Történelmi események
Kevesebb mint egy hónap alatt rég nem látott földindulás következett be az amerikai politikában. Joe Biden bő két hónappal ezelőtt hívta ki elődjét, Donald Trumpot egy megszokottnál jóval korábbi elnökjelölti vitára. A Biden-kampány döntése, miszerint a szokásostól eltérően már a hivatalos jelöltség megszerzése előtt kihívják a republikánus jelöltet,
visszatekintve sorsfordítónak bizonyult.
Aki azt gondolta, hogy Trump májusi végi elítélése lesz az idei kampány legváratlanabb fordulata, június 27-ig kellett várnia a cáfolatra. Biden elnökjelölti vitán nyújtott szereplése a demokraták legszörnyűbb rémálmával ért fel, majd a pánik közepette, július 2-án végül az első hivatalban lévő párttársa felszólította a visszalépésre. Az elnöki kampány azóta sem tudta lerázni magáról a Biden alkalmasságát kétségbe vonó gyenge vitateljesítményt, még az ellenfelével szemben egy hete megkísérelt merénylet árnyékában sem.
Hiába az elnök interjúi és kampánygyűlései, no meg a harcias hangnem, mellyel támogatóit a kitartásra biztatta és ígéretet tett a folytatásra: a végére öt demokrata szenátor és 34 képviselőházi párttársa kérte a staféta átadására, akik a kongresszusi demokraták tizedét tették ki. A kongresszusi vezetők mellett azonban a legnagyobb nyomást minden bizonnyal Nancy Pelosi volt házelnök gyakorolta Bidenre, aki szombat reggel még "teljes gőzzel" folytatni kívánta, estére viszont meggondolta magát, és helyi idő szerint másnap kora délután bejelentést tett.
Nancy világossá tette, hogy választhatják a könnyebb vagy a nehezebb utat
- nyilatkozta egy belső körökben jártas demokrata a Politicónak. A koronavírus-fertőzés miatt karanténba szorult Bident feltehetően az győzte meg, hogy vezető tanácsadói a hétvégén ismertették vele a legújabb felmérésüket, melyek megerősítették az eddigi sejtelmet:
az elnök győzelemhez vezető útja valósággal összeomlott,
és már olyan demokrata bástyának tartott államok is veszélybe kerültek, mint Új-Mexikó és Virginia, ahol két évtizede nem veszítettek.
Az elnök emellett attól is tartott, hogy péntekhez hasonlóan párttársai újabb hulláma szólíthatja fel a félreállásra, hiszen többüknél már csőre töltve feküdtek a fiókban a közlemények. Ennek dacára Biden családja és hozzá évtizedek óta hű tanácsadói felháborítónak találták az elnök elleni hadjáratot, és határozottan ellenezték a visszalépést, a Politico szerint arra emlékeztetve a 81 éves politikust, hogy karrierje során számos akadályt leküzdött már.
A demokrata zászlóvivő végül a kampánya egyes élvonalbeli tagjait is meglepte a közösségi oldalán nyilvánosságra hozott üzenettel, a stáb nem rangidős tagjairól nem is beszélve. Ezt jelzi, hogy szombaton még zajlottak az előkészületek a Covidból kilábaló elnök jövő heti kampányeseményeiről. Jóllehet Biden a közleményében nem nevezte meg azonnal Kamala Harrist mint általa támogatott utódját, pár percen belül újabb posztban biztosította efelől az Egyesült Államok első női alelnökét, aki
első színesbőrű nőként indulhat harcba a Fehér Házért.
Az 59 éves Kamala Devi Harris 1964. október 20-án született a kaliforniai Oaklandben. Édesapja jamaicai, míg édesanyja indiai származású. Miután elvégezte a jogi egyetemet, 2004-től San Francisco kerületi ügyészeként szolgált, 2010-ben pedig kaliforniai államügyésznek választották. A szövetségi törvényhozásba 2016-ban ült be az állam szenátoraként. Miután 2020-ban sikertelenül indult a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért, Joe Biden alelnökjelöltnek kérte fel. 2021 óta ő az Egyesült Államok első női és színesbőrű alelnöke.
