Kínában minden öt fiatalból több mint egynek munkanélküliséggel kell szembenéznie, ami egyre nagyobb aggodalmat és kihívást jelent a kormány számára. A vezetés azzal vádolja a munkakeresőket, hogy túl magas elvárásaik vannak, és arra ösztönzi őket, hogy dolgozzanak a gyárakban, vagy vegyenek részt a vidéki területeken a mezőgazdasági munkákban. Azonban a fiatalok nem akarnak engedelmeskedni a kommunista párt elvárásainak, a munkanélküliség az egész kínai gazdaságot lehúzhatja.
Ma tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen az amerikai jegybank a várakozások szerint 25 bázisponttal 22 éves csúcsra emeli az irányadó kamatot. A Fed júniusban már megígérte ezt az emelést, sőt, még eggyel többet is - a helyzet viszont azóta drasztikusan megváltozott, az infláció a vártnál nagyobb mértékben esett. A befektetők biztosra veszik, hogy a mai lesz az utolsó kamatemelés, és mindenki azt találgatja, hogy a Fed ezt ki fogja-e mondani. A legnagyobb valószínűség szerint nem, sőt: a nagy kérdés, hogy milyen üzenettel tudja a Fed egyszerre elkerülni a kamatemelés leállításáról szóló várakozásokat, miközben nem veszít hitelességéből.
Ukrajna 1991-es függetlenedése után Európa hatodik legnépesebb országa volt, viszont ezt követően erős negatív trendek kezdték meghatározni az ország demográfiai kilátásait. Az oroszokkal vívott háború hatására a régóta negatív folyamatok sosem látott mértékben gyorsultak fel. A háború során a nemzetközi figyelem gyakran inkább a gazdasági, vagy a fizikai újjáépítés felé fordul, pedig a humán rekonstrukció nélkül vélhetően egyik sem lesz sikeres.
Szlovéniában, Csehországban, illetve Németországban hiányzik a legtöbb informatikus az Eurostat jelentése szerint. Magyarországon tízből hat cégnek jelentett gondot az ITK-szakemberek felvétele 2021-ben, ami alig marad el az EU-átlagtól.
A korábbi gazdasági válságokkal ellentétben az emelkedő árak és zuhanó reálbérek most arra készteti az emberek egy részét, hogy új, jövedelmezőbb állás után nézzenek. Hasonló, kritikus makrogazdasági helyzetben korábban a legtöbben inkább aktuális munkahelyükön a biztonságra voksoltak, nem tekintgettek másfelé.
Várhatóan több mint 36 évet fognak munkával tölteni a 15 éves fiatalok Magyarországon – közölte az Eurostat a tavalyi adatok alapján. A 36,2 évnyi hazai mutató alig marad el az EU átlagától (36,5 év). Mind a hazai, mind az uniós adat szinte folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, egyedül 2020-ban a Covid miatt történt visszaesés. 2013-ban még csak 30,8 munkával eltöltött évre számíthattak az akkori 15 éves magyar fiatalok, így a hazai mutató egy évtized alatt közel 5 és fél évvel nőtt.
A félelem, hogy a technológiai fejlődés az emberi munkaerő iránti igény megszűnésével jár, felerősödött a ChatGPT tavalyi megjelenésével, de egy friss jelentés szerint messze nem a mesterséges intelligencia jelenti most a legnagyobb veszélyt a munkahelyekre.
Eddig kevés bizonyíték van arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása miatt jelentős mértékben hajtottak volna végre elbocsátásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban – állapítja meg a nemzetközi szervezet éves munkaerőpiaci jelentése. Ami a jövőt illeti, mind a mesterséges intelligenciának kitett szakmák köre, mind pedig ennek a kitettségnek a mértéke gyorsan növekedhet, ahogy a generatív mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a termelési folyamatokba, és új, nagyobb teljesítményű MI-rendszereket fejlesztenek ki. A legnagyobb veszélyben az alacsony és közepes képzettséget igénylő szakmák vannak.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott az inflációcsökkentésben elért eredményeikről, és kijelentette, hogy nem számít recesszióra.
Az amerikai fogyasztók 2021 szeptembere óta nem érezték ilyen jól magukat a gazdasággal kapcsolatban. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy a jó hangulat nem teljesen megalapozott.
A közeljövőben tovább fog fokozódni a számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban – állapította meg az EU foglalkoztatási helyzetének alakulásáról szóló éves jelentésében az Európai Bizottság. A népesség elöregedésével, valamint a gazdaság zöld és digitális átállásával (vagyis az új készségeket igénylő állások megjelenésével) párhuzamosan mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő szakmákban tartósan megmarad a munkaerőhiány.
Az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, ami nem csoda: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mind az állami, mind a magánberuházások száma drasztikusan visszaesett. Újra megjelent a szektorban a rég nem látott körbetartozás jelensége, amit további jogszabályi módosításokkal lehetne csak kordában tartani. Az állandósult munkaerőhiányon magas színvonalú szakképzési centrumok létrehozásával, és ha szükséges, ázsiai vendégmunkásokkal lehetne enyhíteni, a jelenlegi munkaerőpiaci állapot miatt már beruházások is veszélybe kerültek. Nem szokványos, hogy egy hazai építőipari KKV kilépjen a tőzsdére, de az Épduferr számára meghozta a sikert, legnagyobb projektjeik elnyerésében is fontos tényező volt a tőzsdei jelenlét nyújtotta magasabb reputáció. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte az építőipart érintő legfontosabb kihívásokról, a tőzsdére lépés részleteiről és az új, a napokban alapított innovatív energiatárolási megoldást fejlesztő vállalkozásukról.
Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.
Most, hogy a világgazdasági helyzet létszámleépítéseket és átszervezéseket követel, egyes vállalatok arra kérik munkavállalóikat, hogy jelentkezzenek újra arra a pozícióra, amit betöltenek, egymásnak ugrasztva így az évek alatt gyakran barátokká vált kollégákat is.
2023 második negyedévében tovább erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon. Az ország minden vármegyéjében nőtt az álláshirdetésekre beérkezett jelentkezések száma, az előző év azonos időszakához képest átlagosan 44%-kal. A legnagyobb emelkedés arányosan Budapesten, Békés és Pest vármegyében mérhető. A meghirdetett állások száma azonban szerte az országban csökkent – derült ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.
Nem nyúl a monetáris tanács az alapkamathoz, és nem is gyorsít a kamatpályán – idézi az Infostart Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének az InfoRádió Aréna című műsorában elhangzott szavait. Kijelentette, hogy nem változtatnak a háromszázalékos inflációs célon, amelyet 2025-re lehet elérni, de idén őszre már egy számjegyű lehet itthon a pénzromlás üteme.
Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
Számos érdekességet tartalmaz az amerikai Fed most kiadott jegyzőkönyve, amely szerint egyes tisztviselők támogatták volna az irányadó kamat további emelését, végül azonban a jegybank szinten tartotta a rátát. A Fed úgy véli, hogy az infláció alakulását és a GDP növekedését is komoly kockázatok övezik. Az alapforgatókönyv az enyhe recesszió.
