A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly - derült ki a Global Carbon Project nevű szervezet szakértői által készített jelentésből, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Sokat beszélünk arról, hogy egyéni, vállalati és kormányzati szinten is mindenkinek megvan a felelőssége a legnagyobb kincsünknek, a környezetnek a megóvásában, értve ez alatt például a klímaváltozás negatív hatásainak a visszaszorítását, vagy a vízkészletek védelmét. A nagyobb, tőkeerős vállalatokra a felelősség kifejezetten igaz, ezek ugyanis a beszállítói láncokon keresztül, valamint stabil pénzügyi hátterükkel nagyobb hatást tudnak elérni. A McKinsey kutatása alapján azonban a legnagyobbak nem állnak túl jól a példamutatásban. Egy kisebb részük nem is foglalkozik a természet védelmével, illetve ennek a hiányából adódó kockázatokkal, egy nagyobb részük a környezetterhelést kizárólag az szén-dioxid-kibocsátással azonosítja, így a vizek védelmét, a műanyagszennyezettséget, vagy a biodiverzitást kevésbé tüntetik fel a "virtuális térképükön".
A magyarországi Veolia csoport megvásárolta az MVM Zrt-től az oroszlányi erőművet, melyet 2024 elején újraindít - közölte a társaság az MTI-vel.
Megváltozott az a mód, ahogyan a Google kiszámítja a repülőjáratok éghajlatra gyakorolt hatását, ennek eredményeképp sokkal kisebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint korábban – számol be a hírről a BBC.
Japán feladhatja eddigi politikáját, miszerint az országban nem épülnek új nukleáris reaktorblokkok, és újabb atomerőművek építésére szánhatja el magát, hogy szén-dioxid-kibocsátását korlátozza, s biztosítsa az ország energiaellátását - jelentette szerdán a Kyodo japán hírügynökség az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva.
Adam Bandt, a Zöldek pártjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy az ausztrál kormánynak el kell kezdenie a szénexporttól való eltávolodást. Ausztrália főbb kereskedelmi partnereinek nettó nulla célkitűzései ugyanis csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeket - írta meg a Bloomberg.
A következő évek legnagyobb autóipari kihívása, amely mellett eltörpül a belsőégésű motorral szerelt járművek betiltása, a szakemberek szerint nem más, mint az akkumulátorgyártás felpörgetése. A Volkswagennek kész terve van a várható probléma leküzdésére: partnereivel összefogva 20 milliárd eurót kíván befektetni az akkumulátorgyártásba, amelynek köszönhetően hatalmas termelőkapacitással rendelkezhet 2030-ra.
A klímaváltozással járó hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát, melyek világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Bár leginkább a trópusi és boreális régiók vannak veszélyben, a tavaszi és nyári időszakban Magyarországon is fordulhatnak elő erdőtüzek – idén júliusban a Bükkben emésztett fel jelentős területet egy futótűz. Mivel a száraz, fás, bozótos területeken a lángok gyorsan terjednek, a tűz mielőbbi észlelése és a tűzoltás megkezdése kulcsfontosságú az erdőterület védelme érdekében. Ebben nyújthat segítséget a Vodafone felhő alapú IoT riasztórendszere, amely még az „aranyórában” lehetővé teszi a reagálást.
A belsőégésű motorral szerelt járművek 2035-ös betiltásáról szóló Európai Uniós javaslat nagy kihívás, de ennél sokkal nagyobb problémát jelent majd a megfelelő mennyiségű akkumulátor előállítása, amely gátja lehet az elektromos autók elterjedésének – jelentette ki Arno Antlitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója a Reuters beszámolója szerint.
Németország úgy tervezi, megszavazza azt az európai uniós csomagot, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná a belsőégésű motorral szerelt új autók értékesítését Európában – közölte Steffi Lemke a Reuters beszámolója szerint.
Új tervvel rukkolt elő az Európai Unió öt tagállama, amelynek célja, hogy öt évvel késleltessék a belsőégésű motorral szerelt új járművek értékesítésének betiltását. A Reuters birtokába jutott egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a brüsszeli javaslattal ellentétben nem 2035-től, hanem 2040-től tiltanák be az új benzines és dízel autók eladását az Európai Unióban. A tagállamok szerint nyomós okuk van az eredeti céldátum módosítására, ugyanakkor a megengedőbb határidő komoly kockázatot jelenthet a hosszú távú klímacélok elérése és az európai autógyártás jövője szempontjából.
Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.
Németország nem támogatja, hogy az Európai Unióban határidőt vezessenek be a belső égésű motorral hajtott új járművek értékesítésének beszüntetésére - jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter kedden Berlinben. Németországnak nyomós oka van arra, hogy nyíltan szembeszálljon Brüsszel szigorával, az intézkedés ugyanis felgyorsítaná az elektromobilitásra történő átállást, amely borítékolhatóan súlyos áldozatokkal fog járni azokban az országokban, amelyek gazdaságában kiemelt szerepet tölt be az autóipar.
Dánia egy mesterséges sziget építését tervezi, hogy az egész ország fogyasztásához elegendő, sőt még annál is több szélenergiát termelhessen. A 18 focipálya méretű szigeten 600 hatalmas szélturbinát építenének, a mesterséges építmény pedig 60 kilométerre a partoktól kapna helyet, hogy kihasználhassák az erősebb tengeri szelet - mutatja be videójában a terveket a World Economic Forum.
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű - derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
Mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ugyanis megszavazta a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti céldátum végül elfogadására kerül. Szigorról ugyanis szó sincs, a konkrét 2035-ös céldátumért már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak a tervezhetőség érdekében az utóbbi időben. Egy sokkal szigorúbb, az autóipart nagyon nehéz helyzetbe hozó 2030-as céldátummal hatalmas lépést tehetett volna Brüsszel a klímasemlegesség elérésének irányába. Így viszont nem csak a hosszú távú célját sodorhatta veszélybe, hanem elnyújtotta a benzines és dízel autók haláltusáját is.
Az MVM Zöld Generáció országszerte 28 naperőművet épít mintegy 7 milliárd forintos beruházással - tájékoztatta a társaság kedden az MTI-t.
Riasztó számokat közölt egy friss kutatás a globális felmelegedésről: e szerint egyre valószínűbb, hogy a következő 5 évben 1,5 Celsius fokos globális felmelegedés következik be az üvegházhatású gázok rekordszintje miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Joe Biden visszalépését követően.
Teljes felelősséget vállalt a történtekért.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
