Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai. Az áfa-törvény változása negatívan fogja érinteni a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések számát, és közvetett módon a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
Az Európai Unió fenntartható finanszírozási szakértői csoportja javaslatot tett a klímabarát tevékenységek osztályozási szabályainak módosítására. A javaslat célja a vállalatok jelentési terheinek csökkentése és a zöld befektetések ösztönzése. A változtatások várhatóan harmadával mérsékelnék a cégek adminisztratív kötelezettségeit, miközben egyszerűsítenék az EU fenntarthatósági szabályrendszerét.
A fejlett országokhoz képest jelentős lemaradás látható Közép-Kelet Európa, különösen Magyarország pénzügyi szerkezetében; a hazai finanszírozási rendszer ugyanis nem követte azokat a strukturális változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben sok más országban történtek. Ez az elmaradás több szempontból is versenyhátrányt jelent a fejlett országokhoz képest – véli Bethlendi András, a GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense. Az egyetemi szakembert a hazai árnyékbankrendszer kialakulásáról, kockázatairól és sajátosságairól kérdeztük.
Donald Trump választási győzelmét követően Európa felismerte, hogy meg kell erősítenie biztonságát és gazdasági ellenállóképességét. Az európai védelmi ipar vezetői több beruházást sürgetnek a szektorban, a védelmi minisztériumok pedig többet költenek a tudományra és a technológiára, hogy biztosítsák országaik felkészültségét a jelen és a jövő háborúira. De az nem elég, ha minden ország egyedül cselekszik.
Donald Trump amerikai elnök konstruktív lesz az Európai Unióval (EU) folytatott kereskedelmi tárgyalások során, hogy elkerülje a kereskedelmi háborút és a növekvő inflációt az Egyesült Államokban - jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter kedden Varsóban.
Az Európai Bizottság Versenyképességi Iránytű címmel minap bemutatott gazdaságélénkítő stratégiája új megközelítéssel közös ütemtervet jelöl ki a dekarbonizáció és a versenyképesség ügyének együttes előrevitele érdekében. A terv célja az uniós energiaárak csökkentése, az innovatív tiszta technológiák, beleértve az autógyártás területén az európai ipar pozíciójának megerősítése, a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés és az elektrifikáció felgyorsítása, de az egyenlőtlen versenyfeltételekből hasznot húzó nemzetközi versenytársak is szigorúbb hozzáállásra számíthatnak az EU részéről.
Négy kulcstényezőt azonosítottak a Green Cloud szakértői, amelyek alapjaiban határozzák meg, hogy miként alakul a hazai napelemes iparág jövője, és azt is megjegyzik, hogy "a KÁT-Kánaán végét jelző pénteki bejelentés például mindenképpen üdvözlendő" – derült ki a vállalat sajtóközleményéből.
A 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodást és átláthatóbbá teszi finanszírozásukat a kormány reményei szerint - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn Gödöllőn. Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett "Az önkormányzatok 2025. évi költségvetési kilátásai és fejlesztéspolitikai lehetőségei" címmel rendezett konferencián arról beszélt, hogy a 2025-ös költségvetés által bevezetett gazdálkodási szigorítások egyike az úgynevezett faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára. A másik szigorítás a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszert érinti, a harmadik pedig az, hogy az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható.
A Demján Sándor Program keretén belül az 50 fő alatti vállalkozások digitális fejlődését támogató, 9 milliárd forintos vállalkozásfejlesztő program indul, amely a mikro- és kisvállalkozások számára a mai naptól elérhető - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium. A program célja, hogy honlapjuk kialakításához a cégek szolgáltatót válasszanak és benyújtsák fejlesztési igényüket.
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
Az idei davosi Világgazdasági Fórumon számos kreatív ötlet hangzott el arról, hogyan lehetne megmenteni a bolygót, csökkenteni az egyenlőtlenséget és kezelni a sürgős biztonsági kihívásokat. Nagyrészt azonban az volt az esemény nagy tanulsága, hogy az európaiak mennyire borúlátóak a gazdaságuk helyzete és különösen Donald Trump miatt.
