Hétfőig 526 beruházó jelentkezett versenyképesség-növelő támogatásért, összesen 254 milliárd forint értékű befektetést vállaltak - közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután három magyarországi cégnek versenyképességi támogatásról szóló okiratokat adtak át.
Egy Facebook-posztban közölte szerda délután a nyilvánossággal az MTD, hogy gyártási kapacitásainak jobb kiaknázása és a költséghatékonyság érdekében augusztus 7-én bezárja nemesvámosi (Veszprém melletti) fűnyírógép és fűnyírótraktor gyárát és 465 fős leépítést hajt végre – szúrta ki az Index. Az MTD tervei szerint a magyar egység továbbra is fontos szerepet tölt majd be a régióban értékesítési, adminisztratív és logisztikai szempontból, így a régióban 55 főt megtart és emiatt nagyjából 450 fő veszítheti el itthon a munkáját a döntés miatt.
Milyen hatással lesz a koronavírus rövid- és középtávon a magyar autóiparra? Mekkora segítséget jelentenek a kormányzati intézkedések az iparág szereplőinek? Mi lesz a magyarországi autóipari beruházásokkal, fejlesztésekkel? Hogyan változhat Magyarország vonzereje az autóipari befektetők szemében? Mi lesz a magyar autóipar versenyképességével, a globális értékláncban betöltött szerepével? Milyen változásokat hozhat a koronavírus-járvány a beszállítói láncokban, a magyarországi autóipari kkv-k életében? Ezekről is beszélnek majd a Járműipar 2020 online konferenciánk első, május 21-ei alkalmával a magyar járműipar meghatározó szereplői. Érdemes regisztrálni az eseményre.
Új iparpolitikai csomagra tett kedden javaslatot az Európai Bizottság, amelynek része egy új iparstratégia, egy kkv-stratégia és az uniós közös piac belső akadályainak további lebontása is. A csomag célja, hogy az európai ipar a klímasemlegességre való átállás, és az ezzel párhuzamosan zajló digitális átállás során is élen járjon és így az Európai Bizottság előmozdítsa Európa versenyképességét és stratégiai autonómiáját egy olyan időszakban, amikor átrendeződik a geopolitikai erőtér és fokozódik a globális verseny.
Jelentős mértékben, 2018 végéig 6093 milliárd forinttal nőtt az állami vagyon, az adósságállomány pedig évről-évre kisebb - fejtette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Csütörtöktől adhatja be a kijelölt állami intézmény a támogatási kérelmét a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, illetve a külpiacra lépésüket segítő kiemelt pályázati felhívásra és miután ez majd nyer, utána kérhetnek támogatást a konstrukcióból maguk a kkv-k - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
Az adó-, illetve adóadminisztrációs terhek folyamatos és jelentős csökkentése kiemelten járult hozzá az elmúlt évek gazdasági eredményeihez – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács mai ülését követően. A pénzügyminiszter kiemelte: a tanács a helyi iparűzési adó növekedésösztönző átalakításáról tárgyalt, amelynek révén tovább erősíthetők a beruházások és csökkenthetők a területi egyenlőtlenségek. A testület meghallgatta Dale A. Martint, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját is, aki az európai és hazai iparpolitikai kihívásokról szólt előadásában.
Február 4-én ülésezik legközelebb a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ahol a tanács tagjai többek között a globális Siemens javaslatait ismerhetik meg arra vonatkozóan, hogyan lehet jövő orientált az iparpolitika Európában, és így Magyarországon is - tudtuk meg Dale A. Martintól. A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a vállalatoknak Európa-szerte többet kell innovációba fektetniük, főleg a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, és a kritikus infrastruktúrák területén.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), amely Kovács Árpád elnök vezetésével, a testület tagjainak - Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének és Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének - részvételével csütörtökön megtartotta idei első ülését.
