Németország következő kormányának lehetséges koalíciós pártjai megállapodtak egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásában és a hitelfelvételi szabályok átalakításában. A történelmi léptékű költségvetési fordulat felrázta a piacokat, és reményt adott Európa legnagyobb gazdaságának fellendítésére. Azonban két ellenzéki már most perek sorát ígéri az adósságfék lazítása miatt.
Az Európai Unió lépéskényszerben van: az iparának fellendítéséhez kiszámíthatóan érkező cseppfolyósított földgázt (LNG) kell beszereznie, méghozzá megfizethető áron. Megoldásként az EU a „japán modellhez” fordul, amely a múlt héten ismertetett nagyszabású brüsszeli energetikai csomag részeként az ázsiai ország több mint 50 éves LNG beszerzési stratégiáját másolná le. A módszer alapja a japán állam és a magánszektor szoros együttműködése, amely a cseppfolyósított földgáz teljes ellátási láncát érinti, gyakran külföldi befektetéseken keresztül. Ez a fajta megoldás egy stabil, alacsonyan árazott földgázellátást tesz lehetővé a szigetországnak, amire az EU-nak is igen nagy szüksége van, ha valóban erősíteni akarja a hazai vállalatok globális versenyképességét. Mindeközben az unió továbbra is elkötelezett a 2050-re kitűzött klímacélok mellett, ám az kérdéses, miként hangolható össze a hosszútávú LNG beszerzés a szigorú környezetvédelmi előírásokkal.
Átfogó akcióterv indul az európai autóipar jövőjének biztosítására. Az intézkedések célja, hogy a kontinens autógyártói megőrizzék versenyképességüket az egyre élesebb globális versenyben, miközben felgyorsítják az átállást a tiszta, digitálisan kapcsolt és autonóm járművek felé – jelentette be az Európai Bizottság szerdán. Ursula von der Leyen EB-elnök ismertette, hogy több milliárd támogatást adnak a gyártóknak, az ellátási láncok fejlesztésére, miközben számos szabályozást is egyszerűsítenek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyeli, hogy ne alakulhasson ki versenykorlátozó együttműködés a piaci szereplők között. Ezt annak kapcsán írták, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ma egy hetes határidőt adott a kiskereskedőknek, hogy önkéntes árkorlátozó intézkedésekre tegyenek javaslatot.
Ez az eddigi leggyorsabb technológiai forradalom, évi 26-szoros pályán haladunk, vagyis 2 év alatt 650-szeresét fogja tudni az AI, mint most – hangzott el a Portfolio AI in Business 2025 konferenciájának nyitó panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint azonban a tapasztalat az, hogy sok esetben a válasz nem az AI, a céges igényekre sok esetben egy automatizációs megoldás jelenthet kiutat. Szó esett arról is, hogy a ChatGPT és a Gemini jó első lépés, de folyamatosan darabolódik a piac, egy idő után minden szakterületre meglesz az a megoldás, ami az adott területen dolgozóknak tud segíteni, nem egyetlen rendszer fog megoldani minden problémát. Abban mindenki egyetértett, hogy az oktatás kulcskérdés, adni kell a kollégáknak egy játszóteret, ahol ezeket az AI-megoldásokat ki tudják próbálni.
Miközben Magyarország digitális infrastruktúrája európai szinten is kiemelkedő, a vállalati digitalizáció még jelentős fejlődési potenciált rejt magában: a nagyvállalatok élen járnak az automatizációban, azonban a KKV-k körében továbbra is komoly kihívás a digitális érettség elérése. Ebben a folyamatosan változó környezetben hogyan maradhatnak versenyképesek a vállalatok és a vállalkozások? Mit adhat az adatvagyon hasznosítása, a felhőszolgáltatások térnyerése és a mesterséges intelligencia? Többek között erről kérdeztük Gonda Gábort, a Magyar Telekom Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettesét.
Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot. Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?
Az Európai Unió azt tervezi, hogy tartósan lazít az energetikai beruházásokat érintő állami támogatási szabályozásán – derül ki a Financial Times által látott jogszabálytervezetből. A cél, hogy az EU megőrizze versenyképességét a globális piacon, különösen Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor a lazább szabályok torzíthatják a piacot, mivel a nagyobb gazdasági szereplők jelentős előnyre tehetnek szert kisebb versenytársaikkal szemben.
Komoly tiltakozásokat váltott ki az új uniós szennyvízszabályozás a gyógyszeriparban, amely jogi lépésekkel igyekszik elérni a terhek igazságosabb elosztását. A vállalatok attól tartanak, hogy a többletköltségek végül a gyógyszerárak növekedéséhez és az iparág versenyképességének csökkenéséhez vezethetnek.
