Napjainkban egyre több ember, köztük számos vezető küzd alvásproblémákkal, és ez nem véletlen: ma Magyarországon az emberek 60%-a rosszul alszik, 25%-uk pedig kifejezetten túlterhelten, kimerülten kezdi meg a mindennapjait, így közlekedik az utakon, így hoz döntéseket a vállalatoknál.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
2022 októberétől kezdve Joe Biden korábbi amerikai elnök adminisztrációja korlátozásokat vezetett be a fejlett félvezetők Kínába irányuló amerikai exportjára. Ezek a chipek klasszikus kettős felhasználású technológiaként a fegyverrendszerekben, kibertámadásoknál és megfigyeléseknél használt generatív mesterséges intelligenciát és szuperszámítógépeket működtetik. Ugyanígy fokozhatják a vállalatok nemzetközi versenyképességét is – ebben az esetben a kínai csúcstechnológiai cégeket erősíthetik, hogy felvegyék a versenyt az amerikai rivális vállalatokkal.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett ambiciózus klímacéljai mellett, de a versenyképesség megőrzése érdekében enyhítene bizonyos környezetvédelmi szabályokon. Az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. Bár egyes iparágak üdvözlik az egyszerűsítést, kritikusok attól tartanak, hogy a változások gyengíthetik a klímavédelmi szabályozásokat és az átláthatóságot.
Bár Douglas Adams ikonikus regénye alapján a 42 a megoldás mindenre, a hazai beszállítócégek esetében talán inkább a 100 – mármint a 100 ezer euró egy főre jutó árbevétel. Ennél is fontosabb pénzügyi mutató azonban az EBITDA, a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a reálisan kitűzött cél teljesítése legalább annyira gyümölcsöző lehet az ipari kkv-k szintjén, mint a multik világában. Egy biztos: aki még mindig csak beszél a hatékonyságról, az hiába vár a konjunktúrára, a végnapjait éli a válságok korában.
A digitális gazdaság világában a compliance, vagyis a vállalatok számára a szabályoknak való megfelelés már nem csupán egy kötelezettség, hanem az eredményességhez vezető egyik legfontosabb tényező. A külső-belső megfelelés ugyanis nemcsak a kockázatok és bírságok elkerülését szolgálja, hanem jelentős piaci előnyt is biztosíthat. Azok a vállalatok, amelyek átláthatóan és szabályosan működnek, könnyebben építenek bizalmat ügyfeleik, partnereik és befektetőik körében, ami közvetlen hatással van a hosszú távú sikerre és a profit növekedésére. A Portfolio és a Wolters Kluwer 2025. május 6-án ismét megrendezi a Digital Compliance konferenciát, amely fókuszában a vállalati működés egyik legfontosabb kérdése áll: hogyan alakíthatjuk a jogi megfelelést a digitális innováció motorjává?
A spanyol Iberdrola és a portugál EDP energiaipari vállalatok felhívást intéztek az európai döntéshozókhoz azt kérve, hogy csökkentsék a villamosenergia-számlákra kivetett adókat és illetékeket. A vállalatvezetők hangsúlyozzák: az Egyesült Államokban az áramhoz kapcsolódó adók csupán a töredékét teszik ki az európai terheknek, ami jelentősen hozzájárul az EU versenyképességi problémáihoz - írta meg a Financial Times.
Európa legnagyobb energiapiaci szereplői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy álljon el attól az ötletétől, hogy újra bevezesse az ársapkát a földgázra veszélyhelyzet idején - írta meg a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva. Az idén január végén lejárt és most ismét előkerült rendkívüli helyzetben alkalmazható előírás a szerdán megjelenő Tiszta Ipari Megállapodás részét képezheti, aminek egyik legfőbb célja az európai versenyképességhez szükséges alacsony és kiszámítható energiaárak biztosítása.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené azon vállalatok számát, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. A tervezett módosítás része a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéscsomagnak.
Adócsökkentéseket jelentett be Orbán Viktor a szombati évértékelőjén. Adómentes lesz a CSED és a GYED, míg az Szja-mentességet kiterjesztik a két- és háromgyerekes anyákra is. A miniszerelnök beszélt a készpénzhasználat alkotmányos jogáról is és bejelentette, hogy a nyugdíjasok egy bizonyos havi összegig áfa-visszatérítést kapnak a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek után. Orbán Viktor beszélt az inflációról is, és bár árstopot nem jelentett be, a kiskereskedelmi szektor hasznának mérséklésére utalást tett.
Az Európai Bizottság drasztikus deregulációra készül, többek között kukázhatják azt a szabályozást is, amely a vállalatokat arra kötelezi, hogy mérjék és jelentsenek a környezeti károkat, amelyeket okoznak. A cél az uniós versenyképesség javítása, de szakértők súlyos kockázatoktól tartanak.
Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
A mesterséges intelligencia felhasználását oktató kurzusok indulnak kínai egyetemeken a nyugati versenytársakkal vetekedő, kínai DeepSeek startup lehetőségeinek a kiaknázására, a tudományos és technológiai innováció fellendítése és új gazdasági növekedési források létrehozása érdekében.
A gazdasági visszaesés egyre inkább érinti a német kis- és középvállalatokat, különösen a feldolgozóiparban - áll a kkv-k számára adóbevallást és bérszámfejtést végző müncheni Datev informatikai szolgáltató vállalat adatelemzésen alapuló kimutatásában.
A magas villamosenergia-árak továbbra is aláássák az európai energiaintenzív iparágak versenyképességét - erősíti meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) új jelentése. E szerint, bár a különbség csökkent, 2024-ben az EU-ban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak átlagosan még mindig több mint kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban. Bár az árkülönbség ebben az évben is fennmaradhat, 2026-ban várhatóan mérséklődik, miközben az EU-ban az energiafelhasználásra kivetett magasabb adók és egyéb díjak tovább rontják a versenyképességet.
Díjmentes marad a szálláshely-minősítés: a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadva a turisztikai szervezetek és vállalkozások véleményét, visszavonja a szálláshely-minősítésről szóló jogszabálytervezetet - jelentette be a minisztérium.
A Mercedes-Benz személyautó-részlege jelentős visszaesést jelentett az éves eredményében, és további csökkenésre számít 2025-ben. A vállalat a versenyképesség növelésére és költségcsökkentésre összpontosít.
Ahogy nemrég mi is megírtuk, egy rendelettervezet értelmében fizetőssé válik a szálláshely-minősítés, melyet 3 évente minden szállásadónak kötelező elvégezni. A minősítés díja a szálláshely típusától és méretétől függően 60 ezer és 450 ezer forint között lesz. Hogy a döntésnek milyen hatása lehet a piac kisebb szereplőire nézve, mennyiben érintheti ez a működésüket és befolyásolhatja a teljesítményüket, arról a piac szakértőit kérdeztük.