Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Minden idők legnagyobb nyereségét termelte tavaly az MVM Csoport, ami jó alapot ad arra, hogy megvalósítsa azt a 2035-ig szóló négypilléres tervet, amely most készült el – jelezte Mátrai Károly az Indexnek adott interjúban. Az MVM Csoport vezérigazgatója az egyes pillérek különböző elemeit is felfedte, így kiderült, hogy el tudja képzelni: Németországban, vagy Lengyelországban is lekötnek LNG-kapacitásokat, szivattyús tározós erőművet is építhetnek, illetve a Paks I. és Paks II. mellett hosszabb távon akár kis moduláris erőműve is lesz a cégcsoportnak. Elárulta azt is, hogy az MVM Csoport 2035-ig összesen 3000 MW megújuló energiás termelési kapacitással számol, ami ötszöröse a jelenleginek, és az egyes szegmensekből is jelzett célszámokat. A stratégia további fontos elemeként jelezte: eladhatnak bizonyos céges egységeket, hogy jobban tudjanak fókuszálni a tevékenységeikre, illetve a top3-ba tudjanak tartozni az egyes szolgáltatások terén.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
Egy nemzetközi kutatás szerint a magyarok az európai átlagnál is jobban állnak a zöldenergiára való átállás folyamatához, ezen belül a naperőművekhez és a szélerőmű-parkokhoz is, és ez igaz arra az esetre is, ha a lakóhelyük/nyaralójuk közelében létesítendő megújulós erőműről van szó. Az arra a kérdésre adott válaszok ugyanakkor árnyalják az eredményeket, hogy milyen távolságban lévő napelem- és szélfarm számít szerintünk az otthonunkhoz közelinek.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében jelentősen enyhíti a szélkerekek telepítésének jogszabályi feltételrendszerét - közölte az EM. Az előírt védőtávolság a társadalmi egyeztetésre induló javaslat szerint az európai gyakorlathoz igazodva 700 méterre csökken. A helyi önkormányzat építési szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek létesítésére szánt területet, ezzel mentesítve a beruházót az általános építménymagassági korlát alkalmazása alól. A kormány elvárásának megfelelően a tervezett rendelkezések megfelelő garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is.
A varsói kerületi ügyészség korrupciógyanú miatt eljárást indított az októberi választások után megalakult parlamenti többség pártjai által előterjesztett, a szélerőművekről szóló törvénymódosítási javaslat ügyében - közölte kedden Marcin Warchol lengyel igazságügyi miniszter és főügyész.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Októberben ismét kisebb volt a hazai villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint egy évvel korábban. A visszaesés így már 17. hónapja tart, de a mértéke az aktuális negatív sorozaton belül októberben volt a legkisebb, vagyis úgy tűnik, folytatódik a zuhanás lassulása.
Megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül a települések határától és így háromszorosára nőhetnek majd a szélerőművi kapacitások az országban – jelentette be az Inforádió Aréna című műsorában szerda este Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is elárulta, hogy a lakossági rezsicsökkentési rendszer fogyasztási szabályai az egész jövő év során változatlanul fennmaradnak, és a januárban induló lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban háromfajta kategória lesz. Azt is bejelentette, hogy januártól az egész országban egységessé válnak a vízdíjak a vállalkozásoknak és az intézményeknek, ami források átcsoportosításával is jár, de egyúttal megteremti a lehetőséget a víziközmű hálózat átfogó rekonstrukciójára is. A tárcavezető felfedte azt is, hogy dolgoznak egy szivattyús tározós erőmű tervein, amelynek keretében a megtermelt zöld áramot a két tó közötti vízmennyiség mozgatásával lehet majd tárolni, illetve felhasználni.
A MET Csoport Green Assets divíziója 25 százalékos részesedést vásárolt a svájci SwissWinds Holdingban és annak leányvállalataiban. Első közös projektjük során szélerőművet építenek Svájc dél-nyugati részén.
