Újra elszabadul az infláció – minden borul a lakossági állampapírok piacán?

Januárban 5,5%, februárban 5,6% lett az éves infláció, azaz ennyivel voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2024 azonos hónapjaiban. A vártnál is magasabb adatok az egész év inflációs pályáját átrajzolják: a Magyar Nemzeti Bank már 4,5-5,1% közötti éves átlagos drágulásra számít (szemben az előző prognózis 3,3-4,1% közti sávjával), a piaci elemzők által legutóbb megjelölt 5%-os inflációs várakozás pedig az azóta eltelt időszak fejleményeinek ismeretében minden bizonnyal még feljebb tolódik.

Az infláció újbóli felfutása az állampapírba fektetők számára is komoly fejtörést okoz. Habár véget ért az inflációkövető állampapír megkérdőjelezhetetlen uralma, mégis sokan érezhetik úgy, hogy a rekordösszegű kamatok bezsebelése után is érdemes megtartaniuk a papírt – és előállhat olyan helyzet, hogy középtávon nekik lesz igazuk.

Melyik állampapírok lesznek versenyben a következő években?

A forintos lakossági állampapírok piacán jelenleg négy fő irányvonal létezik:

• Magyar Állampapír Plusz: a 2019-ben piacra dobott, majd 2024-ben felturbózott kötvény futamideje 5 év, kamata fix, de lépcsőzetesen emelkedik, 5 év alatt évi 6,25%-os fix hozamot biztosít. Ennek a papírnak rövidebb távon nem sok esélye van a győzelemre, de 5 éves távon megfogyatkoznak az alternatívái.
• Fix Magyar Állampapír: a 2025-ben favoritnak tekinthető papír futamideje 3 év, kamata fix 6,5%, melynek időarányos részét negyedéves rendszerességgel kifizeti. Ez a papír 3 éves távon abban az esetben lehet a legjobb választás, ha mind az infláció, mind a DKJ-hozamok viszonylag mérsékelt szinten maradnak.
• Prémium Magyar Állampapír: az utóbbi 2,5 év nagy kedvence a megelőző évi átlagos infláció mint kamatbázis felett fizet adott nagyságú (pl. 0,5 százalékpont) kamatprémiumot, az aktuálisan vásárolható sorozat 2032-ben jár le. A PMÁP akkor diadalmaskodhat, ha ismét meglódul az infláció – erre az idei év első két adatát elnézve még lehet esély.
• Bónusz Magyar Állampapír: a legbonyolultabb lakossági állampapír futamideje 3 vagy 5 év, kamatfizetési gyakorisága 3 hónap, a kamat nagysága pedig változó, az utolsó négy, 3 hónapos diszkont kincstárjegy-aukció súlyozott átlagkamata mint kamatbázis alapján határozható meg, a kamatprémium nagysága az aktuálisan kapható verzióknál 1,25 százalékpont. A BMÁP abban az esetben nyerő döntés, ha a DKJ-hozamok magas szinten rekednek.

A lakossági befektetőknek jelenleg két okból is nagy döntést kell hozniuk:

1. egyrészt most ér a végéhez minden idők legnagyobb PMÁP-pénzesője (például a héten fizeti ki a 48 milliárd forintos kamatát és a 260 milliárdos tőkét a lejáró 2025/K állampapír), vagyis az év első hónapjaiban kifizetett kamatokból önmagában is 1100 milliárd forint keresi a helyét a piacon;
2. másrészt a nem lejáró inflációkövető kötvényekből is nagy mennyiségű tőke áramlik ki, lévén a 2024-es alacsony infláció okán a PMÁP-ok új (3,95-5,20% közti) éves kamata nem kimondottan versenyképes a többi alternatívához viszonyítva.

A befektetők máris reagáltak: a március közepi adatok alapján

idén már csaknem 970 milliárd forinttal, 6961 milliárd forintról 5992 milliárdra esett a prémium állampapírokban tartott befektetések állománya,

és ez a trend a következő hónapokban is folytatódhat. A pénzkiáramlás nagy nyertese a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír volt, ezeknek a befektetéseknek idén már 860 milliárd forinttal, illetve 368 milliárddal nőtt az állományuk.

