Oroszország több száz, még a Szovjetunió idejéből származó katonai létesítményt nyitott újra az Északi-sarkvidéken. Ezek a bázisok stratégiai fontosságúak, hiszen lehetővé teszik Moszkva számára, hogy ellenőrzést gyakoroljon a térség felett és biztosítsa érdekeit.
Kína is aktívan érdeklődik az Északi-sarkvidék iránt. Az ország magát "sarkvidékközeli" államként definiálja, és célja egy "sarkvidéki selyemút" kiépítése. Ez nem csupán gazdasági érdekeket szolgál - mint például az ásványkincsek kitermelése és új hajózási útvonalak kialakítása -, hanem geopolitikai célokat is követ.
A Kínai Népköztársaság és Oroszország egyre inkább együttműködik az Északi-sarkvidéken a nemzeti hatalom számos eszközén keresztül - áll a Pentagon jelentésében. Bár vannak nézeteltérések közöttük, együttműködésük aggodalomra adhat okot Washington számára.
Az Északi-sarkvidék tengeri útvonalait egyre inkább a Csendes- és Atlanti-óceánon átívelő nagy gazdaságok összekötésére használják, mivel a globális felmelegedés miatt a jégtakaró zsugorodik, és hosszabb jégmentes időszakokat tesz lehetővé ezeken a vizeken.
Oroszország és Kína közösen fejlesztik ezeket az útvonalakat. Oroszország így próbálja ellensúlyozni a nyugati szankciók hatásait, míg Kína alternatív hajózási útvonalat keres, hogy csökkentse függőségét a Malaka-szorostól.
A térségben tapasztalható egyre erősebb orosz és kínai jelenlétet nem csak az Egyesült Államok figyeli aggódva, Kanada közölte, 12 új tengeralattjárót vásárol annak érdekében, hogy megerősítse partvidéke és az Északi-sarkvidék védelmét.
Kanada a globális felmelegedésre hivatkozva úgy véli, hogy
A JEGES-TENGER 2050-RE AZ EURÓPA ÉS KELET-ÁZSIA KÖZÖTTI LEGHATÉKONYABB HAJÓZÁSI ÚTVONALLÁ VÁLHAT, AMI FELVETI A TENGERI BIZTONSÁG MEGERŐSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. A címlapkép forrása: Mikhail Svetlov/Getty Images
