Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy milyen jól élnek a románok. Van is igazság abban, hogy szépen gyarapodott keleti szomszédunk az elmúlt években, de mielőtt nekikeserednénk és elindulnánk Romániába munkát vállalni, érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére nézni. Könnyen lehet, hogy nagyon rosszul jár, aki útnak indul.
Igen lassú gazdasági kilábalásra számít Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, ráadásul komoly bizonytalanságot jelent a valószínű második hulláma a járványnak. Szerinte a magyar ipar májusban is nagyon gyengén teljesített, és csak a harmadik-negyedik negyedévben lehet némileg kedvezőbb helyzetre számítani. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport a válságban elveszíti az utóbbi 2-3 év növekedését, de szerinte az egész feldolgozóiparban hasonló csökkenés lesz. Sinkó szerint a koronavírus-járványnak a második hulláma jönni fog, de már nem lesz olyan pusztító, mint az első volt, hiszen az országok fel vannak rá készülve és egyes gyógyszeres kezelések biztatóak. Ez segíthet elkerülni a gazdaság újbóli lezárását és a negyedik negyedéves durva recessziót. Sinkó szerint az EU-nak az iparra kihegyezett átfogó, közös megoldáson kellene törnie a fejét, hogy valóban szembe tudjon nézni a jelenlegi krízissel. Úgy véli, Kína szerepe csökkenhet, ezt kellene kihasználnunk.
A 2010-es mélypont óta évi 6-7 százalékos kiskereskedelmi bővülés ment végbe Magyarországon, ami régiós szinten is jó eredmény. A vásárlóerő bővülésével tehát a kiskereskedelem is lépést tartott. A vírushelyzet miatti törvényi korlátozások következtében viszont ez a rali most megtört. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, a bérlők és a bérbeadók közti viszonyról, valamint a kiskereskedelmi várakozásokról a Portfolio harmadik online ingatlankonferenciáján a retail workshop keretében beszéltek a szakértők.
A spanyol kormány a lehető leghamarabb bevezetné az egyetemes alapjövedelmet, hogy segítse az állampolgárokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban.
Az Európai Unióban továbbra is tetten érhető a kelet-nyugati szakadék a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal tekintetében egyaránt, derült ki az Eurostat friss adataiból. A közép-kelet-európai országok jobbára a lista vége felé vannak, és Magyarország szempontjából egy szomorú esemény valósult meg tavaly: már nem csak Románia előzi meg Magyarországot, hanem Horvátország is utolért bennünket a fogyasztásban. Az egy főre jutó GDP-ben azonban kifejezetten nagyot ugrottunk előre, amivel újra leelőztük Lengyelországot.
Hol vannak a világ legnagyobb gazdasági központjai? Melyik megalopolisz termeli a legtöbb GDP-t? Ezekre a kérdésekre adott választ a CityLab idén megjelent kutatása, amelyből most a Visual Capitalist csinált egy látványos ábrát. Érdekes módon a Bécs-Budapest tengelyt is megtaláljuk a térképen, méghozzá nem is annyira gyenge számokkal. A CityLab szerint a 18. helyen állunk a listán.
Augusztusban is folytatódott a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. A volumen naptárhatástól megtisztítva 5,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Hozzávetőleg 150 millió forintból újította fel székesfehérvári áruházát a Praktiker. A barkácsáruház az új és modernebb környezettel szeptembertől fogadja újra a vásárlókat - derül ki a cég közleményéből.
A magyar vásárlóerő az elmúlt években szinte folyamatosan növekedett, azonban európai összevetésben az alacsony vásárlóerőt felmutató országok közé tartozunk - derült ki a GfK kutatásából. Az országon belül is komoly eltéréseket láthatunk.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Az elmúlt tíz év során messze a legnagyobb egy főre jutó GDP-növekedés, azaz gazdasági fejlődés, Győr-Moson-Sopron megyében ment végbe Magyarországon belül, noha itt zajlott az elmúlt két évtized messze legnagyobb sztrájkja a napokban. Az érdekes kettősségnek többek között az lehet az oka, hogy az Audi-gyár felfutó termeléséből és itt jelentkező profitjából a gyár dolgozói csak korlátozottan részesedhettek, igaz mindenki úgy forgatta ebben a vitában a statisztikákat, ahogy neki kedvezőbb volt. Az mindenesetre biztos, hogy a megye gazdaságilag sokat köszönhet az Audinak és beszállítóinak, mi pedig ennek apropóján megnéztük, hogy a többi megyében mekkora előrelépés történt az elmúlt években. Kiderült: míg Győr-Moson-Sopron mellett Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye nagyot lépett előre az uniós átlag felé, aközben Budapest és Pest megye lényegében nem tudott közeledni ahhoz.
Magyarországon 7,25 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő tavalyhoz képest, így egy átlag magyar 6654 eurót (közel 2,2 millió forintot) költhet el - derül ki a GfK kedden ismertetett felméréséből. Az országon belül ugyanakkor továbbra is nagyok a szakadékok, Kelet-Magyarországon az európai életszínvonal alig harmadát érik el.
2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. A falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak, a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség. Az elmúlt hét évben a vásárlóerő ott nőtt inkább, ahol korábban is magasabb volt - állapítja meg a GKI kutatása.
Több mint 10 százalékkal, a tavalyi 5549 euróról 6204 euróra nőtt az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon, amellyel az ország változatlanul a 42-es lista 30. helyén áll - derült ki GfK csütörtökön közzétett vásárlóerő elemzéséből. Az 5000 főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Paks, Üröm, Nagykovácsi, Budaörs és Solymár áll.
Magyarországon egy év alatt 10%-kal nőtt a vásárlóerő a GfK tanulmánya szerint, ezzel azonban továbbra is csak a 30. helyen van az európai rangsorban.
A gyorsuló infláció és a lassuló bérnövekedés miatt az 1970-es évek óta az idei első negyedévben először fordult elő, hogy a harmadik egymást követő negyedévben csökkent a brit háztartások rendelkezésre álló jövedelme. A pénteken közzétett adatokból emellett az is kiderült, hogy a háztartások megtakarítási rátája történelmi mélypontra esett a január-márciusi időszakban.
A gyenge font által megugró infláció miatt jövőre hat év óta először csökken átlagosan a brit fogyasztók vásárlóereje. A londoni pénzügyi elemzők számítása a fogyasztók átlagára vonatkozik, így az adatokba nyilván beleértendőek a külföldről származó, ott dolgozó, így jövedelmet kereső munkavállalók, illetve családtagjaik is.
Eközben Európában mérsékelt hangulatromlás volt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ott folytatná, ahol abbahagyta.
Erőltetett eladási célokat kell teljesíteni.
Igaz, csak fokozatosan csökkenhet az irányadó kamatráta.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