A péntek éjjeli Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendelet rendkívüli sürgősséggel, már este 11 órától hatályba lépett, és így egyik pillanatról a másikra megszűntette a kormány a KÁT rendszerben az inflációval növelt kötelező átvételi árak rendszerét. Ez összesen 3100 MW-nyi ipari méretű naperőmű tulajdonosa számára komoly, a bevételnövelés lehetőségét mérséklő fejlemény, miközben az ipari energiafogyasztók bizonyára fellélegeznek. A rendelethez igazodva az Energiahivatal szintén péntek éjjel kiadta az idéntől érvényes új kötelező átvételi árakat, amelyek csak 2,7%-os növekedést engedélyeztek a KSH által minap közzétett 3,7%-os tavalyi átlagos infláció helyett. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen úgy értelmeztük, hogy a METÁR-rendszerben is megszűnik az inflációval való indexálás.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok büntetővámokat vet ki az Európai Unióból érkező termékekre, valamint az olaj és a gáz importjára. A hír azonnali piaci reakciókat váltott ki: az euró jelentősen gyengült a dollárral szemben, miközben az elemzők az intézkedések súlyos gazdasági következményeit latolgatják. Az amerikai elnök szerint a vámok csupán átmeneti fennakadásokat okoznak, de az Európai Központi Bank szerint az intézkedés csökkentheti az uniós termelést és további inflációs nyomást generálhat. Az autóipar különösen sérülékeny, és egy kereskedelmi háború hatásait Magyarország is megérezheti. A kérdés most az, hogyan reagál az EU, és milyen lépéseket tehet a vámintézkedések visszaszorítására. Több lépés is napirenden van Brüsszelben.
Az Európai Bizottság több mint félmilliárd eurós késedelmi kamatot fizetett az Intelnek egy korábbi trösztellenes ügyben kiszabott, majd eltörölt bírság után. Az amerikai chipgyártó óriás évekig tartó jogi csatározás után jutott hozzá a jelentős összeghez, miközben az uniós szabályozó hatóságok továbbra is vizsgálják a vállalat piaci magatartását, írja a Reuters.
Az Intel nehéz időszakot él át, miközben a mesterséges intelligencia térnyerése átrendezi a chippiacot. A vállalat első negyedéves előrejelzése elmaradt az elemzői várakozásoktól, ami jól tükrözi a cég jelenlegi kihívásait.
Élesen bírálták a kormány azon tervét a nagyvállalatok vezetői az elmúlt hetekben, amely szerint 2025-ben ideiglenesen megemelnék az adókat a legnagyobb cégekre Franciaországban. Az Európa legértékesebb vállalkozásai közé tartozó Michelin, az Airbus és az LVMH első emberei arra figyelmeztettek, hogy a döntés elindíthatja a termelés külföldre költöztetését.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai párbeszédet indított az európai autóipar jövőjéről, ezzel fontos lépést téve a válságba került ágazat megmentésére és fenntarthatósága érdekében. A megbeszélésen vezető iparági szereplők, szociális partnerek és érintett felek vesznek részt, hogy közösen tárgyalják meg a szektor előtt álló kihívásokat és lehetséges megoldásokat. A tárgyalásokba az EU másik két döntéshozó szervét, a Parlamentet és a Tanácsot is bevonják.
A magyar gazdaság 2024 negyedik negyedévében 0,5%-os növekedést mutatott, ezzel kikerülve a recesszióból – derült ki a KSH friss adataiból. A vártnál kedvezőbb GDP-adatot követően a szakértők 2025-re 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek, bár a növekedés számos kockázattal terhelt. A gazdasági teljesítményt elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése segítheti, miközben a külső kereslet és a nettó export bizonytalanságot jelent. A fenntartható növekedés érdekében kulcsfontosságú az EU-források lehívása, a bérek vásárlóerejének emelése és a versenyképesség javítása.
A globalizáció átalakulásáról, az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyről, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Harold James, a Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze, aki a Budapesti Metropolitan Egyetemen tartott előadást a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak. Beszélgetésünk során szóba került az energiaválság, a megújuló energiaforrások ára, az AI-forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatása, valamint az amerikai és európai szabályozási különbségek is. Harold James rámutatott, hogy az innováció sikerének kulcsa az oktatás és a készségek fejlesztése, különösen a félperifériás országokban, mint Magyarország. A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy az EU hogyan használhatná ki a globalizáció földrajzi átrendeződését, és milyen kihívásokkal néznek szembe a régi ipari központok, például Németország és Franciaország.
A német kormány jelentősen csökkentette 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését, mindössze 0,3%-ra, szemben az októberben prognosztizált 1,1%-kal. A gazdasági stagnálás hátterében strukturális problémák, geopolitikai bizonytalanságok és alacsony beruházási szint állnak. A magyar kormány korábban a hazai konjunktúra problémáit is a német gazdaság problémáival magyarázta, és a két ország szoros kereskedelmi kapcsolatai miatt valóban van min aggódni.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
