Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
Egy nemzetközi kutatás szerint a magyarok az európai átlagnál is jobban állnak a zöldenergiára való átállás folyamatához, ezen belül a naperőművekhez és a szélerőmű-parkokhoz is, és ez igaz arra az esetre is, ha a lakóhelyük/nyaralójuk közelében létesítendő megújulós erőműről van szó. Az arra a kérdésre adott válaszok ugyanakkor árnyalják az eredményeket, hogy milyen távolságban lévő napelem- és szélfarm számít szerintünk az otthonunkhoz közelinek.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében jelentősen enyhíti a szélkerekek telepítésének jogszabályi feltételrendszerét - közölte az EM. Az előírt védőtávolság a társadalmi egyeztetésre induló javaslat szerint az európai gyakorlathoz igazodva 700 méterre csökken. A helyi önkormányzat építési szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek létesítésére szánt területet, ezzel mentesítve a beruházót az általános építménymagassági korlát alkalmazása alól. A kormány elvárásának megfelelően a tervezett rendelkezések megfelelő garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is.
A varsói kerületi ügyészség korrupciógyanú miatt eljárást indított az októberi választások után megalakult parlamenti többség pártjai által előterjesztett, a szélerőművekről szóló törvénymódosítási javaslat ügyében - közölte kedden Marcin Warchol lengyel igazságügyi miniszter és főügyész.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Októberben ismét kisebb volt a hazai villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint egy évvel korábban. A visszaesés így már 17. hónapja tart, de a mértéke az aktuális negatív sorozaton belül októberben volt a legkisebb, vagyis úgy tűnik, folytatódik a zuhanás lassulása.
Megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül a települések határától és így háromszorosára nőhetnek majd a szélerőművi kapacitások az országban – jelentette be az Inforádió Aréna című műsorában szerda este Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is elárulta, hogy a lakossági rezsicsökkentési rendszer fogyasztási szabályai az egész jövő év során változatlanul fennmaradnak, és a januárban induló lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban háromfajta kategória lesz. Azt is bejelentette, hogy januártól az egész országban egységessé válnak a vízdíjak a vállalkozásoknak és az intézményeknek, ami források átcsoportosításával is jár, de egyúttal megteremti a lehetőséget a víziközmű hálózat átfogó rekonstrukciójára is. A tárcavezető felfedte azt is, hogy dolgoznak egy szivattyús tározós erőmű tervein, amelynek keretében a megtermelt zöld áramot a két tó közötti vízmennyiség mozgatásával lehet majd tárolni, illetve felhasználni.
A MET Csoport Green Assets divíziója 25 százalékos részesedést vásárolt a svájci SwissWinds Holdingban és annak leányvállalataiban. Első közös projektjük során szélerőművet építenek Svájc dél-nyugati részén.
Az új zöld energiagazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen kritikus ásványok és új technológiák előállítása és ellátása területén sok esetben már ma is nagyobb földrajzi koncentráció látható, mint a jelenlegi gazdaságunk alapjait adó olaj és földgáz kitermelése tekintetében. Ez, a többnyire Kínához köthető dominancia a következő években még növekedhet is egyes esetekben, de több kulcsfontosságú területen kisebb-nagyobb mértékben enyhülhet - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált idei éves jelentéséből (World Energy Outlook 2023).
Joe Kaeser, a Siemens Energy felügyelőbizottságának elnöke hétfő délelőtt elmondta, hogy a Siemens Energy-nek nincs szüksége állami segítségre, emellett pedig kiemelte, hogy a szélerőmű üzletágon kívül a vállalat minden szegmense a vártnak megfelelően teljesít - írja a Bloomberg.
Masszívan elmarad az EU-ban telepített szélenergia kapacitás a kijelölt pályától, és az ágazat egyébként is szerteágazó kihívásokkal küzd, ezért kedden egy hatpontos cselekvési tervet mutatott be az Európai Bizottság, illetve külön hangsúlyt helyez a tengeri szélenergia jobb kihasználására.
Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja az európai szélenergia-programját azzal a céllal, hogy az EU szélturbina-ágazatát újjáélessze. A szektor olyan kihívásokkal küzd, amelyek veszélyeztetik a blokk 2030-ig kitűzött ambiciózus éghajlati és energetikai céljait. Az Euractiv által megszerzett tervezetből kiderül, hogy folytatnák a bürokráciacsökkentést az új szélturbinák telepítésénél, kibővítenék az állami támogatási lehetőségeket, valamint vizsgálatot kezdenének az unión kívüli gyártók versenykorlátozó gyakorlataival szemben.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciáján adott elő Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója. Többek között a zöld átállásról és az infrastrukturális változásokról beszélt a szakember, szóba kerültek például a Paksi Atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, illetve a jelentős, régiós szintű fotovoltaikus és egyéb megújuló energiás kapacitásbővítés tervezett elemei.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Alaposan mérlegelni kell a tengeri szélfarmok környezeti hatásait, és főként a halászattal való „együttélési” következményeit, a tagállamoknak pedig jobban együtt kell működni a tervezett szélfarmok kapcsán – többek között ezeket hangsúlyozta az Európai Számvevőszék egy hétfőn kiadott különjelentésében.