Mégis megéri megtartani a Prémium Magyar Állampapírt?

A januári és februári tapasztalat azt mutatja, hogy mindenki alulbecsülte az idei inflációs fenyegetést, ez pedig értelemszerűen az inflációkövető állampapír malmára hajtja a vizet. Az előttünk álló egy év kamatán már semmi nem változtat, hiszen annak mértéke a 2024-es éves átlagos inflációtól függ. De a jövő évi kamatokat meghatározó 2025-ös inflációt még nagy bizonytalanság övezi, és előállhat olyan forgatókönyv, hogy középtávon – a pár hónappal ezelőtt uralkodó nézettel ellentétben – mégis megérje megtartani a prémium papírokat.

A jelenleg még viszonylag belátható, két éves időtávra előre tekintve kiszámíthatjuk, hogy mekkora 2025-ös infláció kellene ahhoz, hogy a Prémium Magyar Állampapír megtartásával összességében jobb hozamot lehessen elérni, mint a kötvény eladásával, és a felszabaduló összeg FixMÁP-ba fektetésével. (Feltételezzük, hogy a PMÁP-tulajdonosok 99%-os árfolyamon eladhatják a meglévő papírjaikat.) Az egyes PMÁP-sorozatok kamatprémiuma természetesen nagyban befolyásolja az eredményeket: minél magasabb a kamatprémium, annál alacsonyabb 2025-ös infláció esetén is felveheti a versenyt a PMÁP a FixMÁP-pal két éves időtávra előre tekintve.

Látható, hogy a FixMÁP felülteljesítésére azoknak van a legjobb esélyük, akik 1,5 százalékpontos kamatprémiumot fizető PMÁP-sorozatokban ülnek:

Ők már 5,4%-os idei infláció esetén is jobban járhatnak, ha megtartják a prémium papírjukat ahelyett, hogy FixMÁP-ba csoportosítanák át a befektetésüket.

Az alábbi ábrán azt is megmutatjuk, hogy adott nagyságú 2025-ös inflációk esetén melyik állampapírtól mekkora összesített hozam várható két éves időtávon. Megállapítható, hogy a kicsi prémiumot fizető sorozatoknak mai ismereteink szerint szinte semmi esélyük a FixMÁP felülteljesítésére, de a legmagasabb prémiumú sorozatokat egy kedvezőtlenebb (de nem irreális) inflációs pálya megvalósulása esetén már nem érné meg Fix Magyar Állampapírra lecserélni.

A legkisebb prémiumú PMÁP-ok a 2028/L és a 2033/I sorozatok, ezeknél mindössze 0,25 százalékpont az infláció feletti kamatrész mértéke. Ők tehát a leggyengébb versenyzők a FixMÁP ajánlatával szemben: még egy valószínűtlenül nagynak mondható 7%-os idei infláció sem lenne elegendő ahhoz, hogy képesek legyenek felvenni a versenyt az évi 6,5%-os fix kamatot kínáló állampapírral. Ilyen helyzetben sokan megfontolhatják, hogy lecseréljék a meglévő kötvényüket, és más, vonzóbb alternatíva után nézzenek.

A MÁP Plusz lemarad, a BMÁP nagy nyerő lehet

Aki most nem valamilyen meglévő állampapír-befektetéséről dönt, hanem új – akár a közelmúltbeli kamatfizetésekből származó – pénzt fektetne állampapírba, ő 2 éves távon észszerűen három lakossági konstrukció közül választhat. A Magyar Állampapír Plusz két évre fix 5,9% körüli éves hozamot biztosít, ennél egyértelműen kedvezőbb alternatíva az ugyancsak fix kamatozású, de évi 6,5%-os kamatot termelő Fix Magyar Állampapír.

A FixMÁP az idei értékesítési adatok alapján a lakosság favoritjának tekinthető, de csak akkor bizonyul optimális választásnak, ha mind az infláció, mind a diszkont kincstárjegy-hozamok egy bizonyos szint alatt maradnak. Ha például az infláció nagyon magasra nő, akkor az inflációkövető PMÁP lesz a nyerő választás, a DKJ-hozamok magas szinten rekedése pedig a BMÁP diadalát eredményezheti. Az alábbi ábrán 2 évre előre számítva mutatjuk meg, hogy milyen inflációs és DKJ-hozam-szcenáriók esetén melyik – jelenleg kapható – lakossági állampapír fizetné a legnagyobb összesített hozamot az újonnan befektetett pénzekre.

