Az európai műanyagipar termelése jelentős visszaesést szenvedett el 2023-ban, miközben globálisan a termelés nőtt. Az európai gyártók versenyképessége a szabályozások, magas energiaárak és olcsó import miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, ami több üzem bezárásához vezetett.
Brüsszel szigorítaná a kínai vállalatokra vonatkozó szabályozást, hogy megvédje az európai cégeket és elősegítse a tiszta technológiák fejlődését. Az új tervek szerint a kínai cégeknek európai gyárakat kellene létrehozniuk, és meg kellene osztaniuk technológiai tudásukat, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Magyar beruházásokat is sújthat az uniós keménykedés.
Hétfőn délután 4-5 óra közötti idősávra 800 eurós, azaz újra rendkívül magas áramár alakult ki Magyarországon a nagykereskedelmi villamosenergia piacon, ami messze magasabb az összes európai ország ezen órás áránál. Az egész napi átlagár 243 euró lett, aminél minimálisan csak a román és a bolgár átlagár magasabb az egész kontinensen.
Ma már minden profitorientált cég szektortól függetlenül lépéskényszerbe került: aki nem digitalizál, aki nem ül fel az AI-vonatra, az csúnyán le fog maradni a hatékonysági és innovációs versenyben. Hogyan ne maradjunk le és hogyan járjunk a versenytársak előtt? Erről volt szó egy teljes napon át november 14-én a Portfolio Digital Transformation konferenciáján. A rendezvényen a szakmai közönség véleményét is kikértük a kulcstémákban, mutatjuk a véleményeket és a konferencia legszebb megörökített pillanatait.
Az európai áramárak megugrásának hátterében összetett energiapiaci és geopolitikai tényezők állnak, emelte ki Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, aki a vg.hu-n megjelent cikkben járta körbe a piacon kialakult helyzetet. A terjedelmes írásban kiszúrtunk egy új magyar javaslatot, ami a soros elnökség tükrében érdekesnek tűnik, és akár segíthet letörni a kiugró áramárakat.
Már hallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, milyen strukturális okok miatt szakadt le az EU az USA-tól, és hogyan próbálna meg ezen változtatni kontinensünk. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az amerikai baloldal friss narratíváját elemeztük, mely szerint a demokraták választási vereségének elsődleges felelősei a latinó szavazók. Médiaszakértők a hispán kisebbséget hibáztatják, akik szerintük saját érdekeikkel szemben szavaztak, amikor a deportálásukat tervező Trumpot támogatták. A témában Szabó Ákos, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk.
A német gazdaság évente akár 146 milliárd eurót veszíthet a túlzott bürokrácia miatt, derül ki az Ifo Intézet legfrissebb tanulmányából. A kutatás rávilágít arra, hogy a vállalkozások számára régóta problémát jelentő adminisztratív terhek milyen súlyos következményekkel járnak Európa legnagyobb gazdaságára nézve.
Kezdenek gyorsuló ütemben elterjedni a mesterséges intelligencia, a felhő technológiák és kifejezetten a generatív AI-megoldások a vállalkozások életében, de sokszor ezek költségvonzatával és kihívásaival nincsenek tisztában a cégek – hangzott el a Portfolio Digital Transformation 2024 konferenciáján. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia körül van egy erős hype, de vannak területei, amelyek üzletileg kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be. Aki kimarad, lemarad, de a buktatókkal is számolni kell.
Az Európai Unió nem rég megbízott versenyképességi vezéralakja, a volt EKB-elnök Mario Draghi és Emmanuel Macron francia elnök, az EU egyik legerősebb államfője éles figyelmeztetést küldött szerdán a tagállamok számára: gyorsan fel kell készülni egy második amerikai kereskedelmi háborúra. Hangsúlyozták, hogy Európának sürgősen lépnie kell, hogy elkerülje, hogy gazdasága még nagyobb válságba kerüljön – számolt be a Politico. Javaslataik éles ellentétben állnak a gazdaságsemlegesség magyar terveivel.
Az EU kormányai által tervezett költségvetési megszorítások veszélyeztetik a régió gazdasági növekedését, miközben az Egyesült Államokkal folytatott versenyben is nő a kontinens lemaradásat. A gazdasági szakértők szerint az uniós költségvetési szabályok szigorítása a szükséges beruházások elmaradását és hosszú távon gyenge gazdasági teljesítményt eredményezhet.
