Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap - három minisztere és az alkancellár társaságában - bemutatta kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét, amely hónapok óta tartó előkészítő munka és a koalíciós tárgyalások eredménye.
Meglepő energia- és klímapolitikai tervekkel is rendelkeznek a szeptember végi parlamenti választásra készülő németországi pártok. A nagyobb pártok egyetértenek abban, hogy a kibocsátáscsökkentési célok szükségesek, ám ezek ambiciózusságát és elérésének módját illetően eltérőek az elképzeléseik. A mindenkori német klímapolitika az egész EU szempontjából meghatározó.
A német parlamenti választások végeredménye érdemi hatással lesz Európa legmeghatározóbb autóiparának jövőjére is egy olyan kiemelten fontos időszakban, amikor az egyes szereplők élet-halál harcot vívnak annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. A vezető német pártok kivétel nélkül támogatják az elektromos autózásra történő átállást, abban azonban lényeges különbségek vannak közöttük, hogy ezt a folyamatot hogyan képzelik el. Ahogy a benzines és dízel autók betiltásának, vagy éppen az autópályákon alkalmazandó sebességkorlátozások ügyében sem értenek egyet.
Nem értünk egyet a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltásával – jelentette ki Andrej Babis. Csehország miniszterelnöke egyben ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a cseh autóipar védelme érdekében, amely kiemelt szerepet tölt be országa gazdaságában. Babisnak nyomós oka van arra, hogy nyíltan szembeszálljon Brüsszel javaslatával, a benzines és dízel autók betiltása ellen kampányoljon: október elején parlamenti választásokat tartanak Csehországban, akciójával pedig értékes szavazatokat szerezhet.
Évtizedek óta nem látott átalakulás vette most kezdetét, az EU-s és a kormány által vállalt klímastratégia nagy terhet, de egyben lehetőséget is teremt a piac minden szereplője számára. A rövid távú szemlélet egy ilyen volumenű átrendeződésnél már nem működik, minden nap a hosszú távon fenntartható működés kell, hogy a legfőbb cél legyen. De vajon hogyan alakítja át az erőviszonyokat a gyorsan reagálók előnye és a bizonytalanok időhúzása? Mi az iparági nagyvállalatok terve, ha a fenntartható világba passzolva meg akarják tartani, vagy tovább növelni a tekintélyüket? És honnan lesz ehhez forrás? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Sustainable World 2021 konferencia első szekciójának szakértői.
A nagyobb energiahatékonysággal és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működő épületek kerültek a középpontba az elmúlt években. Az új fejlesztéseknél már nem elég egy hangzatos épületminősítés, hiszen akár egy fejlesztőről, egy befektetőről, vagy az épület használójáról van szó, az adott vállalatnak komolyan számba kell vennie a nettó zéró kibocsátást támogató stratégiákra való átállási kockázatát. Will Robson, az MSCI ügyvezető igazgatója és az ingatlanpiaci megoldások kutatásának globális vezetője a Property Forumnak beszélt az ESG mutatók értékeléséről a kereskedelmi ingatlanok esetében, valamint azoknak növekvő szerepéről a szervezeti kockázatkezelésében.
Úgy tűnik, Brüsszel szigora komoly elhatározásra ösztönzi Európa vezető autógyártóit, egymás után jelentik be, hogy az előttünk álló néhány évben még nagyobb erőbedobással igyekeznek átállni a tisztán elektromos autózásra. Most a Daimler közölte, hogy a 2022 és 2030 közötti időszakban 40 milliárd eurót fordít az elektromos autózásra. A tervek között szerepel új elektromos modellek és platformok bevezetése, akkumulátorgyárak építése és szilárdtest akkumulátor fejlesztése, gyártása.
Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni - mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.
Az egekbe szökhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ha a koronavírus-világjárványt követően újraindul az élet - figyelmeztetett a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) keddi jelentésében.
A világszerte élő vaddisznók számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Hamarosan létrejöhet a világ első karbonsemleges cementgyára, miután a HeidelbergCement bejelentette, hogy átalakítja svédországi üzemét - írja a Dezeen. A fejlesztést követően a gyár több szén-dioxidot fog megkötni, mint amennyit kibocsát.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
Újabb veszélyes mérföldkőhöz érkezett a légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban; 50 százalékkal magasabb volt, mint az iparosodás kezdetén, és a növekedés aránya nagyobb, mint valaha - jelentette be hétfőn az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
Nagy kihívások előtt áll Magyarország, hogyha szeretné teljesíteni a 2050-es klímacélokat, és ennek nagyon fontos része a stratégiai tervezés, valamint a megfelelő állami ösztönzők és támogatások rendszerének a kialakítása. Rengeteg feladat vár még megoldásra, de az energiaátmenet során a legnagyobb teher az energiaágazatra hárul majd, ahol óriási összegek beruházására lesz szükség a következő 30 évben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett az uniós források elosztása is kulcsfontosságú lesz, itt több program és pályázat is várható, ami számos fontos terület között oszlik majd el - mondta el Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, egykori energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki jelenleg az ITM tanácsadója, a Másfélfok sajtóklubja során.
Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.
A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.
Még januárban, amikor a világ második legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénzével, az ethereummal alig több mint 1200 dolláron kereskedtek, egy intézményi befektető merészen megjósolta a 3000 dolláros szint fölé való emelkedést, azzal indokolva mindezt, hogy a befektetők túlságosan is figyelmen kívül hagyják a kriptodevizát. Alig öt hónappal később ez a jóslat már be is jött: az ethereum csak idén több, mint 450 százalékot emelkedett, és ma reggelre átlépte a 4000 dolláros szintet. Most ugyanez a befektető, Megan Kaspar, a Magnetic digitális befektetési vállalat társalapítója az év végére 8000 és 10 000 dollár közötti ársávba emelte a célárat, és azt is elmondta, hogy mi lehet majd az oka a szárnyalásnak.
Ahogy technológiai fronton egyre több mindenben, úgy az e-buszok terén is a Távol-Kelet diktálja a tempót, nem pedig Észak-Amerika. De időközben Európa, és vele együtt Magyarország is felismerte, hogy milyen kézzelfogható előnyökkel jár a közúti közlekedés megújítása. Jövőre már csak karbonsemleges buszokat lehet üzembe állítani itthon, a járműbeszerzésnél is fontosabb azonban a töltési infrastruktúra kialakítása.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
