Komoly elégedetlenséget lát a mai cikkünkben bemutatott közjegyzői díjváltozások körül a Magyar Bankszövetség is. A szervezet a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslataival összhangban lévő változásokat szorgalmaz.
2019-ben, amikor a pénzügyi szektor digitalizációja már javában tart, még mindig nem arról folyik eszmecsere Magyarországon, miként lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját a hitelezésben egy automatizáltan működő központi digitális platformmal. Ehelyett a lakáshitelezést drágító közjegyzői díjak emelkedéséről vagyunk kénytelenek írni: július 1-je óta az új közjegyzői díjrendelet hatályba lépése, a mai naptól pedig egy új kamarai iránymutatás borzolja tovább a kedélyeket a hitelfelvevőknél és a hitelezőknél.
A lakáspiachoz hasonlóan a lakáshitelezés növekedése is megállt júniusban, a bankok 5%-os visszaesést mutattak ki az új kihelyezésekben 2018 júniusához képest. Utoljára 2016 szeptemberében láthattunk havi szintű visszaesést. Az idei első félév egészében ezzel együtt is 13%-kal nagyobb összegben kötöttünk lakáshitel-szerződést, mint egy évvel korábban. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük, mekkora kamattal és törlesztőrészlettel kínálják most a bankok a legjobb lakáshiteleket.
Idén már 1476 lakást és üzlethelyiséget ürítettek ki Magyarországon végrehajtás keretében - mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar első féléves adatai. 2016 eleje óta már 13 305 ilyen eset történt.
Tíz éve nem fordult elő, hogy a régió minden bankszektora nyereséges lett volna, 2018-ban ez is megvalósult. Erős év volt a tavalyi nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de Magyarország bankpiaca számára is, hazánk bankszektorának fordulata pedig az egyik legizgalmasabb sztori a régióban - derül ki a Raiffeisen friss régiós banki tanulmányából. Magyarország kivételével a hitelnövekedés lassulására számítanak Közép-Európában a nagybank elemzői.
A pénzügyeiket tudatosan intéző hitelfelvevők a legolcsóbb lakáshitelt választják, mégpedig a kockázatvállalásuknak és a jövedelmüknek megfelelő kamatperiódussal. Összegyűjtöttük, melyek ma a legolcsóbb lakáshitelek a bankoknál 10 milliós összeg és 20 éves futamidő mellett, személyre szabottabb ajánlathoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Csányi Sándor, Király Júlia és Bánfi Tamás Portfolio-n megjelent gondolatai után most Bánfi Tamás az Indexnek írt véleménycikkében mozgatta meg az állóvizet a devizahitelezés felelősségéről szóló vitában.
A fennálló jelzáloghitel-állomány kamatkockázatának csökkentése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a pénzügyi intézmények részére. A Magyar Bankszövetséggel együttműködésben kialakított ajánlás alapján az intézmények felkeresik a leginkább érintett adósokat, tájékoztatják őket a fennálló hitelük kamatkockázatáról, és felajánlják nekik a rögzített kamatozásra való áttérés lehetőségét. Írásunkban - amely a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentését szemléző cikksorozat negyedik része - azt mutatjuk be, hogy milyen előnyökkel jár az MNB ajánlás alkalmazása a piaci alapú hitelkiváltással szemben.
A családalapítás előtt álló, legalább három gyermeket vállaló fiatalok a legnagyobb nyertesei a kormány ma elinduló családtámogatási rendszerének. Ők a következő években akár 27,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint kamattámogatott hitelt is felvehetnek. A kétgyerekesek is örülhetnek: náluk ez 6,6+17 millióra, az egy gyermeket vállalóknál pedig 0,6+10 millióra rúghat. Nagy újdonság, hogy a maximális összegekhez nem szükséges mától új építésű lakásba sem költözni. Összegyűjtöttük a július 1-jétől élő családtámogatási formák legfontosabb tudnivalót.
A válság kirobbanása után tizenegy évvel még mindig közel 90 ezer családot fenyeget kilakoltatás bedőlt jelzáloghitele miatt. Késedelmes jelzáloghitel-szerződéseik száma közel 109 ezer. Csaknem 40 ezer háztartásban gyermeket is nevelnek, számukra a "Családok éve" semmilyen segítséget nem hozott. A Portfolio úgy értesült, a Magyar Nemzeti Bank a kormány semmittevését és a magáncsőd totális kudarcát megelégelve konkrét javaslatokat tett, és véglegesen rendezné a helyzetüket.