A legoptimistább, de nem feltétlenül realisztikus forgatókönyvek a FixMÁP győzelmét hozhatják a hozamversenyben. A Fix Magyar Állampapír 2 évre kiszámított évesített hozama (kb. 6,7%) abban az esetben körözheti le a Prémium Magyar Állampapírét, ha a 2025-ös infláció moderált szinten marad – a jelenleg várt 5% környéki pálya még bőven ebbe a kategóriába sorolható. A BMÁP legyőzése már nehezebb feladat lenne, ugyanis ehhez a DKJ-hozamok számottevő csökkenésére lenne szükség.

Habár eddig főként a FixMÁP és a PMÁP összehasonlítása került terítékre, nem hagyhatjuk szó nélkül a BMÁP előretörését. A 6% feletti DKJ-hozamokkal jellemezhető mai piaci környezetben a Bónusz Magyar Állampapír minden más lakossági állampapírnál nagyobb, 7,25%-os kamatot termel (kivéve az aktuálisan elérhető, még szűk egy hónapig 7,9%-os kamattal dolgozó PMÁP-ot), és könnyen előállhat olyan forgatókönyv, hogy a BMÁP fölénye 2 éves időtávon is fennmaradjon. Ezt nagyban segíti a jelenleg kapható bónusz papírok csinos, 1,25 százalékpontos kamatprémiuma. A táblázatból kiolvasható, hogy

tartósan 6% felett ragadó DKJ-hozamok esetén a két éves hozamversenyt szinte kizárólag a Bónusz Magyar Állampapír nyerheti meg,

eltekintve attól a szcenáriótól, ha a PMÁP kamatbázisaként szolgáló infláció két évnyi átlagos értéke jócskán meghaladná a 7%-ot.

Érdemes észrevenni, hogy az aktuálisan vásárolható PMÁP a vizsgált időtávon reálisan csak akkor nyerhet, ha rettentően elszáll az infláció. A FixMÁP-pal szembeni győzelméhez az kellene, hogy két éven át minimum 6,5% legyen a kamatbázisként szolgáló infláció átlaga, ez pedig csak úgy teljesülhet, ha a már ismert tavalyi 3,7%-os adat mellé idén megérkezne egy 9,3%-os átlagos drágulás. De ez még nem elegendő: a BMÁP feletti diadalhoz az is szükséges, hogy mindeközben a DKJ-hozamok 5,3% alatti szinten stabilizálódjanak. E két feltétel teljesülését jelenleg külön-külön is nehéz elképzelni, vagyis a PMÁP vert helyzetből indul, elsősorban az alacsony, mindössze 0,5 százalékpontos kamatprémiuma miatt.

Összegzésként elmondható, hogy a korábban vásárolt PMÁP-ok a növekvő infláció következtében még új színben is feltűnhetnek, de minél alacsonyabb egy papír kamatprémiuma, annál durvább inflációs hullámra lenne szükség a versenyképessége fennmaradásához. Az utóbbi hónapokban igen népszerű Fix Magyar Állampapír kiszámíthatósága sokak számára előnyt jelenthet, de a két évre előre tekintő hozamversenyben ő is alulmaradni látszik. Mai ismereteink alapján úgy tűnik, hogy éppen a BMÁP-nak áll a zászló, annak ellenére, hogy a közelmúltban még némileg csökkentették is a kamatát.

A fentieken túl egy további ismeretlen is van még az egyenletben: a számítások során mindvégig változatlan kondíciókat feltételeztünk, de az Államadósság Kezelő Központ a saját szempontjai mentén ugyancsak alakíthatja a piaci viszonyokat, akár a meglévő konstrukciók kamatának változtatásával – erre legutóbb a BMÁP esetében volt példa –, akár új lakossági állampapírok bevezetésével.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