Harris vagy politikai öngyilkosság?
Biden bejelentése után nem sokkal Harris úgy nyilatkozott: "megtiszteli az elnök támogatása" és minden tőle telhetőt megtesz, hogy egyesítse a Demokrata Pártot – és a nemzetet. Sajtóértesülések szerint
Harris és stábja az elnök közleményét követően azonnal munkához látott,
és tegnap több mint száz telefonhívást bonyolítottak le mintegy 10 óra alatt. Harris a hírek szerint máris megszerezte több állami delegáció támogatását, este tízre mintegy a jelöltség megszerzéséhez szükséges 1986-ból 500 rá voksolni szándékozó küldöttet számolt össze a Hill.
A demokrata politikusok többsége nem habozott, és tüstént kiállt a kaliforniai államügyészből lett alelnök mellett, köztük a Bill és Hillary Clinton házaspár, illetve Elizabeth Warren szenátor és Alexandria Ocasio-Cortez képviselő is. Amellett, hogy a tagállami demokrata pártok vezetői egyhangúan beálltak Harris mögé, a VoteHub összesítése szerint
a kongresszusi demokraták kétharmada egyértelműen jelezte, támogatja Harris jelöltségét.
További érv lehet Harris mellett, hogy a Biden által összekalapozott közel 100 millió dolláros összeget az ő nevére lehet a legkönnyebben átruházni, a szövetségi nyilvántartásban tegnap át is nevezték a Biden-kampány regisztrációját "Harris for President"-re.
jelenleg a legfőbb kérdés viszont az, hogy az alelnöknek akad-e párton belüli kihívója.
A legfőbb esélyesként számon tartott politikusok, mint például Gavin Newsom kaliforniai, Gretchen Whitmer michigani, Josh Shapiro pennsylvaniai és Andy Beshear kentucky-i kormányzók, illetve Pete Buttigieg közlekedési miniszter már kifejezték támogatásukat Harris felé. Az amerikai sajtóban tegnap este keringeni kezdett, hogy Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor, aki idén lépett ki a pártból annak megváltozott prioritásai miatt, fontolgatja az indulást. A politikus ma reggel cáfolta, hogy beszállna a versenybe, noha hangsúlyozta, hogy szerinte nyílt versenyre lenne szükség.
Ám a CBS újságírója szerint a demokrata forrásai úgy vélik, hogy bárki, aki el merne indulni Harrisszel szemben azután, hogy Biden is beállt mögé,
"politikai öngyilkosságot követne el."
A CNN elemzője eközben úgy fogalmazott, a párt egy hetekig tartó, "traumatikus" epizódon esett át Biden félreállításával, így mindezek után valószínűtlen, hogy "lenne gyomruk" egy második belharcra is, félrelökve a párt bázisát képviselő első fekete női alelnököt.
Amellett, hogy a pártja elsöprő többsége támogatja a volt kaliforniai szenátor indulását, az is pozitív fejlemény az újonnan szárnyra kapott Harris-kampány számára, hogy a Biden bejelentését követő hét óra alatt közel 50 millió dollárt gyűjtöttek be adománypénzekben, ami 2020 óta a párt eddigi legjobb teljesítményével ér fel.
Semmi sincs még kőbe vésve
Annak ellenére, hogy Harris jelöltsége egyre biztosabbnak tűnik,
bőven vannak még kérdőjelek a kiválasztási folyamat lebonyolítása körül.
- Mivel a 2025 januárjáig elnökként szolgáló Joe Biden nyerte meg az idei év első felében tartott demokrata előválasztást a voksok 87%-val, így azáltal, hogy visszalépett, az egyes államokban összegyűjtött delegáltjai felszabadultak.
- Harris tegnap őket és a számukra instrukciókat nyújtó állami pártvezetőket igyekezett meggyőzni, hogy álljanak be mögé, amire tetemes esélye mutatkozik Biden támogatásával a zsebében.
