A román kormánykoalíció 12,1%-kal, 3700 lejre emeli a havi bruttó minimálbért, ami több mint 1,8 millió munkavállalót érint. Emellett a bér 300 lejig terjedő adómentességét is kiterjesztik.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Szlovákia a 2000-es évek növekedési szupersztárja volt Európában, fejlettségben sikerült megelőznie Magyarországot is. A sikersztorit csúfos kudarc követte: az éllovasból 2010-es évek második felére sereghajtó lett, a legfontosabb fejlettségi mutató szerint Szlovákia leszakadóban van az EU-átlaghoz és még a régiónkhoz képest is, mi is ekkor előztük vissza őket. Mindebből arra következtethetnénk, hogy az ország kilátásai rosszak, a valóságban viszont fogalmunk sincs arról, hogy Szlovákia mennyire fejlett: a statisztikai hivatal által közölt adatok ugyanis egész biztosan nem fedik a valóságot. A többi mutató nem támasztja alá a leszakadást, de ez csak sovány vigasz a szlovákok számára, mivel gazdasági fejlődésük megtorpanása minden szemszögből nézve látványos – és a jövő sem túl fényes.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Az egész világ számára nyilvánvaló, hogy Peking egyre hangsúlyosabban tekint a kínai haderő fejlesztésére, ezért évről évre nagyobb összeget fordítanak a fegyverkezésre. Egy amerikai elemzőház, az American Enterprise Institute tanulmánya szerint viszont minden eddigi szám téves.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll - többek között erről beszélt Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere a Mastercarddal közösen készített Digitális Kereskedelmi Körkép bemutatóján.
Az idén 2,2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, a mozgásteret azonban szűkíti, hogy a világ nagy központi bankjaitól a dezinfláció lassulása miatt egyre óvatosabb kamatpolitika várható - áll a CIB Bank friss gazdasági előrejelzésében.
Marcel Ciolacu május elsejei üzenetében egyebek közt azt hangoztatta, hogy a bérek tekintetében Románia már megelőzte Magyarországot, és rövidesen a romániaiak lesznek a térség legjobban fizetett alkalmazottak - számol be az Infostart.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Május 1-én uniós csatlakozásunk 20. évfordulóját ünnepeljük, ennek apropóján vizsgálta meg a GKI, hogy miként változott Magyarország helyzete a hozzánk hasonló történelmi, társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező régiós országokhoz képest.
Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.
Ha igazán izgalmas tőzsdei befektetéseket keresünk, akkor néha érdemes lehet kitágítani a fókuszunkat a megszokott „állampapír-OTP-nagy amerikai cégek" nexusából, és akár egészen távoli országok részvénypiacain is körülnézni. Elemzésünkben pontosan erre teszünk kísérletet, egy olyan ország egyik legizgalmasabb iparágából szemezgetünk, amely számos elemző várakozása alapján óriási növekedés és gazdasági fejlődés előtt áll.
Az üzleti kultúra kiszámíthatósága, a potenciális vásárlóerő vagy az adózási környezet mind olyan feltételek, amelyek jelentősen növelik a versenyképességet – ezt egyre több hazai cég ismeri fel és kezd a nyugati piacon valamilyen gazdasági tevékenységbe. A környező országok közül Ausztria egy többmilliós vásárlóerővel bíró piacot jelent, ami a helyi gazdasági viszonyok miatt még ennél is értékesebb. A magyarok a leggyakrabban az igazi ipari régiónak számító Alsó-Ausztriában alapítanak céget, évente több mint tíz vállalkozást indítanak el itt, de nemcsak az osztrák piac jelent növekedési lehetőséget, a sikeres megtelepedés után Németország és Svájc felé is könnyebb a továbblépés. Hamarosan jelentős nemzetközi befektetési témájú rendezvényre kerül sor Budapesten, ahol bemutatják, hogy milyen üzleti előnyöket tartogat Ausztria, mint potenciális cégalapítási helyszín a befektetni, a külföldi piacon megjelenni szándékozó vállalatoknak.
A magyarországi újautó-piac tavaly egyedüliként lett mínuszos az egész Európai Unióban. Nem csoda, hogy az autóállomány átlagéletkora folyamatosan emelkedik itthon. A fő okot megtaláljuk, ha megnézzük, hogy emelkedett itthon az új autók ára és hogyan az Európai Unióban, illetve a régióban.
A magyar lakosság fogyasztási szintje az egyik legalacsonyabb az EU-ban, még annál is kisebb, mint ami a relatív fejlettségünkből adódna. A Magyar Nemzeti Bank szakértői több okot is azonosítottak a szomorú jelenség mögött, és javaslatokat is megfogalmaztak a helyzet javítására.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
