A bevásárlóközpontokat is jócskán megrángatta az utóbbi három év válsága: az energiakrízis, az infláció, de köszönik szépen, jól vannak. Igaz a vásárlóerő csökkenését ők is érzik saját bőrükön, de a jövővel kapcsolatban bizakodók: úgy tűnik az online kereskedelem nem viszi el a plázák forgalmát, a szolgáltatások, az éttermek és a személyes találkozások miatt a jövőben is látogatni fogják őket a magyarok - hangzott el a Property Investment Forum 2023 konferencia II/B szekciójának egyik panelbeszélgetésében.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.
Az amerikai fogyasztók nyomás alatt vannak, de ne számítsunk arra, hogy 2024-ben mérséklődik a fogyasztás - mondta Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza a Yahoo Finance-nek.
A magyar kötelező akciózás mintapéldájaként említette a kormány a franciaországi, "inflációellenes negyedév" névre hallgató programot, melynek lényege, hogy a hiper- és szupermarketekkel megállapodtak, hogy bizonyos alaptermékeknél mindig elérhetővé tesznek akciós árukat is. Augusztusra viszont az látszik, hogy az élelmiszerinfláció ellen hatástalan volt a lépés, cserébe a dömpingáruk és a sajátmárkás termékek töltik meg a bevásárlókosarakat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a francia élelmiszerfeldolgozóipart. Magyarország számára tanulságos lehet a történet.
Az Egyesült Államokban 2000 óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az augusztus 18-ával záródott héten, az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetségének (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán ismertetett kimutatása szerint.
A román jegybank (BNR) 7,5 százalékra emelte az idei év végére várható inflációs előrejelzését, és kizárja annak a lehetőségét, hogy már az idén csökkentse a január óta 7 százalékos szinten tartott alapkamatot - közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, a BNR kormányzója.
Az online árfigyelőről adott ki közleményt pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyből kiderül, hogy rég látott folyamatokat mutat be a rendszer. A jelek szerint júliusban jelentős mértékben csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára.
A Bureau of Economic Analysis pénteken közzétett jelentéséből kiderült, hogy az amerikai személyi jövedelmek és fogyasztás 2023 júniusában mérsékelt növekedést mutatott. Mindez további nyomást helyezhet a Federal Reserve-re. A PCE-infláció még mindig erős, 3 százalékos szintet mutat, de a havi változás csekélynek tűnik.
Májusban 4,1%-kal esett vissza a fizetések vásárlóértéke a KSH ma közzétett kereseti statisztikája alapján, azaz a februári 19,6%-os reálbér csökkenés után egyre inkább enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de még mindig nem lélegezhetnek fel. Ez leginkább ősztől jöhet el, amikorra a visszatekintő éves infláció a 15-16% körüli éves nettó keresetemelkedés alá bukhat, így a fizetések vásárlóereje ismét érezhetően a pozitív tartományba lendül majd.
Májusban folytatódott az építőipar vesszőfutása: az ágazat termelési volumene 1,7%-kal maradt el az előző havitól. Mivel az utóbbi egy évben 8 alkalommal mért havi alapon visszaesést a KSH (közte az utóbbi három hónapban egyhuzamban), éves alapon már 12%-os a visszaesés.
Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Magyarországon egy főre vetítve mind a GDP, mind fogyasztás kisebb, mint Lengyelországban vagy Csehországban. Mivel hazánkban az elmúlt időszakban az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek száma nőtt dinamikusan, így nem meglepő, hogy a bér, így a jólét nemzetközi összevetésben alacsony szinten maradt.
Bár még Amerikában is soknak tűnik az évi 250 ezer dolláros fizetés, nem mindegy az sem, hogy az ottani lakosok hol költik azt el: az adók és a költségek változatossága miatt bizonyos városokban magasabb, néhol pedig alacsonyabb a bér valódi vásárlóereje – írja a CNBC.
Az első negyedéves növekedési adatok láttán német banki közgazdászok csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, és recesszióra számítanak az egész évre vonatkozóan.
A Nemzetközi Valutaalap regionális vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy költségvetési politikája támogassa az infláció csökkentéséért folytatott küzdelmet. Az IMF ezt arra reagálva jegyezte meg, hogy a lengyel kormányzó nacionalisták a választások előtt újabb jóléti emeléseket ígértek.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
