
A Bizottság véleményére az NGM közleményben reagált. Azt írják, hogy a magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog.
Az éppen háborús költekezésre készülő Európai Uniónak sok nehézséget okozhat a tagállamok költségvetéseinek, ha masszív kiköltekezésbe kezdenek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es év alapján készített Adósságfenntarthatósági jelentéséből (Debt Sustainability Monitor). Az elemzés csak mérsékelt gazdasági fellendülést jelez előre az Európai Unióban: a reál-GDP 2025-ben alig 0,9%-kal nőtt, ami 2025-ben is csak 1,5%-ra gyorsulhat, majd 2026-ra 1,8 százalékra bővülhet. Pozitívum, hogy tavaly a növekedés motorjai az erősebb fogyasztás és a beruházások újbóli élénkülése volt az unióban, amit idén kiegészíthet a várt hadiipari bumm.
Az uniós jelentés szerint a 2022 vége óta tartó dezinflációs folyamat folytatódik: míg az uniós infláció 2023-ban 6,4% volt, 2024-ben 2,6%-ra lassult, majd 2026-ra 2,0%-ra csökkenhet, összhangban az Európai Központi Bank céljával, jelezve az árstabilitás visszatérését.
Az EU összesített költségvetési hiánya, amely 2020-ban a világjárvány miatt elérte a GDP 6,7%-át, fokozatosan csökken az elmúlt években. Tavaly már csak 3,1 százalékot tett ki, míg 2026-ra 2,9%-ra csökkenhetett volna a DSM-jelentés szerint, ha a védelmi kiadásokat nem kezdik el növelni a tagállamok. Az eddigi csökkenés oka a diszkrecionális költségvetési szigor és a bevételi többletek, annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitás gyenge és a kamatkiadások nőnek.
Az Európai Bizottság részben ezt megfontolva javasolja, hogy a védelmi kiadások a GDP-arányos 4,5 százalékos szintig ne számítsanak bele a tagállamok deficitjébe.
Az EU összesített államadósság-rátája 2023-ban 82,1% volt, jelentősen elmaradva a pandémia alatti 90 százalék feletti csúcstól – emelik ki a jelentésben. Azonban 2026-ra 83,4%-ra emelkedhet az átlagos EU-s szint, amit a romló kamatkülönbözet-növekedés és a tartós elsődleges hiány okoz. A legtöbb tagállamban az adósságráta alacsonyabb lesz, mint 2020-ban, de hat ország – Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – továbbra is 90% feletti adósságszinttel számolhat.
Erős kockázatok fenyegetik Magyarországot
Magyarország különösen kihívásos költségvetési helyzettel néz szembe a Bizottság elemzése szerint. Bár az ország adósságrátája 2020-hoz képest alacsonyabb lehet, továbbra is azon tizenegy tagállam közé tartozik, amelyeknél középtávon magas fiskális fenntarthatósági kockázatokat azonosítottak.
A magyar adósságdinamikát a csökkenő, de még mindig magas költségvetési hiány és a még mindig magas államadósság határozza meg. A kamatláb-növekedési különbözet támogatja ugyan az adósságcsökkentést, de kisebb mértékben, mint korábban – írják a jelentésben. Az állami bruttó finanszírozási igény továbbra is magas volt 2024-ben, bár az átlagos lejárati idő meghosszabbodása enyhíti a rövid távú kockázatokat.
Az Európai Bizottság az Adósságfenntarthatósági jelentésében a közepes távú fiskális fenntarthatósági kockázatok kapcsán a 2022 és 2035 közötti időszakra azzal számol, hogy
a bruttó államadósság-ráta a 2022-es 73,8%-ról fokozatos növekedéssel eléri a 85,4%-ot 2035-re.

Az adósságráta alakulását több tényező befolyásolja: az elsődleges egyenleg, a „hógolyóhatás” (snowball effect), valamint az egyéb adósságmódosító tételek.
A hógolyóhatás azt jelenti, hogy az államadósság automatikusan nőhet akkor is, ha a kormány nem vesz fel új hitelt, mert a kamatköltségek gyorsabban emelkednek, mint a gazdaság növekedése. Ez különösen akkor veszélyes, ha a kamatláb magasabb, mint a GDP-növekedés üteme.
