Adam Bandt, a Zöldek pártjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy az ausztrál kormánynak el kell kezdenie a szénexporttól való eltávolodást. Ausztrália főbb kereskedelmi partnereinek nettó nulla célkitűzései ugyanis csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeket - írta meg a Bloomberg.
A következő évek legnagyobb autóipari kihívása, amely mellett eltörpül a belsőégésű motorral szerelt járművek betiltása, a szakemberek szerint nem más, mint az akkumulátorgyártás felpörgetése. A Volkswagennek kész terve van a várható probléma leküzdésére: partnereivel összefogva 20 milliárd eurót kíván befektetni az akkumulátorgyártásba, amelynek köszönhetően hatalmas termelőkapacitással rendelkezhet 2030-ra.
A klímaváltozással járó hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát, melyek világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Bár leginkább a trópusi és boreális régiók vannak veszélyben, a tavaszi és nyári időszakban Magyarországon is fordulhatnak elő erdőtüzek – idén júliusban a Bükkben emésztett fel jelentős területet egy futótűz. Mivel a száraz, fás, bozótos területeken a lángok gyorsan terjednek, a tűz mielőbbi észlelése és a tűzoltás megkezdése kulcsfontosságú az erdőterület védelme érdekében. Ebben nyújthat segítséget a Vodafone felhő alapú IoT riasztórendszere, amely még az „aranyórában” lehetővé teszi a reagálást.
A belsőégésű motorral szerelt járművek 2035-ös betiltásáról szóló Európai Uniós javaslat nagy kihívás, de ennél sokkal nagyobb problémát jelent majd a megfelelő mennyiségű akkumulátor előállítása, amely gátja lehet az elektromos autók elterjedésének – jelentette ki Arno Antlitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója a Reuters beszámolója szerint.
Németország úgy tervezi, megszavazza azt az európai uniós csomagot, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná a belsőégésű motorral szerelt új autók értékesítését Európában – közölte Steffi Lemke a Reuters beszámolója szerint.
Új tervvel rukkolt elő az Európai Unió öt tagállama, amelynek célja, hogy öt évvel késleltessék a belsőégésű motorral szerelt új járművek értékesítésének betiltását. A Reuters birtokába jutott egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a brüsszeli javaslattal ellentétben nem 2035-től, hanem 2040-től tiltanák be az új benzines és dízel autók eladását az Európai Unióban. A tagállamok szerint nyomós okuk van az eredeti céldátum módosítására, ugyanakkor a megengedőbb határidő komoly kockázatot jelenthet a hosszú távú klímacélok elérése és az európai autógyártás jövője szempontjából.
Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.
Németország nem támogatja, hogy az Európai Unióban határidőt vezessenek be a belső égésű motorral hajtott új járművek értékesítésének beszüntetésére - jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter kedden Berlinben. Németországnak nyomós oka van arra, hogy nyíltan szembeszálljon Brüsszel szigorával, az intézkedés ugyanis felgyorsítaná az elektromobilitásra történő átállást, amely borítékolhatóan súlyos áldozatokkal fog járni azokban az országokban, amelyek gazdaságában kiemelt szerepet tölt be az autóipar.
Dánia egy mesterséges sziget építését tervezi, hogy az egész ország fogyasztásához elegendő, sőt még annál is több szélenergiát termelhessen. A 18 focipálya méretű szigeten 600 hatalmas szélturbinát építenének, a mesterséges építmény pedig 60 kilométerre a partoktól kapna helyet, hogy kihasználhassák az erősebb tengeri szelet - mutatja be videójában a terveket a World Economic Forum.
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű - derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
Mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ugyanis megszavazta a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti céldátum végül elfogadására kerül. Szigorról ugyanis szó sincs, a konkrét 2035-ös céldátumért már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak a tervezhetőség érdekében az utóbbi időben. Egy sokkal szigorúbb, az autóipart nagyon nehéz helyzetbe hozó 2030-as céldátummal hatalmas lépést tehetett volna Brüsszel a klímasemlegesség elérésének irányába. Így viszont nem csak a hosszú távú célját sodorhatta veszélybe, hanem elnyújtotta a benzines és dízel autók haláltusáját is.
Az MVM Zöld Generáció országszerte 28 naperőművet épít mintegy 7 milliárd forintos beruházással - tájékoztatta a társaság kedden az MTI-t.
Riasztó számokat közölt egy friss kutatás a globális felmelegedésről: e szerint egyre valószínűbb, hogy a következő 5 évben 1,5 Celsius fokos globális felmelegedés következik be az üvegházhatású gázok rekordszintje miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Európa egyik legnagyobb kapacitású zöld hidrogén-gyártó berendezését építi fel a Mol Százhalombattán és ezzel a vonatkozó sajtóközlemény szerint nagy mértékben csökkenti az üvegházhatású gáz kibocsátását. A társaság az amerikai Plug Powerrel, a kulcsrakész zöld hidrogén rendszerek vezető szállítójának segítségével valósítja meg a beruházást. A zöld hidrogén csökkenti a Dunai Finomító karbonlábnyomát és hosszú távon a tervek szerint lehetővé fogja tenni a kibocsátásmentes mobilitást.
Ma van a Föld napja, a klímaváltozást hangsúlyozva még a Google kereső animációja is a felmelegedéssel foglalkozik. A klímaváltozással kapcsolatban az egyik legfontosabb cselekvési terület az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása, és talán az ÜHG-kibocsátás az egyik legtöbbször emlegetett mutatószám is egyben. Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy mennyi rosszat teszünk a környezetnek azzal, hogy ma is elmentünk dolgozni, pontosabban fogalmazva, hogy mekkora az egy foglalkoztatottra jutó üvegházhatású gázok kibocsátása az egyes országokban, többek között Magyarországon.
Mintegy 76 gazdaságot rangsorol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való felkészültségük alapján a Green Future Index 2022. A lista első 20 helyezettje között 16 európai ország van, Magyarország éppen csak egy hellyel maradt le Ausztriától, de megelőzte többek között Csehországot és Luxemburgot.
Jóváhagyta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az Adventum Csoport PENTA alapjával közösen történő befektetéseket. Az 50 millió eurós értékhatárig történő társbefektetések kelet-közép-európai, többek között magyar kereskedelmi ingatlanokra vonatkoznak.
A globális átlagos, egy évre számított üvegházhatású gázok kibocsátása 2010-2019 között az emberiség történetének legmagasabb szintjén volt, de a növekedés üteme lelassult. Azonnali és mélyreható kibocsátáscsökkentés nélkül minden ágazatban elérhetetlen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések elengedhetetlenek - derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett jelentéséből. Az is bebizonyosodott, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásához legkésőbb 2025-ig el kell érni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csúcspontját (de még ha 2°C-os csökkenést célzunk meg akkor is) és 2030-ig már 43%-kal kell csökkenteni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Valerij Zaluzsnij szerint a technológia sokkolta a katonákat.
Még nem késő visszafordulni.
A németek szerint nagyon, nagyon le vagyunk maradva.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
