A brit női munkavállalók közel egyharmada számol azzal, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt elhagyja munkahelyét, és sokan ezt a döntést egészségügyi és jólléti aggályokra, többek között a menopauzára vezetik vissza - derül ki a British Standards Institution (BSI) felméréséből.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.
Ma már több autógyár is működik Magyarországon, de ezek közül a győri Audi volt az első, ami az ott foglalkoztatott munkavállalók és a kapcsolódó külső beszállítókon keresztül a megyehatáron is messze túlmutató gazdasági teljesítménynövekedést hozott. Mindez az ingatlanpiaci keresletre is erős hatással volt, amit tovább erősített a határok megnyitása Ausztria és Szlovákia felé. Az utóbbi időben viszont szakértői elmondások alapján a befektetők eltűntek a lakáspiacról és a saját célra történő vásárlók is kivárnak. Ideiglenes megtorpanásról van szó, vagy egy hosszabb távú folyamat kezdetét látjuk? Nézzük, mit mondanak a szakértők!
Miután több évtizedet eltöltöttek egy szakmában, mostanában egyre többen váltanak, hogy megvalósítsák önmagukat és álmaikat. A fiatalok mellett immár az X-generáció tagjai is élen járnak a munkaerő-piaci boldogságkeresésben.
A kormány célja, hogy 2030-ra a 20-64 korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot a jelenlegi 80 százalékról, ezzel Magyarország az unió élvonalába kerülhet - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaság által szervezet állásbörzén csütörtökön Budapesten.
Jerome Powell Fed-elnök egy fórumon azt mondta, hogy a magas infláció miatt további kamatemelések jöhetnek a következő üléseken, akár agresszív ütemben is – írja a CNBC.
A Fitch Ratings arra figyelmeztet, hogy Magyarország politikai hitelessége sérülhet - és ez a hitelminősítésre is kihathat -, ha nem sikerül elfogadnia az Európai Unió gazdaságélénkítő forrásaihoz való hozzáféréshez szükséges reformokat. A COVID-19 világjárvány által sújtott gazdaságok megsegítésére 2021-ben létrehozott, 724 milliárd eurós uniós helyreállítási és rugalmassági eszköz továbbra sem hozzáférhető Magyarország számára a demokratikus normákról folyó viták miatt, amit az Európai Bizottsággal folytat.
A nagy központi bankoknak sokkal tovább kell magasan tartaniuk a kamatlábakat, mint ahogy azt egyes befektetők várják - mondta Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese a CNBC-nek.
Az eurózóna inflációja új szakaszba lépett: Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a gyors bérnövekedés és a vártnál alacsonyabb termelékenységnövekedés hozzájárul a tartós inflációs nyomáshoz - írja a Reuters. A portugáliai Sintrában, az EKB központi banki fórumán tartott beszédében Lagarde hangsúlyozta, hogy a központi banknak fenn kell tartania a szigorú politikát.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
Mióta ilyen instabil a gazdasági környezet, a nők még kevésbé merik jelezni, ha munkahelyükön visszaéléssel, zaklatással, helytelen bánásmóddal szembesülnek. Egyébként is tetemes hátrányuk a munkaerőpiacon az elmúlt években csak még nagyobb lett.
Bár a Covid okozta válság legsúlyosabb szakaszán tavaly már túl volt a világ, a 15-24 év közötti fiatalok globális munkaerőpiaci helyzete 2022-ben még nem tért vissza teljesen a koronavírus-járvány előtti időszakhoz – állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése. A 2019-hez képest továbbra is rosszabb átlagos globális munkaerőpiaci mutatók mögött azonban azt is látni, hogy a fejlett gazdaságokban a fiatalok munkaerőpiaci helyzete gyorsabb ütemben áll helyre, mint a fejlődő gazdaságokban. Ezzel a globális munkaerőpiaci egyenlőtlenség tovább súlyosbodott, aminek tovagyűrűző hatásai lehetnek a munkaerő-migráció terén.
A nyelvtudás hiánya jelenti a munkakeresés legfőbb akadályát az EU-ban élő ukrán menekültek számára– derül ki az Eurofound és az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) által készített közös jelentésből. Miután a menekültek zöme nő, így az elhelyezkedést nehezítő másik fő tényezőnek a gyermekek vagy az idősebb hozzátartozók gondozása jelenti. A jelentésből az is kiolvasható, hogy a felmérésben szereplő 10 EU-tagország közül Magyarországon a legalacsonyabb azon munkanélküli ukrán menekültek aránya, aki arról számoltak be, hogy az álláskeresés során különböző akadályokba (például álláshiány, képesítések el nem ismerése, etnikai diszkrimináció) ütköztek.
A csütörtöki kormányinfón elhangzott, hogy a magyar kormány is készült egy mesterséges intelligencia stratégiával, amelynek célja megteremteni a feltételeket a technológiai előnyök nemzetgazdasági célú kihasználására. A ChatGPT-vel elindult generatív MI-robbanás következtében a 2020-as dokumentumban foglaltak Gulyás Gergely kormányszóvivő szerint is felülvizsgálatra szorulnak, a stratégiában előrevetített társadalmi és gazdasági változások pedig egyre fenyegetőbb közelségbe kerültek. Mivel az MI fejlesztése és adaptációja a dokumentum szerzői szerint is nagy mértékben befolyásolja az ország versenyképességét, nehezen érthető, hogy a kormány az elmúlt három évben miért nem módosított a stratégiáján. Ennek ellenére, visszatekintve is érdemes számba venni, milyen társadalmi és gazdasági változásokra számít a kormány, és milyen célokat tűzött ki 2030-ra.
A világgazdaság komoly kihívásokkal néz szembe, mivel a feldolgozóipari teljesítmény gyengül, és a központi bankok azzal a feladattal küzdenek, hogy egyensúlyt teremtsenek a kamatemelések és a gazdasági növekedés támogatása között. Úgy fest, messze nem vagyunk túl a válság nehezén.
Semmiképpen sem indokolatlanul került a figyelem középpontjába az elmúlt időben a tanárhiány, és az a kérdés, hogy „ki fog holnap tanítani”. A legutolsó években, 2016 után rendkívül módon megnőtt a tanárhiány, és a területi mintázatai is megváltoztak a korábbi mintázatokhoz képest. Egy nemrég közölt tanulmányban azt mutattam be, leíró elemzés segítségével, hogy míg korábban a települési rangsorban felfelé haladva egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra minden hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet.
Már az elmúlt év második felében ismertté vált az a megállapítás, hogy a munkavállalóknak a reálbérek csökkenése miatt érezhetően romlik majd a jövedelmi pozíciója. Egyre gyakrabban lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a visszaesés mértéke meghaladja majd a 2009-es mértéket, ilyen tapasztalata hazai munkavállalóknak utoljára a kilencvenes évek elején lehetett. De vajon ebben az időszakban állnak-e rendelkezésükre olyan eszközök, lehetőségek, amelyekkel ezt a negatív hatást képesek csökkenteni, vagy akár teljesen kiküszöbölni?