A közelgő német választások befektetői szempontból egyszerre nagyon izgalmas és rémesen unalmas eseménynek ígérkezik. Az oximoron oka, hogy maga a választás úgy tűnik, a papírformát fogja hozni, az viszont nagyon izgalmas, és a magyar gazdasági növekedés szempontjából is fontos, hogy az új kormány milyen reformokat és milyen gyorsan képes megvalósítani.
A vállalkozások ma már nem kerülhetik meg a külső és belső szabályozásnak való megfelelést, azaz a compliance kérdését – de mi van, ha a megfelelés nemcsak egy adminisztrációs kötelezettség, hanem egy üzleti stratégia is lehet? A Portfolio és a Wolters Kluwer 2025. május 6-án ismét megrendezi a Digital Compliance konferenciát, ahol a vállalati működés egyik legaktuálisabb kérdését járjuk körül: hogyan lehet a jogi megfelelést a digitális innováció motorjává tenni?
Hamarosan startolhat a Versenyképes Járások Program, miután már társadalmi egyeztetésre került a végrehajtási rendeület. A támogatási eszköz célja az infrastrukturális és közszolgáltatási fejlesztések megvalósulását segítse, a helyi gazdaság élénkítése és a települések fenntartható működésének biztosítása mellett. A pályázatokra kizárólag járási önkormányzati konzorciumok vagy társulások lennének jogosultak, a döntéshozatal pedig több szinten zajlana. A program forrásait a Területfejlesztési Alapból biztosítanák, és a támogatásokat évente, pályázati rendszerben lehetne igényelni. Az előzetes szabályozás szerint a legfontosabb szempontok között szerepelne a közérdek, a térségi hatás és az együttműködés mértéke. A rendelettervezet még egyeztetés alatt áll, így a végleges szabályok később módosulhatnak.
Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetné a „Made in the EU” kvótákat és karbonkibocsátási termékcímkéket, hogy fellendítse a szenvedő uniós gyártóipart és elérje a klímavédelmi célokat. A Bizottság Tiszta Ipari Megállapodásának (Clean Industrial Plan) tervezetében foglalták össze, amelyet a Politico a február 26-i bemutatója előtt megszerzett. A dokumentum az Európai Unió stratégiáját vázolja fel, amely összekapcsolja a blokk klímavédelmi és iparrevitalizációs erőfeszítéseit.
Az elmúlt napokban a két egymást követő év negatív ipari termelési adata alaposan felborzolta a kedélyeket. Számunkra, akik több mint három évtizede készítjük a hazai feldolgozóipari konjunktúratesztet, az eredmény nem volt meglepő. 2021 utolsó negyedéve óta, azaz három éve figyeljük és jelentjük, ahogy a magyar gazdaság hazai vállalati megítélése negatívba fordult. A vállalati bizalmi index trendje 2024-ben tért át a negatív tartományba, a foglalkoztatási prognózis 2023 januárjában. A Kopint-Tárki 2025. januári feldolgozóipari konjunktúratesztje arról tanúskodik, hogy minden objektív és szubjektív hangulatindikátor legfeljebb a stagnálást jelentő 50 pontos határon ingadozik, és nincs olyan mutató, amelynek egyértelműen pozitív lenne a trendje.
Az európai gazdaság növekedésének újraindítását célzó reformok még sürgetőbbé váltak az amerikai kereskedelmi háború fenyegetései miatt - jelentette ki Mario Draghi az Európai Központi Bank volt elnöke, korábbi olasz miniszterelnök kedden Brüsszelben.
A hazánkban is aktív Continental autóipari üzletága jelentős létszámleépítést tervez kutatás-fejlesztési területén a következő években.
Az Európai Unió négy jegybanki vezetője közös levélben sürgette az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályozást. A spanyol, német, francia és olasz központi bankok vezetői szerint a jelenlegi komplex szabályrendszer hátrányba hozza az európai bankokat nemzetközi versenytársaikkal szemben - írta a Bloomberg.
Németország ipara súlyos visszaeséssel küzd, a feldolgozóipar negyedmillió munkahelyet veszített el a járvány kezdete óta, miközben az energiaárak és a globális verseny tovább nehezítik a helyzetet. Bár a lehetséges új kancellár, Friedrich Merz reformokkal mentené meg az ipart, szakértők szerint Németország hosszú távú versenyképessége továbbra is veszélyben van.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya múlt héten rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság legfontosabb makromutatóinak várható alakulását vitatták meg. Az idei gazdasági növekedés kapcsán a piaci elemzői konszenzus 1,8-2,5% között mozog. A szakértők egyetértettek abban, hogy a fogyasztás támogathatja a gazdasági növekedést, míg a beruházások és a nettó export tekintetében már borúsabbak a kilátások. A makroelemzők nem számítanak a recesszió visszatérésére 2025-ben, viszont a magyar gazdaság dinamikus gazdasági növekedéséhez szükség lenne a német gazdaság erőteljes élénkülésére is. Az éves átlagos infláció 2025-ben a piaci elemzői konszenzus szerint 5-5,5% körül lehet. Az elemzők egyetértettek abban, hogy januárban az infláció valószínűleg tetőzött, a dezinflációs pályára továbbra is az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások áralakulása jelentheti a legnagyobb kockázatot. Megállapítást nyert, hogy egyes ágazatok inflációs hajlama végső soron az adott ágazat versenyképességi problémáját tükrözi.