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió gazdasági teljesítménye látványos lemaradásba került az Egyesült Államokhoz képest, amire a nyers GDP-adatok is egyértelműen rávilágítanak. Míg az EU gazdasága mindössze 15%-kal bővült, az amerikai gazdaság több mint 64%-kal növekedett 2013 és 2023 között, ezzel új szintre emelve a transzatlanti különbségeket. Az eltérés okai mélyebben gyökereznek: az USA innovációra, technológiai fejlesztésekre és rugalmas foglalkoztatási politikákra épülő gazdasági modellje erőteljesebb és rugalmasabb, míg Európa gazdasága merevebb, strukturális kihívásokkal küzd. A termelékenységi mutatóknál a lemaradás nem olyan drámai, de ott látszik csak igazán Európa szenvedése.
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója, Végh Richárd a BÉT 50 rendezvényen tartott előadást a magyar tőkepiac helyzetéről és jelentőségéről a gazdasági versenyképesség szempontjából.
A magyar kis- és középvállalkozások digitális transzformációja vegyes képet mutat jelenleg. Bár a nagyvállalatok jelentős lépéseket tettek, a kisebb cégek helyzete nehezebb, és ennek nem kizárólag a forráshiány az oka – mondta a Portfolio-nak Bakos Róbert, a Delta Systems frissen kinevezett vezérigazgatója. A 25 éve a távközlésben és informatikában dolgozó szakember ezt megelőzően 4 évet a cég műszaki vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett. Véleménye szerint a cégcsoport jövőjének záloga az, hogy folytassa a digitalizációra való hajlandóság tudatosítását, termék- és szolgáltatásfejlesztési stratégiájának megvalósítását, ezzel egy komplex digitalizációs megoldás szállítóként legyen jelen a magyar és környező országok piacán.
Az elmúlt években a magyar gazdaság a sorozatos, kívülről jövő válságok ellenszelében volt kénytelen helytállni. A COVID, a háború, az energiaár-robbanás után most a magyarral erősen összefonódott német gazdaság válságával vagyunk kénytelenek szembenézni. A német ipar elmúlt időszaki gyengélkedése komoly strukturális problémákra hívja fel a figyelmet. A visszafogott külső kereslet, az elmaradó állami támogatások, valamint a versenyképesebb kínai konkurencia nyomán a német feldolgozóipar új rendelései, valamint rendelésállománya továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A válság komolyságát mutatja az is, hogy az elmúlt hetekben több német járműgyártó vállalat gyárbezárásokat és/vagy elbocsátásokat helyezett kilátásba. Az elmúlt hét német politikai eseményei a változás reményét kínálják, a konzervatív fiskális politika oldódása nyomán jelentősebb kormányzati összegek juthatnak majd az elektromobilitási szektor támogatására. Közben a magyar gazdaságpolitika a Demján Sándor Programmal és a feszes reálbér-növekedés fenntartásával a hazai kkv-szektor hatékonyságának növekedését akarja elérni, ami a német növekedéstől kevésbé függő gazdasági motort indíthat be.
„Tanulj tovább, fiam/lányom, hogy neked már jobb legyen” – mondták aggódó szülők milliói, főként a rendszerváltást követően. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy e világképet a teljes politikum is osztja, de legalábbis nem hívja ki. A közéletet figyelő állampolgárok antennái azonban az utóbbi időben meglehetősen furcsa „Hűha!” jeleket foghatnak az univerzum e szegletéből.
Orbán Viktor szerint a magyar diplomácia 100 éve nem volt olyan erős és befolyásos mint most, utalva a napokban Budapesten tartott EU-csúcsra. A TV2 Tények műsorában adott interjúban a miniszterelnök arra is kitért, hogy a világ hétmérföldes lépést tett a béke felé azzal, hogy Donald Trumpot választották meg az amerikaiak. Orbán szerint nagy magyar-amerikai megállapodások jöhetnek hamarosan.
A magyar területfejlesztési politika az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket ért el a régiók közötti különbségek csökkentésében, különösen a kisebb települések gazdasági stabilitásának javításában. Azonban ha kisebb területi egységek, járások szintjén nézzük az országot, akkor erősebb különbségek látszódnak a felzárkózásban – mutatta be Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Portfolio, Euractiv és Blue Door Consulting által szervezett 1st Bruxinfo Day konferencián tartott előadásában. Külön hangsúlyt fektetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a 2004-es EU-csatlakozás óta az állam tett, valamint arra, hogy a kisebb települések gazdasági stabilitása és az ott élők életminősége javítására jövőre elindul a kormány 65 milliárdnyi pluszforrást biztosító Versenyképes Járások Programja.
A német járműipari vállalatok üzleti hangulatát jelző mutató csökkent októberben a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérésének pénteken közzétett eredményei szerint.
Csendes, de mínuszos kereskedést hozott a csütörtök.
Május 23-ig várnak választ.
A lépés hátterében a létszámcsökkentések állnak.
Begyorsultak a célárvágások..
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
