokkal jobban élhetnek, mint a szüleik generációja?
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