- De a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC), a párt országos vezetése egyelőre nem tisztázta, hogy az előállt helyzet hogyan módosítja azon terveiket, miszerint Biden jelöltségéről az augusztus 19. és 22. között, Chicagóban tartott konvenciót megelőzően, virtuális formában szavaznak. A párt adminisztratív szerve szerdán fog összeülni megtárgyalni, milyen folyamat mentén tegyék hivatalossá az új jelölt státuszát.
A DNC eredetileg azért hozta előre a jelölt személyének megerősítését, amit egyébként az állami delegáltak a jelölőgyűlés keretében szoktak megejteni, mert Ohio állam választási törvénye a konvenciónál korábbi határidőt szabott meg az elnökjelöltek indulásának lepapírozására. A demokrata országos bizottság ennek kikerülése érdekében különválasztotta a nagygyűléstől a delegáltak voksolását, és korábban, online formában tervezte azt lebonyolítani.
Csakhogy Ohio republikánus többségű törvényhozása mégis megszavazta ezután a határidő kitolását, így egyesek szerint a virtuális voksolásra sincs már szükség. A DNC azonban azzal érvelt annak megtartása mellett, hogy a republikánusok így is megtámadhatják a demokrata jelölt indulását a bíróságokon, ezért a biztonság kedvéért a terv szerint haladnak előre. Ennek fényében azzal vádolták a párt adminisztratív szervét, hogy csak Biden érdekében igyekeztek minél hamarabb letudni a formalitásokat.
Jaime Harrison, a DNC elnöke, aki a legvégéig kitartott Biden mellett, úgy nyilatkozott:
Az elkövetkező napokban a párt átlátható és rendezett folyamatot indít a továbblépés érdekében.
A Biden 2020-as előválasztási győzelmében kulcsszerepet vállaló demokrata veterán, Jim Clyburn dél-karolinai képviselő még július elején lengette be, hogy
Biden esetleges visszalépése esetén egyfajta mini-előválasztásra kerülhetne sor.
A híresztelések szerint a kitartó befolyását újfent is bizonyító Nancy Pelosi szintén egy nyílt kiválasztási folyamat mellett tette le a garast, hogy Harris kiválasztása ne "koronázásként" csapódjon le, és egyfajta demokratikus legitimációt kapjon az alelnök promóciója. A Biden újraindulásának megtorpedózásából oroszlánrészt vállaló Pelosi és Obama egyelőre nem támogatták nyilvánosan az alelnököt, de valószínűleg a kongresszusi vezetőkhöz hasonlóan csak kivárnak, hogy ne húzzák magukra a vizes lepedőt Biden "megpuccsolásáért."
Egyesek szerint a nyílt folyamatot követelő hangoknak nem Harris esélyeinek csorbítása a célja, hanem az, hogy a választókban ne az a benyomás szülessen, hogy a párt elitje a szavazók megkérdezése nélkül döntött a jelöltről. A kompetitív verseny ráadásul hasznára is válhat Harrisnek, hiszen óriási médiaérdeklődéssel járna, és valóban azt közvetítené, hogy az alelnök "kiérdemelte" a jelöltséget a párton belüli riválisait legyőzve. Ám ennek az ellenzői azzal érvelnek, hogy kicsivel több mint 100 nap van hátra a választásig, és előnyösebb lenne a pártnak minél hamarabb összezárni egy jelölt mögött, főleg a Biden körüli dráma után.
A Semafor által megszerzett, korábban a párton belül keringő javaslat négy kezdeti opciót vizionált:
- a delegáltak leadják a szerintük három legalkalmasabb jelölt nevét, akik közül a legtöbb voksot szerzők elindulhatnak a jelöltségért,
- bármelyik érdeklődést mutató jelölt ringbe szállhat,
- a Trumppal szemben legjobb közvélemény-kutatási adatokat produkáló politikusokat állítják csatasorba,
- vagy a párt jelenlegi és korábbi vezetői és tisztviselői jelölnek ki szerintük alkalmas jelölteket.