Az Európai Bizottság javaslatot tesz a Stabilitási és Növekedési Paktum lazítására a védelmi beruházások érdekében – jelentette be Ursula von der Leyen a Müncheni Biztonsági Konferencián. Brüsszel szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet indokolja, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak védelmi kiadásaik növelésére, hasonlóan a Covid-válság idején alkalmazott rugalmas szabályokhoz. A Portfolio kérdésére azonban tisztázták, ez nem általános mentességet jelentene, hanem célzott könnyítést, amelyről az EU külön-külön döntene az egyes országok esetében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pozitívan reagált hírre, de részleteket még nem osztott meg a magyar tervekről.
Az Európai Unió csökkenti a technológiai szabályozást, hogy ösztönözze a mesterséges intelligencia terén történő befektetéseket.
Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában többek között az európai tőkepiaci unió fontosságáról beszélt. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország támogatja a tőkepiaci uniót, és kitörési pontot lát ebben az európai gazdaság számára. De mi ez valójában? Mennyire új ötlet, és miért támogatja a magyar kormány, amelyik jellemzően erős nemzetállamok szövetségeként látja szívesen Európát, és a szabályozási kérdéseket a legtöbb témában tagországi szinten tartaná.
Az Európai Unió versenyképességi hanyatlása nem kérdés. A 2024 szeptemberében kiadott Draghi-riport is erre a következtetésre jut. Ebben a cikkünkben megpróbálunk olyan, eddig nem sokat említett területekre rávilágítani, amelyek hozzájárultak az Egyesült Államok versenyképességi előnyéhez az EU-val szemben. Tehát, az olyan területek, mint az energia vagy a tőkebefektetések nem részei elemzésünknek, mivel azokat már több helyen mélyen kielemezték.
Egy friss tanulmány teljesen új magyarázatot ad a németországi gazdasági válságra vonatkozóan: arra hívja fel a figyelmet, hogy a német gazdaság válságának megoldása nem csak külső tényezőkön múlik, hanem a vállalatok belső szerkezetén és innovációs képességén is. Az DWS elemzése szerint épp a német cégek aludták át az elmúlt 20 évet, halmoztak hibát hibára, és éppen emiatt a válság sem olyan súlyos, mint azt láttatni akarják.
Az import hajtja a magyar e-kereskedelmi forgalom növekedését, a 2024-es adatok szerint a teljes piaci forgalom 15%-os emelkedésével 1920 milliárd forintra nőtt, amelyből 330 milliárd forintot az importtermékek tettek ki – derül ki a PwC legújabb jelentéséből, amely szerint a Temu vált a legdominánsabb szereplővé, míg a hazai kereskedők technológiai innovációra és a vásárlói élmény javítására kényszerülnek a fokozódó nemzetközi versenyben.
A német vállalatok számos, saját maguk által okozott problémával küzdenek, amelyekhez képest a magas energiaköltségek csak másodlagosak. A legfőbb probléma a gyenge innovációs erő, mivel túl kevés beruházást hajtanak végre a kutatás-fejlesztésbe az elavult struktúrák, a felduzzadt adminisztráció miatt - állapítja meg a müncheni Advyce & Company üzleti tanácsadó cég és a düsseldorfi DSW befektetővédelmi szervezet közös tanulmánya.
Az Európai Bizottság új költségvetési keretrendszerének és versenyképességi reformjainak célja, hogy az Európai Unió a polgárokat, vállalkozásokat és régiókat támogassa, valamint a biztonságot és gazdasági ellenállóképességet növelje. Az új költségvetés, amely 2028-ban lép életbe, az EU-nak új kihívásokra kell választ adnia, miközben biztosítania kell a NextGenerationEU program visszafizetését és a tagállamok stabil pénzügyi hozzájárulását – közölte szerdán az uniós végrehajtó testület a többéves pénzügyi keret reformjáról szóló bejelentése kapcsán. Brüsszel most nyilvános konzultációt indít és mindenki észrevételeire számít.
Howard Lutnick, Donald Trump kereskedelmi miniszter-jelöltje kijelentette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi eszközökkel reagálhat az amerikai cégeket érintő európai ESG szabályozásokra. Az EU egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy átgondolja a versenyképességet gátló szabályozásokat, miközben az amerikai üzleti szektor aggodalmát fejezi ki a túlzott terhekkel szemben – írja a Bloomberg.
A francia kormány javaslata, amely az európai vegyipar megmentését célozza, új lendületet adhat az iparágnak azáltal, hogy stratégiai jelentőségűnek nyilvánít tizenöt vegyi anyagot – írja a Politico. Ez az intézkedés segíthet fenntartani Európa önállóságát a vegyiparban, miközben modernizációs és környezetvédelmi kihívásokra is válaszokat kínál, figyelemmel kísérve a nemzetközi versenyt és az iparág zöld átmenetét.
A növekvő recessziós kockázatok és a vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt
Növeli az étvágyat egy friss kutatás szerint.
Az MNB adatai szerint március 23-ig 160 ezren döntöttek.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