Paradox módon az Európai Unió egy újabb szabályozással pezsdítheti fel a túlbürokratizált üzleti környezetet: egy a 27 tagállami jogrenden kívül álló regulációs rendszer áthidalhatná az eltéréseket, és versenyképesebbé tehetné az uniós vállalatokat. A „28. rezsim” néven készülő egyszerűsített szabályozást az Európai Bizottság hivatalosan csak 2026-ra ígéri, de uniós tisztviselők a Portfolio-nak azt mondták, hogy Brüsszelben gyors ütemben haladnak a tervek elkészítésével, így azt akár már a nyáron bemutathatják. Egyesek abban bíznak, hogy az áramvonalasított egységes rendszer olyan sikeres lesz, hogy idővel a tagállamok saját bürokráciájukat is hozzá igazítják.
Az Európai Bizottság jövő héten mutatja be az elektromos járművek (EV-k) iránti kereslet növelését célzó intézkedéscsomagját. A tervezet szerint helyi gyártási követelményeket vezetnek be az autóakkumulátorok előállítására vonatkozóan, és több intézkedéssel kívánják segíteni az európai autógyártók versenyképességét.
Ahogy arról beszámoltunk, tegnap megjelent az omnibusz, az EU azon javaslatcsomagja, ami a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket egyszerűsítené és hangolná össze, ezzel csökkentve a vállalatok adminisztratív terheit. De vajon mit jelent ez a hazai vállalatokra nézve, mire számíthatnak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére 2025-ben kötelezettek, illetve változhat-e az ESG-törvény által érintett ESG-beszámolókészítési kötelezettség?
Megjelent az omnibusz, az Európai Bizottság javaslatcsomagja a fenntarthatósági jelentéstételek egyszerűsítéséről. A várakozásoknak megfelelően a korábban meghatározott - jelentésre kötelezett - vállalati kör mintegy 80%-kal csökkene. Az egyszerűsítési terv jelentőségével és várható hatásaival március 6-án, a Portfolio Green Transition & ESG konferencián részletesen foglalkozunk.
A Mercedes-Benz jelentős létszámleépítést tervez Kínában, ahol akár a munkaerő 15 százalékától is megválhat. A döntés elsősorban a vállalat finanszírozási és értékesítési részlegeit érinti, írja a Reuters.
Napjainkban egyre több ember, köztük számos vezető küzd alvásproblémákkal, és ez nem véletlen: ma Magyarországon az emberek 60%-a rosszul alszik, 25%-uk pedig kifejezetten túlterhelten, kimerülten kezdi meg a mindennapjait, így közlekedik az utakon, így hoz döntéseket a vállalatoknál.
Az ESG területén több meghatározó trend rajzolódik ki 2025-re: Az amerikai klímapolitika és az európai "szabályrengeteg" új kockázatokat és lehetőségeket is hoznak az idei évben, míg ezekkel párhuzamosan a technológia fejlődése is tovább zakatol, az emberek pedig egyre sűrűbben kénytelenek megismerkedni a klímaváltozás következményeivel. Március 6-án a Green Transition & ESG konferencián a felsorolt témák legtöbbjével foglalkozunk, ennek apropóján összefoglaltuk azokat a nagyobb ívű jelenségeket, amelyek a gazdasági élet szereplőit, de valójában az egész társadalmunkat érinthetik.
2022 októberétől kezdve Joe Biden korábbi amerikai elnök adminisztrációja korlátozásokat vezetett be a fejlett félvezetők Kínába irányuló amerikai exportjára. Ezek a chipek klasszikus kettős felhasználású technológiaként a fegyverrendszerekben, kibertámadásoknál és megfigyeléseknél használt generatív mesterséges intelligenciát és szuperszámítógépeket működtetik. Ugyanígy fokozhatják a vállalatok nemzetközi versenyképességét is – ebben az esetben a kínai csúcstechnológiai cégeket erősíthetik, hogy felvegyék a versenyt az amerikai rivális vállalatokkal.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett ambiciózus klímacéljai mellett, de a versenyképesség megőrzése érdekében enyhítene bizonyos környezetvédelmi szabályokon. Az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. Bár egyes iparágak üdvözlik az egyszerűsítést, kritikusok attól tartanak, hogy a változások gyengíthetik a klímavédelmi szabályozásokat és az átláthatóságot.
Egy ismerős arc is feltűnt.
Mi adhat lendületet?
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