A tervezet alapján a hátra lévő egy hónapban vagy heti rendszerességű viták és fórumok keretében csaphatnának össze az aspiránsok, vagy a – szokásostól merőben eltérően – hollywoodi sztárok, mint például Oprah Winfrey vagy Zendaya, moderálhatnának velük különböző politikai témájú beszélgetéseket.
A chicagói jelölőgyűlésen ezután vagy a megszokott többségi rendszerrel voksolhatnának a delegáltak a számukra legszimpatikusabb induló személyéről, addig, amíg egyikőjük többséget nem szerez, vagy a gyűlés előtt, rangsorolásos szavazás alapján kerülne ki Joe Biden utódja, akit csupán a konvenció legutolsó napján jelentenének be, de azelőtt naponta kizárnának egy-egy indulót.
Mindez persze csak egy javaslat,
de az egyértelműen látszik, hogy a Demokrata Párton belül számottevő az igény a jelölési folyamat átláthatóvá tételére, hogy Kamala Harris feltételezhető utolsó pillanatos kiválasztását legitimálják. Hamarosan meglátjuk, hogy bárki fel fogja-e venni a versenyt az alelnökkel, és szerdán milyen folyamat mellett döntenek a demokraták első emberei.
Ezek az esélyek
Ahogy az alelnökök esetében ez várható, Kamala Harris jelenleg nettó negatívban lévő népszerűsége nagyjából követte Joe Bidenét a 2021 eleji hivatalba lépésük óta – bár kezdetben Biden jóval kedvezőbb megítéléssel indult Harrisnél, aki 2020-ban az előválasztási riválisa volt. Ám az utóbbi napokban fordult a kocka, és
az elnök visszalépéséről szóló találgatások közepette Harris javított a népszerűségi mutatóin,
és a YouGov legutóbbi adatai szerint Biden -22-jével szemben -12 ponton áll. Bár szembetűnő, hogy Biden zuhanórepülésben lévő megítélése sem volt elég arra, hogy Harris beelőzze Donald Trumpot, akiről gyakorlatilag tavaly ősz óta konzekvensen pozitívabban vélekedtek az amerikaiak, mint Bidenről vagy Harrisről.
Ami a Trumppal szembeni felméréseket illeti, a RealClearPolling alapján, ami az összes rendelkezésre álló kutatást összegzi,
Harris 1,7 százalékpontos lemaradással kezdheti a kampányolást
a republikánus zászlóvivővel szemben, ami egy hajszálnyival, több mint 1 százalékponttal szorosabb versenyt feltételez köztük, mint Trump és Biden között.
Összességében Harris nem szárnyalja túl jelentősen Bident,
ám kérdés, hogy ami Bidennek a plafon lehetett Trumppal szemben, az Harrisnek a padló-e, és fel tud-e zárkózni a kampány alatt. Hiszen az alelnökből elnökjelöltté avanzsálódott politikus úgy érte el ezeket az adatokat, hogy a jelöltsége csak feltételezéseken alapult, mostantól azonban a közvélemény-kutatók ténylegesen össze fogják tudni mérni a két jelölt támogatottságát.
Ami viszont feltételezhető, hogy Harrisszel az élen a Biden számára veszett fejsze nyelének tűnt, sokszínűbb lakosságú napfényövezetben jobb eséllyel indulnak a demokraták, ugyanis egyes felmérések szerint az alelnök jobban teljesít a színesbőrű lakosság körében Bidennél. Így
Georgia, Arizona vagy Nevada is könnyebben nyerhető lehet Harris számára,
ahol Biden jelenleg 6 és 4 pont közötti hátránnyal küzd.
Ami pedig a fehér munkásosztály által dominált rozsdaövezetet illeti, itt kulcsfontosságú szerepet kaphat Harris alelnökjelöltje: egy kutatás alapján, ha Harris a michigani kormányzó Gretchen Whitmert választaná, az államban döntetlenre hozná ki a versenyt Trumppal szemben, míg ha a pennsylvaniai kollégájával, Josh Shapiróval indulna, ott egy ponttal be is előzné a republikánus elnökjelöltet és a szintén rozsdaövezetből származó alelnökjelöltjét, J. D. Vance ohió szenátort. Itt Biden átlagosan 3 százalékpontos lemaradásban van.
