Az Egyesült Államokban 2000 óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az augusztus 18-ával záródott héten, az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetségének (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán ismertetett kimutatása szerint.
A román jegybank (BNR) 7,5 százalékra emelte az idei év végére várható inflációs előrejelzését, és kizárja annak a lehetőségét, hogy már az idén csökkentse a január óta 7 százalékos szinten tartott alapkamatot - közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, a BNR kormányzója.
Az online árfigyelőről adott ki közleményt pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyből kiderül, hogy rég látott folyamatokat mutat be a rendszer. A jelek szerint júliusban jelentős mértékben csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára.
A Bureau of Economic Analysis pénteken közzétett jelentéséből kiderült, hogy az amerikai személyi jövedelmek és fogyasztás 2023 júniusában mérsékelt növekedést mutatott. Mindez további nyomást helyezhet a Federal Reserve-re. A PCE-infláció még mindig erős, 3 százalékos szintet mutat, de a havi változás csekélynek tűnik.
Májusban 4,1%-kal esett vissza a fizetések vásárlóértéke a KSH ma közzétett kereseti statisztikája alapján, azaz a februári 19,6%-os reálbér csökkenés után egyre inkább enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de még mindig nem lélegezhetnek fel. Ez leginkább ősztől jöhet el, amikorra a visszatekintő éves infláció a 15-16% körüli éves nettó keresetemelkedés alá bukhat, így a fizetések vásárlóereje ismét érezhetően a pozitív tartományba lendül majd.
Májusban folytatódott az építőipar vesszőfutása: az ágazat termelési volumene 1,7%-kal maradt el az előző havitól. Mivel az utóbbi egy évben 8 alkalommal mért havi alapon visszaesést a KSH (közte az utóbbi három hónapban egyhuzamban), éves alapon már 12%-os a visszaesés.
Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Magyarországon egy főre vetítve mind a GDP, mind fogyasztás kisebb, mint Lengyelországban vagy Csehországban. Mivel hazánkban az elmúlt időszakban az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek száma nőtt dinamikusan, így nem meglepő, hogy a bér, így a jólét nemzetközi összevetésben alacsony szinten maradt.
Bár még Amerikában is soknak tűnik az évi 250 ezer dolláros fizetés, nem mindegy az sem, hogy az ottani lakosok hol költik azt el: az adók és a költségek változatossága miatt bizonyos városokban magasabb, néhol pedig alacsonyabb a bér valódi vásárlóereje – írja a CNBC.
Az első negyedéves növekedési adatok láttán német banki közgazdászok csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, és recesszióra számítanak az egész évre vonatkozóan.
A Nemzetközi Valutaalap regionális vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a lengyel kormánynak biztosítania kell, hogy költségvetési politikája támogassa az infláció csökkentéséért folytatott küzdelmet. Az IMF ezt arra reagálva jegyezte meg, hogy a lengyel kormányzó nacionalisták a választások előtt újabb jóléti emeléseket ígértek.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt zuhan a fizetések vásárlóereje Magyarországon. A KSH friss adatai alapján ennek hatására nagymértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban már nagyobb volt az élelmiszerforgalom visszaesése éves alapon, mint a 2008-2009-es válság időszakában.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
Zsinórban a hetedik hónapja emelkedik a német Ifo-index áprilisban. Az egyik legfontosabb gazdasági indikátor szerint Németország ellenállóképessége erős, de az ING elemzői szerint még nem lehet kizárni a recesszió valószínűségét.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért – állapítja meg az SAP Emarsys legújabb kutatása. A kereskedők hosszú távon jobban járnak, ha megszüntetik a vásárlók elé gördített akadályokat, különben elvesztik leghűségesebb vevőiket. A tapasztalatok szerint, aki erre odafigyel, nem feltétlenül kell több visszáru megbízást kezeljen, viszont sokat tesz a vásárlói lojalitás megőrzéséért. A felmérés a magyar piac számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Rosszul alakultak tavaly a lengyel cipő- és ruházati kiskereskedő CCC értékesítési számai, de vezérigazgatója idén kétszámjegyű forgalomnövekedésre és javuló árrésekre számít, arra hivatkozva, hogy az infláció enyhülése nagyobb vásárlóerőt eredményezhet.