Idén is elérhető lesz majd innovációs forrás a magyarországi cégek számára, de ahhoz, hogy ezeken a pályázatokon sikeresek legyenek, már most el kell kezdeni a kutatás-fejlesztési projektek és innovációs ötletek kidolgozását – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Somosi Éva. Az MKB Consulting értékesítési igazgatója szerint azért érdemes már most nekiállni ezeknek, mert a kidolgozásuk időigényes, alapos tervezést igényelnek és akkor már késő ráugrani ezekre a forrásokra, amikor megjelennek. A szakértő szerint nagy szüksége lenne a cégeknek arra, hogy akár évekre előre láthassák a kutatás-fejlesztési és innovációs célú források elérésének menetrendjét és azt is, hogy ezek volumene tovább növekedjen, mert csak így lehet egyre több kisebb céget is bevonni ilyen projektek végrehajtásába, ami egyúttal a gazdaság versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhat.
A közép-kelet-európai gazdaságokban a mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres működésének, de életben maradásának is kulcsfontosságú tényezője a versenyképesség. Az idei Kamarai Napok szakmai programjai főként erre a kihívásra keresték a választ, melyhez erős platformot adott a V4-es területi kereskedelmi és iparkamarák együttműködése.
A „versenyképességi fordulat” kérdése évek óta a magyar gazdaság központi témája. A kormány és az MNB szerint ezzel lehetne elérni, hogy az ország tartósan gyors növekedési pályára kerüljön. Az idei évben körvonalazódni látszik, hogy milyen intézkedéseket szeretnének hozni, azonban annyi biztos, hogy a megvalósításra még hosszú éveket kell várni. A mértékadó versenyképességi rangsorokban egyelőre nem szerepel előkelő helyen az ország, és van két terület, ahol még nagyon sok munka vár(na) a kormányra.
Látványosan erős 2019-es évet tudhat maga mögött a magyar gazdaság. Ha egyetlen mutatóba kellene ezt sűríteni, akkor a GDP-növekedés lenne az: az eredetileg tervezett 4,1% helyett 4,9% lehet a bővülés üteme. A kormány pedig a 2020-as évre is nagyon bizakodó, a magas bázis ellenére sem fogta vissza növekedési prognózisát. Ha pedig teljesül a kormány növekedési előrejelzése, az kényelmes helyzetbe hozza jövőre a költségvetést is.
Látványos növekedési folyamaton ment keresztül a magyar filmipar a rendszerváltás óta: a fejlődés motorja a külföldi filmek bérgyártása, amiket magyar producerek és adókedvezmények csábítanak Budapestre. A támogatási rendszer kidolgozásában a kezdetektől részt vett Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnere, akit arról kérdeztünk, mennyire kifizetődő gazdasági szempontból a külföldi produkciók támogatása, milyen szerepe volt Andy Vajnának és van-e realitása, hogy Budapest váljon a kontinentális Európa vezető filmgyártó központjává.
A kormány szeretné megőrizni a magyar gazdaság eddig elért eredményeit, az Európai Unió átlagos növekedési üteméhez viszonyított 2 százalékpontos előnyt, ezért február-márciusban olyan újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket kíván életbe léptetni, amelyek segítik a növekedési előny megtartását - mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után, kedden Budapesten.
A magyar gazdaság elmúlt évtizedének egyik legjelentősebb eredménye, hogy a foglalkoztatás érdemben javult, 840 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a foglalkoztatási ráta pedig 54,9 százalékról 70 százalék fölé emelkedett – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar munkaerőpiacnak még jelentős tartalékai vannak, a fiatal és a még tanuló korosztály munkavállalásának könnyítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt feladat.
A Design Terminal a holland The Next Web felkérésére kétéves programot indít januártól a nyugat-, és a kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémák összekapcsolására. A program segítségével a visegrádi régió tudományos kutatáson alapuló, deep-tech innovációit fejlesztő vállalkozásai nyugat-európai piacokon építhetnek kapcsolatokat.
Újabb ülést tartott a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ezt követően pedig Varga Mihály ismertette az ülés lényegét. Ezek szerint a tanács tagjai három témát vizsgáltak meg: az elektronikus fizetések, a szakképzés, és a digitalizáció helyzetét, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket. A tárcavezető az elektronikus fizetések előmozdítására vonatkozóan hat hosszú távú célt fogalmazott meg.
Újra összeül a Nemzeti Versenyképességi Tanács a Világgazdaság értesülése szerint. Ez összefügghet azzal, hogy a kormány igyekezhet fenntartani a magyar gazdaság növekedését.