Az elsődleges egyenleg – amely a kamatkiadások nélküli deficitet tükrözi – mínusz 3,4%-ról -1,0%-ra javul 2022 és 2035 között.
Ezt a javulást nagyrészt a strukturális elsődleges egyenleg alakulása támasztja alá a Bizottság szerint, amely figyelembe veszi a társadalom elöregedésének költségeit (például a növekvő nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat) és más strukturális tényezőket.
A „hógolyóhatás” 2022-ben még mínusz 9,3% mértékű kedvező hatást jelent az adósságrátára (elsősorban az infláció hatására), ám 2035-re már plusz 1,3%-os kedvezőtlen hatásba fordul át. Ez a változás főként az inflációs hatások csökkenésének és a kamatkiadások stabilizálódásának tudható be. Az egyéb adósságmódosító tételek tartalmazzák például az árfolyamhatásokat és könyvelési tételeket, szintén mérséklődnek: 2022-ben még 3,5%-ot, 2035-ben már 0%-ot tesznek ki, ami a hozzájuk kapcsolódó hatások csökkenését jelzi.

A strukturális egyenleg – amely a ciklikus tényezők kiszűrésével mutatja az államháztartás helyzetét – -7,3%-ról -6,1%-ra javul az időszak végére, de ez továbbra is tartós, mély strukturális hiányra utal. Eközben a bruttó finanszírozási igény, amely a költségvetési hiány és az adósság megújításának finanszírozására szolgáló forrásokat jelenti, 14,7%-ról 18,1%-ra nő 2035-ig, ami a finanszírozási kihívások növekedésére hívja fel a figyelmet.
A kockázatértékelés során több, a magyar államadósságot növelő tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a devizaadósság relatív magas, 30 százalékot közelítő aránya, amely árfolyamkockázatot jelent az Európai Bizottság szerint. Minél magasabb ugyanis a devizaadósság aránya, a forint esése annál nagyobb mértékben növeli az államadósságot.
Ahogy arról részletesen írtunk, az elmúlt időszakban az Európai Bizottság egyre inkább kockázati tényezőnek tartja, ha egy állam befelé adósodik a saját bankrendszere felé. A logikájuk leegyszerűsítve az, hogy a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt egy pénzügyi sokk esetén az állam és a bankrendszer is likviditási problémákkal szembesülhet.
Nem meglepő, hogy így már rizikófaktort látnak a hazai bankok erős állampapírok felé meglévő kitettségében, amit pénzügyi stabilitási kockázatnak tartanak. Ugyanígy lehetségesnek problémaforrásnak látják a nagy összegű, lejáró lakossági állampapírok miatti refinanszírozási igényt is; valamint az állami garanciákból eredő jelentős függő kötelezettségeket, amelyek terhet róhatnak a költségvetésre.
Ugyanakkor kedvező tényezőnek tartják, hogy Magyarország államadósság-finanszírozása diverzifikált: nemzetközi kötvénypiacokra, lakossági állampapírokra és a hazai pénzügyi szektorra egyaránt támaszkodik.
Az Európai Bizottság determinisztikus stressztesztjei további sérülékenységeket mutatnak Magyarország esetében. Ennek vizsgálatához különböző, feltételezett külső sokkok – romló inflációs környezet, külső finanszírozási problémák – alapján képeztek egy modellt, és ezeknek a várható hatásait vizsgálták a jelenlegi strukturális helyzet alapján. Így a jelentés szerint egy kedvezőtlen kamatkülönbözet növekedés esetén – ha ez 1 százalékponttal romlik az Európai Központi Bank várt, 2 százalék alatti szintjével számoló alapforgatókönyvhöz képest – az adósságráta 2035-re mintegy 7 százalékponttal haladhatja meg az alapeseti pályát. Más stresszhelyzetekben – például alacsonyabb strukturális elsődleges egyenleg vagy átmeneti pénzügyi stressz esetén – az adósságráta körülbelül 1 százalékponttal lehet magasabb 2035-ben.

A sztochasztikus – vagyis a bizonytalansági tényezőket, például a gazdasági növekedés, infláció vagy kamatlábak alakulásának szélsőséges változásait is figyelembe vevő – előrejelzések közepes kockázatot jeleznek, mivel az adósság növekedésének közepes a valószínűsége az elkövetkező öt évben.
