Kutatótársaival - Drew Weissmannal, Ugur Sahinnal és Özlem Türecivel - megosztva Karikó Katalin kapja az amerikai Rákkutató Intézet (Cancer Research Institute- CRI) idei William B. Coley-díját - jelentette be a New York-i székhelyű nonprofit szervezet.
Érdemi szemléletváltást, valamint komoly számszerűsíthető eredményeket hozott a másfél éve indult, és most lezáródott Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első pályázati ciklusa. A 2 milliárd forint keretösszeggel elindított program révén többszörösére nőtt a felsőoktatási intézmények által beadott iparjogvédelmi bejelentések száma, és jelentősen bővült az egyetemek és a vállalatok közötti partneri szerződések száma egyaránt.
David Julius és Ardem Patapoutian megosztva kapták a 2021-es orvosi Nobel-díjat, melyre sokan esélyesnek tartották Karikó Katalint is. A magyar biológusnak a szerdai kémiai díj eredményhirdetésekor van még esélye.
A Bolyai-díj Alapítvány Kuratóriuma és Alapítói péntek délután jelentették be, hogy 2021-ben Karikó Katalin kapja a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését.
Egyes országokban, köztük Magyarországon is jelentős mértékben csökkent a születési arány a koronavírus-járvány során - állapította meg egy az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány. Magyarország mellett például Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is csökkent a születési arány, míg más országokban, például Németországban, Norvégiában, Svédországban és Svájcban nem változott vagy egyenesen némileg növekedett is.
Amikor a humán genom projekt befejeződött a kétezres évek elején, akkor az emberiség elmondhatta, hogy sikeresen leolvasta a genetikai kódot, és körülbelül most tartunk ott, hogy ezt át is tudjuk írni - véli György Bence, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője. A Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerző, majd a bostoni Harvard Egyetemen kutató szakember fontos szerepet tölt be a Roska Botond világhírű vakságkutató által alapított bázeli intézetben, ő felel azért, hogy a látás visszaállítása érdekében végzett alapkutatások eredményeit hogyan lehet átültetni a gyakorlatba. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a magyarországi terveikről, annak előkészítő munkálatairól, az orvosok és a betegszervezetek szerepéről.
Számunkra és az egész terület számára egy fontos mérföldkő volt a tegnapi publikációnk, melyben bemutattuk, hogy egy 58 éves, teljesen vak ember részlegesen visszanyerte a látását. A beteg alapvető fényérzékenysége megmaradt, tudta például, hogy merről jön a fény, azonban objektumokat nem látott - vázolta fel előadásában Roska Botond kutató. A Svájcban dolgozó magyar orvos prezentációjában bemutatta a terápia mögötti kutatásokat, a beteg klinikai vizsgálatát, az átütő eredményeket prezentáló videót és beszélt a kutatások jövőjéről is.
Egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az optogenetikai terápia segítségével sikerült részben visszanyerni a látásfunkciókat egy retinitis pigmentosában szenvedő betegnél. Ez mérföldkő a látást helyreállító génterápia felé vezető úton – olvasható a hétfőn kiadott közleményben.
Napjainkra a nemzetközi tudományos együttműködések intenzitása folyamatosan emelkedik, azonban az együttműködésekben résztvevő partnerek számára a földrajzi távolság továbbra is akadályt jelent. A nagy hatású kutatások jellemzően széles nemzetközi összefogást igényelnek, ám az ilyen jellegű kapcsolatok esetében is kimutatható a távolságfüggés hatása. Az Európai Kutatási Térség komoly előrelépés a nemzetközi tudományos együttműködések elmélyítése felé, míg a globális tudományban tapasztalható verseny éppen ellenkező hatást vált ki.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási engedélyt a legrangosabb nemzetközi tudományos, művészeti és technológiai elismerések külföldi kitüntetettjei a brit belügyminisztérium szerdán ismertetett bevándorlási rendelete szerint.
A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.
Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.
Stratégiai együttműködési megállapodás jött létre a Miskolci Egyetem és a Femtonics Kft. között, annak érdekében, hogy az egyetem interdiszciplináris képzési körének szélesítésén túl, nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érjen el új tudományos területeken. Az együttműködést egy szerződéssel pecsételték meg, amelyet Horváth Zita rektor, a Femtonics Kft. részéről Rózsa Balázs, alapító tulajdonos írt alá.
Szeptembertől új, három pillérre épülő finanszírozási struktúrát vezet be a kormány a magyar felsőoktatásban, amely figyelembe veszi a felsőoktatási tevékenység különbségeit - mondta az innovációs és technológiai miniszter egy CT-átadáson hétfőn Üllőn.
2019-ben az akkor 1,5 éves Györök Zente kapta meg elsőként Magyarországon a világ legdrágább gyógyszerét, a 700 millió forintos Zolgensma génterápiát - hangzott el az RTL Híradó riportjában. Az SMA-ban, vagyis a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő kisfiú azóta már jár, hála az országos összefogásnak. Rajta kívül még nyolc külföldi és magyar gyermek kapta meg a szert a Bethesda Gyermekkórházban. Az RTL Híradó most megtudta, már javában folynak a tárgyalások arról, hogy a készítmény egyedi méltányosággal elérhetővé váljon itthon is állami támogatással.
Egy különös oknál fogva az életünk során szembejövő számok jóval gyakrabban kezdődnek 1-essel, mint bármi mással. Nézzük csak meg a Portfolio.hu oldalát, vagy bármi más adatforrást és számoljuk meg az 1-essel kezdődő számokat, ha nem hisszük el. A jelenséget Benford-szabálynak keresztelték el, és azóta számos statisztikai, választási és gazdasági csalás feltárására vetették már be. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mit is mond ez a szabály, milyen körülmények között érvényesül, és amit talán a legnehezebb átadni, hogy pontosan miért is működik.
A Virológia Pécs ismertet egy új kínai tanulmányt, amely a koronavírus terjedéséről szól. A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Fontos megállapítások mellett hangsúlyozzák, hogy sajnos előbb utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat.
Az 5G mobilhálózatokról kevés a megbízható és elérhető információ: sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak benne, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek - olvasható az MTA közleményében.