tudomány

Majd alszom, ha meghaltam? Így teszünk igazán keresztbe magunknak

Majd alszom, ha meghaltam? Így teszünk igazán keresztbe magunknak

Az üzleti életben sikeres emberek gyakran azzal dicsekednek, hogy ők bizony annyira keményen dolgoznak, hogy csak pár órájuk marad alvásra. Noha ez hősiesen hangzik, de a tudomány jelenlegi állása szerint, aki ezt teszi az valójában egy merényletet követ el saját maga ellen. Akkorát, hogy emiatt idő előtt meg is halhat. Az összes jelentős kutatás arra jutott, hogy az alvás nem valamiféle luxus, ami nélkülözhető. Aki nem alszik eleget, az nem lesz képes rendesen tanulni, legyengül az immunrendszere, és rosszabb esetben még rák is kialakulhat nála. Az alábbi cikkben a kellő mennyiségű alvás (felnőtteknél minimum 7-8 óra) fontosságáról fogunk beszélni.

A magyar kutató vezette csoport mesterséges retinát alkotott

A magyar kutató vezette csoport mesterséges retinát alkotott

A Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a dr. Roska Botond vezette kutatócsoportnak sikerült mesterségesen olyan retinát létrehoznia, mely az egészséges felnőtt ember szervének megfelelően funkcionál. Az ún. retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. A publikáció a Semmelweis Egyetem kutatóinak hozzájárulásával születhetett meg - olvasható az egyetem oldalán.

Átvette a Körber Alapítvány díját Roska Botond

Átvette a Körber Alapítvány díját Roska Botond

A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.

Fiatal magyar kutató nyert rangos európai díjat

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása - számol be az MTA portálja.

A vakság ellen harcoló magyar kutató soha annyi pénzt nem gyűjtött kutatásra, mint a koronavírus idején

A vakság ellen harcoló magyar kutató soha annyi pénzt nem gyűjtött kutatásra, mint a koronavírus idején

A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.

A két magyar magánbefektető, akik a koronavírus elleni küzdelem mögött állnak

A két magyar magánbefektető, akik a koronavírus elleni küzdelem mögött állnak

A koronavírus elleni nemzetközi kutatások sorába tudott lépni egy magyar kutatócsoport az elmúlt hetekben, amelyben Lantos Csaba és Várkonyi Attila ismert hazai befektetők is részvényesek. Egy másik, hazai, koronavírus elleni terápiás gyógyszerkutatás szintén ígéretesen zajlik, és ebben a cégben is jelen vannak befektetőként. A Portfolio-nak adott exkluzív páros interjúból kiderül, hogy az elmúlt 20 évben létrejött egyfajta klub, amely összefogja a befektetőket és a tudományos közeget a magyarországi élettudományi vállalkozások területén, és ebben a csoportban a két üzletember központi szerepet játszik. Lantos Csabával és Várkonyi Attilával arról is beszélgettünk, hogy egészségügyi befektetéseik során milyen szempontokra figyelnek, milyen hiányosságai vannak a jelenlegi hazai innovációs pályázati rendszernek, milyen reményeket fűznek a hamarosan létrejövő Egészségipari Innovációs Ügynökséghez és hogy milyen tanulságai vannak hosszú távon a jelenlegi járványnak.

Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust környezetvédő vállalatokkal?

Létezik a szabad akarat vagy sorsunkat már előre megírták? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal? Többek közt ilyen és hasonló, szinte mindenkit foglalkoztató kérdésekre kínálnak választ a 2020-as Brain Bar újonnan bejelentett előadói.

10 elképesztő tudományos áttörés, ami megváltoztathatja a világot

10 elképesztő tudományos áttörés, ami megváltoztathatja a világot

Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait.

Fogalmunk sincs, mit eszünk – Ennek vetne véget a világhírű magyar tudós

Fogalmunk sincs, mit eszünk – Ennek vetne véget a világhírű magyar tudós

Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is.

A betegség, amitől jobban rettegünk, mint a ráktól

A betegség, amitől jobban rettegünk, mint a ráktól

Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.

Megkapta a 700 millió forintos életmentő készítményt Zente - Hogyan tovább?

Megkapta a 700 millió forintos életmentő készítményt Zente - Hogyan tovább?

A világ legdrágább gyógyszerét adták be a gerincvelő eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő másfél éves Zentének kedden a Bethesda Gyermekkórházban. A terápia részleteiről az SMA központként is működő gyermekkórházban Velkey György, a kórház főigazgatója, Gergely Anita, gyermek aneszteziológus-intenzívterápiás szakorvos, Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója beszélt.

Magyar kutatók hoznak forradalmat az egészségügyi innováció területén

Magyar kutatók hoznak forradalmat az egészségügyi innováció területén

A világon egyedülálló és ezért külföldön is nagyon keresett kétfoton mikroszkóp, sikeres nemzetközi együttműködések, publikációk sora neves külföldi szaklapokban, az agy működésének sejtszintű és valós idejű megfigyelése, a látás mesterséges visszaállítása, rákdiagnosztika néhány másodperc alatt - csak néhány azok közül a projektek, kutatások és tervek közül, amelyek Rózsa Balázs fizikushoz és csapatához köthetőek. A Femtonics Kft alapító-tulajdonosa nagyszabású, új terveibe is beavatta a Portfolio-t. (Csúcstermékük, a Femto3D Atlas működéséről videót is készítettünk.)

Mindenki csak állt és nézte, ahogy leszúrják - Vagy valami más történt?

Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.

Elon Musk szuperintelligenssé tenné az emberi agyat, emberkísérletekre készül

Elon Musk Neuralink cége friss részleteket árult el arról, hogyan kötnék össze az emberi agyat a gépi mesterséges intelligenciával: a társaság sikeres majomkísérletek után most engedélykérelmet nyújtott be emberkísérletek végzésére az amerikai szabályozóknak. Az eszköz az emberi hajnál vékonyabb vezetékekkel köti össze az agysejteket egy chippel.

Nemzetközi szinten tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia

Nemzetközi szinten tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia

Tegnap a kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.

Félig már hazaköltözött a világhírű magyar tudós - Villáminterjú Barabási Albert-Lászlóval

Félig már hazaköltözött a világhírű magyar tudós - Villáminterjú Barabási Albert-Lászlóval

Idén Barabási Albert-László fizikus-hálózatkutatónak ítélte oda a Bolyai-díj Alapítvány 15 tagú, Áder János köztársasági elnök által vezetett díjbizottsága a díjat és az ezzel járó 100 ezer eurós elismerést. A díj kapcsán - amit a díjazott az egész ország számára példaértékű összefogásnak tart - beszéltünk a neves magyar kutatóval a nők teljesítményének elismerésének fontosságáról, valamint a tavaly elnyert uniós nagyprojektről is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.