Egy magyarországi régió is bekerült az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi arányával bíró régiói közé. A közép-dunántúli régióban tavaly ugyanis 1,7 százalékos rátát mértek, ami a harmadik legjobb eredménynek számít az EU összes (242) régiója között.
Izgalmas időszakát éli az ingatlanpiac, nagy átszerveződések zajlanak. Egyesek szerint az irodapiacnak vége, mások szerint most jön a visszatérés. Mekkora lyukat ütött a hazai piacon a krízis? Megtörtént az átárazódás? Milyen hatással van mindez a finanszírozásra? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők a Portfolio Property X 2023 konferencián, kiemelve, hogy hol tart az ESG szerinti átalakulás és milyen lehetőségek vannak az hazai áramhálózat kapacitásbővítésének kérdésében.
Túlóra-hegyek, kiégéshez vezető krónikus stressz, a munka-magánélet egyensúlyának felborulása – a szabályozatlan vagy rosszul szabályozott hibrid munkarend és a nyakló nélküli kötetlen munkavégzés rengeteg hátránnyal jár. Hogyan ne dolgozzuk magunkat halálra a poszt-Covid érában? Mit tehetnek a cégek, és mit tehetünk mi önmagunkért?
Az év eleje óta mintegy 1, 3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak - számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Eurizon Asset Management Hungary írását olvashatják:
Minden kilencedik 15-29 év közötti magyar fiatal nem tanult és nem is dolgozott 2022-ben. Ez a 10,8 százalékos arány jobb az uniós átlagnál (11,7 százalék), derül ki az Eurostat friss adataiból. A hazai mutató az elmúlt 10 évben két esztendő kivételével folyamatosan csökkent, így az utóbbi évek tendenciái alapján jó esély van arra, hogy az EU által kitűzött célnak megfelelően 2030-ra 9 százalékra csökken a nem tanuló, nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya Magyarországon; tavaly kilenc EU-tagállamban volt ennél a szintnél alacsonyabb a mutató. A nemekre bontott adatokból viszont az derül ki, hogy a nem foglalkoztatott és oktatásban, képzésben sem résztvevő fiatal nők hazai aránya valamelyest magasabb az uniós átlaghoz képest: a hazai mutató 13,3 százalék szemben az uniós 13,1 százalékkal.
Rekordmagasra emelkedett Kínában a fiatalok munkanélkülisége, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kénytelenek lesznek vagy alacsony fizetéssel, vagy a képzettségi szintjüknek nem megfelelő munkával beérni – írja a CNBC.
Bár egyelőre utópisztikusnak tűnik, eljöhet a kor, amelyben pontosan szerepelni fog a felkínált munkabér összege az álláshirdetésekben. Mostanában egyre több fiatal teszi közzé önként és büszkén, hogy mennyit keres - igaz, még csak a másodállásában. A tengerentúlon pedig kormányzati szigorral bírják rá a vállalatokat, hogy tegyék átláthatóbbá bérezési rendszerüket.
Hacsak az elmúlt tíz évet nézzük, a digitalizáció számos iparágban forgatta fel a munkavégzési gyakorlatokat, olyan innovációkat behozva a mindennapi folyamatokba, amelyekhez alkalmazkodni kellett a munkaerőállománynak. Ez a technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemben alakítja át a hétköznapi munkavégzést, amivel a dolgozóknak fel kell tudniuk venni a lépést, ezért a vállalatoknak – és a dolgozóknak is – elemi érdeke, hogy képbe kerüljenek napjaink legújabb tendenciáival. A Yettel Magyarországnál a Learning Week névre keresztelt programsorozat hivatott a dolgozók egyéni fejlődését támogatni.
Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az infokommunikációs (IKT) szektorban dolgozó nők aránya. Hazánkhoz képest egyedül csak Csehországban dolgozik arányaiban kevesebb nő ebben az iparágban. Nálunk 13,6 százalékot, Csehországban 11 százalékot sem tesz ki a ráta, miközben az uniós átlag a 19 százalékot közelíti – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ha pedig az IKT-szakemberek teljes létszámát (férfiakét és nőkét is) nézzük, akkor az mondható el, hogy az informatikusok munkaerőpiacon belüli arányát tekintve sem éri el Magyarország az uniós átlagot (4,1 százalék a hazai adat szemben az uniós 4,6 százalékos rátával).
Az amerikai fogyasztói kiadások a vártnál nagyobb mértékben nőttek áprilisban, ami tovább erősíti, hogy az Egyesült Államok GDP-je a második negyedévben is növekedhet. De azt is mutatja, hogy az infláció is felgyorsult, ami miatt a Federal Reserve egy ideig magasabb kamatlábakat tarthat.
A gazdasági recesszió ellenére is stabil a hazai munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma közel 4,7 millió fő, miközben a munkanélküliség is alacsony szinten maradt.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
Az a baj a mai világgal, hogy a legtöbben a jegybankoktól várják a megoldást az infláció elleni harchoz, pedig sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is létezik: a termelékenység növelése. Éppen ezért az a társadalom fog majd a jövőben a legellenállóbb lenni az inflációval szemben, ahol nő a népesség – mondta el Manoj Pradhan, a Talking Heads Macroeconomics makrogazdasági kutatócég alapítója és vezető közgazdásza az MBH Private Banking mai eseményén. Szó esett a mesterséges intelligencia hatásáról is, Kozák Ákos szociológus-jövőkutató szerint a világnak először a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségekkel kellene leszámolnia, mielőtt nagyon belemegy az AI-ba, Pradhan szerint viszont engedni kell, hogy az AI minél több munkahelyet átvegyen, és azt is elárulta, miért.
A Mol Dunai Finomítójában hivatalosan is megnyílt a vegyipari Tanműhely, ahol a duális képzésben résztvevő fiatalok elsajátíthatják a vegyipari szakma gyakorlati alapjait, a valóságossal megegyező elven működő berendezéseken és irányítástechnikai rendszerekkel dolgozhatnak. Számos oktatási helyszín található még a finomító területén, a diákok kémiai, csőszerelési, munkavédelmi és a meghibásodásokkal kapcsolatos ismereteket is szerezhetnek. A vállalat így reagál a hazai ipart érintő hunkaerőhiányra, és biztosítja a jólképzett munkaerő utánpótlását, de a törekvések a régió népességmegtartó erejének növelését is segíti. A Mol oktatási stratégiájának megfelelően a jövőben még tovább fogja bővíteni az elérhető szakképzések körét, és még több intézménnyel lép majd partnerségre.
Az amerikai gazdaság valamivel nagyobb növekedést produkált az első negyedévben, mint az előzetes becslésből látszott, de a teljesítmény így sem túl acélos.
A Telekom Business Horizon rendhagyó szerdai rendezvényén a mesterséges intelligencia kapta a főszerepet. Az esemény nyitó előadásában Tilesch György AI-szakértőt Bombera Krisztina televíziós műsorvezető kérdezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos főbb hiedelmekről és dilemmákról.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