A Bizottság szimulációi szerint rövid távon még nem biztos, hogy nő az államadósság: 2029-ben 54% az esélye, hogy a GDP-arányos adósság magasabb lesz, mint 2024-ben.
A geopolitikai kockázatok, például Oroszország ukrajnai háborúja és a közel-keleti feszültségek további bizonytalanságot okoznak rövid távon. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok protekcionista intézkedései visszafoghatják a világkereskedelmet, amely negatívan hat az EU nyitott gazdaságára, így Magyarországra is.
A gyenge termelékenység és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának késlekedése tovább növeli a kihívásokat a Bizottság szerint mind itthon, mind az egész unióban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Új fegyvert vetett be Ukrajna, az oroszok kifulladtak a fronton - Háborús híreink szombaton
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Videó: nem szórakozott az amerikai lopakodó, berepült az orosz kötelék közepébe
Centiken múlott az ütközés.
Orosz támadásra készült volna a NATO Magyarország szomszédjában, banális okok miatt maradt el a hadgyakorlat
Nem volt pénz a megoldásra.
Centikre volt a megállapodástól a két nagyhatalom, Amerika vámjai azonban közbeszóltak
Régóta húzódik az ügy.
Megszólaltak az orosz milbloggerek: óriásit hibázott Oroszország Krivij Rihben
Teljesen feleslegesen vállalta a kockázatot Moszkva.
Figyelmeztet a guru: most kezdődik csak a tőzsdei vérengzés, négy évtizede nem látott összeomlás jöhet hétfőn
Súlyos következményei lesznek Trump vámpolitikájának.
Videó: ott csapott le Ukrajna Oroszországra, ahol legjobban fáj a hadseregnek
Akár nagy bajba is kerülhet a létfontosságú fegyver utánpótlása.
Balásy Zsolt: Árolcsósítók
Hadd kezdjem egy szovjetkori városi legendával, amit biztos sokan ismernek, de úgy tűnik, sokan el is felejtettek. A...
"Felszabadulás" helyett Pánik Napja? Így fektess most be!
Trump új vámtarifái megrázták a tőzsdéket, növelve a gazdasági bizonytalanságot. Sokan pánikolnak, de valószínűleg...
Hibás adatszolgáltatás gyors korrekciója: Egy NAV-ellenőrzés tanulsága
Az adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú...
Csendes gyilkosok: a környezetszennyezés kevésbé látványos formái
Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek...
Ez egy kemény adás (HOLD After Hours)
E héten eltemetjük és megmentjük a dollárt, valamint életviteli tanácsokat is osztunk Szabó Dáviddal. Jó szórakozást!...
Hogyan számolták ki az amerikai vámokat?
Tegnap óta mindenki azt találgatja, hogyan számolták ki az amerikai vámokat. A bemutatott ábrán az amerikai termékekre...
Erdőtűz és demencia
Egy nemrég megjelent kutatás szerint az erdőtüzek miatt keletkező finom részecskék jelentős mértékben hozzájárulhatnak...
5%-os THM-mel elérhető lakáshitel: lehetőség vagy csapda?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-os THM-mel elérhető lakáshitel: lehetőség vagy csapda? Áprilistól...
A FIRE legnagyobb átverései
Előrebocsátom, hogy hiszek a FIRE mozgalomban, szerintem nagyon sokan sokat köszönhetünk neki, de még azok is profitálhatnak...


- Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
- Amiről senki sem beszél: még az állampapírokon is bukhatsz nagyot – mutatjuk, hogyan kerüld el
- Amerika nagy háborúja árnyékában emelkedhet ki egy új globális szuperhatalom
- Trump bontókalapáccsal esett a világrendnek, a legnagyobb árat az USA fizetheti
- Százezreket hagynak veszni a magyarok minden évben: heteken belül igényelned kell, ha nem akarsz lecsúszni az ingyenpénzről
Bod Péter Ákos: az eddig ismert kereskedelmi rendszernek vége
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Harmadik ciklusára készül Donald Trump? Ez lehetséges?
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.