Akiket még a fiatalokat, nőket és színesbőrű szavazókat nagyobb eséllyel energizáló Harris lehetséges alelnökjelöltjeként emlegetnek, az többek közt Andy Beshear kentucky-i kormányzó vagy Mark Kelly arizonai szenátor. A további esélyesekről itt írtunk bővebben.
Újraindult a kampány
Precedens nélküli, hogy Joe Biden visszalépésével gyakorlatilag egy vadonatúj kampány kezdődött a demokraták és a republikánusok jelöltje, Donald Trump között, bő három hónappal a novemberi választás előtt. Miközben több republikánus politikus azonnali lemondásra szólította fel Bident, Trump úgy reagált a visszalépés hírére, hogy
Harrist Bidennél is könnyebb lesz legyőznie,
utóbbira pedig "úgy fognak emlékezni, mint országunk messze legrosszabb elnökére."
A kampánykasszájából eddig feltehetően taktikai okokból nem sokat költő Trump-kampány fürge volt, ugyanis még aznap nyilvánosságra hozták legújabb reklámjukat, amelyben azzal vádolták Harrist, hogy részt vett Biden egészségügyi állapotának eltitkolásában, illetve "határcárként" hozzájárult a bevándorlási válság kialakulásához, és az infláció elszabadulását is neki köszönhetik az amerikaiak.
Az új dinamika jegyében a Harris-kampány várhatóan az életkori különbséget és államügyészi múltját fogja kihangsúlyozni, a párharcot pedig "ügyész kontra elítélt bűnöző" közötti választásként fogja lefesteni. Ehhez jó kiindulópontot jelenthet az alelnök 2019-es előválasztási reklámja, mely azzal a felütéssel kezdődik, hogy Harris "szexuális bűnözőket állított bíróság elé", majd Trumpra utalva azzal folytatódik: "Ő is az".
Kérdés viszont, hogy az alelnök mit fog kezdeni azokkal a vádakkal, miszerint túlságosan radikális javaslatokkal élt a 2020-as előválasztás során (például a környezetvédelem területén), és hogy túl szoros kapcsolatot ápol a kaliforniai és Wall Street-i üzleti elittel.
Erre lehet megoldás, ha a mérsékelt szavazók megnyerése érdekében kihangsúlyozza ügyészi múltját, és az eddiginél keményebbnek mutatkozik a bűnüldözés és akár a bevándorlás terén is, hiszen ezek lehetnek az idei választás legfontosabb témái. Harris ezzel párhuzamosan kiemelheti a Biden érdemei között számon tartott zöld és infrastruktúrafejlesztési projekteket, míg a párt baloldalát, illetve a munkásosztálybeli szavazókat populista gazdaságpolitikai üzenetekkel próbálhatja meggyőzni.
Amiben viszont már Biden kampánya idején is Harris volt az elsőszámú szereplő,
az az abortuszjog védelme,
így várhatóan ez is előkelőbb helyen szerepelhet most, mint a terhességmegszakítást kevésbé meggyőzően tematizáló Bidennél.
A YouGov aznapi felmérésre szerint mindenesetre
az amerikaiak elsöprő többsége, 71%-a egyetért Biden visszalépésről szóló döntésével,
és a demokraták 60%-a egyetértene Kamala Harris jelölésével. A teljes lakosság – és a pártfüggetlen szavazók – harmadának egyelőre nincs határozott véleménye Harris jelöltségéről, ami azt a lehetőséget és egyben tetemes kihívást támasztja számára, hogy Biden árnyékából kilépve újonnan bemutatkozzon az amerikai lakosságnak.
Egyszóval új kampány vette kezdetét, és minden jel arra mutat, hogy az izgalmak nem hagynak alább.
Címlapkép: Kamala Harris amerikai alelnök beszél a tömeghez egy kampányrendezvényen 2024. július 11-én az észak-karolinai Greensboróban. Címlapkép forrása: Sean Rayford/Getty Images
