Az idei gazdasági események közül az egyik legfontosabb a választások utáni kormányzati elképzelések meghirdetése volt. A vízió szerint 2030-ig egy olyan gazdaságstratégia mentén kell haladnia az országnak, amely Európa fejlett országai közé vezet minket. A részletekről azonban egyelőre nagyon keveset tudni, a versenyképességi fordulathoz szükséges program megírása akadozik.
A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.
Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.
Hétfő este Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács elfogadta a versenyképességjavító javaslatcsomagot. Konkrét intézkedéseket viszont még nem árultak el, ugyanis a csomagról szerdán dönt a kormány. Varga Mihály csak egy dolgot részletezett.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatót. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a 30 javaslatot 6 csoportba sorolták. Konkrétumok egyelőre nem ismertek, a csomag szerdán kerül a kormány elé. A kérdésekre adott válaszokból viszont kiderült: a különadókra vonatkozóan nem tartalmaz javaslatot a csomag.
Idén még nem lesz versenyképességi csomag - derült ki Rákossy Balázs pénzügyminisztériumi államtitkár szavaiból. A Versenyképességi Tanács a stratégiák összehangolásán dolgozik, és úgy véli, hogy a programmal elérhető a tartós felzárkózás a fejlett országokhoz. A bejelentés kisebb meglepetésnek tekinthető, hiszen az eredetileg augusztus végére ígért tervezet ezek alapján decemberre sem készül el.
2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén.
Versenyképességi reformokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország ne ragadjon be a közepes jövedelem csapdájába - foglalható össze Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatójának fő állítása. A Vállalatirányítás felsőfokon 2018 konferencián elmondta: a kkv-szektor termelékenységének javítása és az oktatás kulcskérdés.
Európában csak egy-két országnak sikerült kitörnie a közepes jövedelem csapdájából, és a világon is csak néhány országnak sikerült - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentése. Magyarország esetében több csapdahelyzet azonosítható, ezért a jegybank versenyképességi intézkedéseket sürget.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Az egészségi állapot lényegesen befolyásolja a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és minőségét és ezen keresztül közvetlenül a gazdaság teljesítményét, ezért a Magyar Nemzeti Bank szerint sem mellékes, mihez kezd Magyarország az egészségügyi rendszerével és a magyarok életmódjával. A jegybank szakértői csütörtökön a friss Növekedési Jelentésükben fogalmazták meg ismét határozott javaslataikat.
A közepes fejlettség státuszából kilépni nem lehetséges kis lépésekkel, hanem nagyívű intézkedések szükségesek. Magyarország esetében ez a versenyképességi reformokat jelenti a következő időszakban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentés című kiadványában.
Hamarosan elfogadhatják az ország versenyképességi stratégiáját, a végleges terveket pedig valószínűleg még az idén nyilvánosságra hozzák - írja a Világgazdaság, amely szerint a már várt bejelentés egyebek között azért csúszhatott meg, mert a végső csomagba további programpontokat építettek. A Portfolio azonban úgy tudja, hogy nem az MNB javaslataira vártak még, sokkal inkább arról van szó, hogy a Pénzügyminisztériumban megcsúszott a megvalósítás. Többek között ezért mondták le az októberre tervezett sajtótájékoztatót is.
Magyarország az 53. helyen áll a Világbank Doing Business rangsorában - közölte a Pénzügyminisztérium a friss rangsor alapján. A versenyképességi pontszámunk javult, a rangsorban viszont hátrébb csúsztunk. A helyezés azonban "nem vethető össze" a korábbi években elért hellyel, mert a Világbank több utólagos adatrevíziót hajtott végre. A lényeg azonban az, hogy csaknem az összes visegrádi, illetve szűken vett régiós ország előttünk áll a listán.
Két lényeges helyen átírták az uniós "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című (GINOP-2.2.1-18 kódszámú) felhívás pályázati szabályrendszerét, így a felkészülés érdekében a megnyitást a mai napról november elejére áttolták - derül ki a hivatalos pályázati oldalon minap megjelent közleményből.
A Pénzügyminisztérium szerint nagyot javult a magyar versenyképesség a Világgazdasági Fórum friss jelentése alapján, miután 12 helyet léptünk előre egy év alatt. A minisztérium ugyanakkor azt is írja, hogy módszertani változás nélkül nem lett volna előrelépés a rangsorban. Nézzük meg, valójában hogyan változott a magyar versenyképesség!
Új módszertan szerint állította össze a Világgazdasági Fórum a versenyképességi indexét. Továbbra is 12 pillér van, amire a végső mutatószám épül, azonban pillérek tartalma jelentősen átalakult, így például az egészségügyi pilléren belül már csak egyetlen adatra épít a WEF. Ebben a tekintetben pedig eléggé kilógunk a sorból, legnagyobb hátrányunkra.
A világátlaghoz képest nem számít rossznak a magyar versenyképesség, az EU országaihoz képest azonban gyengén teljesítünk - tűnik ki a Világgazdaság Fórum (WEF) friss versenyképességi rangsora alapján készített térképekből. Magyarországnak számos gyengesége, de néhány erőssége is van.
A Világgazdasági Fórum (WEF) idei Globális Versenyképességi Indexe új módszertannal készült. Miután komoly változások zajlanak a világban, ezért elhagyták az iparosodási mutatókat, és azokra a tényezőkre koncentráltak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy ország hatékonyan részt tudjon venni az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezért az új módszertan nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket a korábbiakkal összehasonlítsuk. A V4-ek továbbra is előttünk állnak, az EU-ban csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország végzett mögöttünk.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a kormány már akár a héten elfogadhat egy versenyképességet segítő akciótervet.
Hamarosan a kormány elé kerül a legfontosabb kitörési pontokat is tartalmazó nemzeti versenyképességi stratégia - emelte ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminiszter közleménye szerint. A pénzügyminiszter elmondta, elkészítették a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi versenyképességi javaslatait figyelembe véve azt a munkaanyagot, amely alapján konkrét intézkedésekre tehetnek javaslatot Magyarország versenyképességének javításáért.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