Bár a szabályok viszonylag egyszerűek, rengeteg technikai akadály és bizonytalanság nehezíti azok dolgát, akik mielőbb felvennék az akár 10 millió forintos, kamatmentes babaváró hitelt. A program július 1-jei tényleges elindulása is komoly veszélybe került. Összegyűjtöttünk néhány aktuális dilemmát, kérdés-válasz formában tisztázva a félreértéseket. A Portfolio a Takarék Csoporttal együttműködve 5 alkalmas roadshow-t is indít az új családtámogatásokról: Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsett mutatjuk be a részleteket, válaszoljuk meg a személyes kérdéseket.
Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést ma a Fővárosi Ítélőtábla, mert a bank nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamváltozás lehetséges hatásairól - értesült a 24.hu. A felek közti elszámolásról a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.
A fiatal házasokat célozza meg a kormány július 1-jétől elérhető, legfeljebb 10 milliós babaváró hitele. A hitel szabad felhasználású, így egy meglévő hitel is végtörleszthető vele. Kiszámoltuk: akik a meglévő lakáshitelük teljes kiváltására használják fel a kölcsönt, azok átlagosan csaknem 30%-os törlesztőrészlet-csökkenést érhetnek el vele. Van azonban egy buktatója a hitelkiváltásnak, ezért nem mindegy, melyik banknál igényeljük a babaváró hitelt.
Hosszú ideje várt állásfoglalást fogadott el a Kúria konzultációs testülete azokra a peres devizahitelekre, amelyeknél az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem világos és nem érthető módon kaptak tájékoztatást az adósok. Értékelésünk szerint az állásfoglalás a hitelezők és az adósok számára sem egyértelműen kedvező, inkább egy köztes állapotot idéz elő az árfolyamveszteségek megosztásával.
Nehéz nem észrevenni, hogy mindössze négy hét eltéréssel kerül piacra az elmúlt évek egyik legjobb állampapírja és legjobb hitelterméke, a szuperállampapír és a babaváró kölcsön. Szinte kiszúrja az ember szemét az a befektetési lehetőség is, amivel ennek a kettőnek a kombinációja csábít. Megnéztük, mekkorát kaszálhatunk attól függően, születik vagy nem születik gyerekünk 5 éven belül. Az eredményt még a gyermekáldás elmaradása esetén is egy kiemelkedő hozamú rendszeres megtakarításhoz hasonlíthatjuk, a gyermek(ek) megszületése esetén pedig extra milliókat lehet zsebre tenni.
Két hét múlva, július 1-jén új világ kezdődik a magyar családtámogatási rendszerben: nemcsak a babaváró hitel és a falusi CSOK indul el, hanem a meglévő CSOK egyes szabályait is átírta a kormány. A változások apropóján utánajártunk, mekkora összeg jutott el eddig a magyar családokhoz. Mint megtudtuk, 2016 elejétől idén március végéig összesen 82 ezer CSOK-szerződést kötöttünk 256 milliárd forint összegben. A szerződésszám kétharmada használt, az összeg kétharmada új lakásokhoz kötődik. A támogatások 70%-át mindössze kettő, hazai irányítású bankcsoport közvetítette, az összeg 60%-a pedig a legalább három gyereket vállaló, új építésű lakásba költöző mintegy 16 ezer családhoz került.
100-ból 52 jelzáloghitelt hitelközvetítőkön keresztül vesznek fel a magyarok. Ismét bebizonyosodott a válság előttről ismerős igazság: ha egy bank nem akar lemaradni, elengedhetetlen igénybe vennie az egykor Csányi Sándor OTP-vezér által még "a szegénység vámszedőinek" nevezett, mára szigorú jutalékkorlátok közé szorított hitelközvetítők segítségét. Bemutatjuk, miből él ma és mekkora bevételből gazdálkodik a magyar hitelközvetítői piac.
Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.
Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:
A lakbér nem ablakon kidobott pénz, de ettől még egy albérlet simán lehet drágább a saját lakásnál - cikksorozatunk előző részében ennek az állításnak ágyaztunk meg, most pedig eggyel beljebb lépünk a lakásmegtérülés útvesztőjében. Bemutatjuk, hogy a felrobbanó albérletárak miként hozhatóak kapcsolatba az elszálló ingatlanárakkal, és hogy ez mit mond a bérlés és vásárlás örök kérdéséről. Számításaink szerint egy 30 milliós lakás már inkább 36 milliót érhet, amennyiben az albérletárakból indulunk ki. Megnéztük még azt is, hogy mekkora lakbér esetén válnánk közömbössé a lakásvásárlás és bérlés közötti döntésben, amely igencsak elgondolkodtató eredményeket hozott. Hangsúlyoznánk, hogy ezek a számítások csak annyira jók, amennyire a mögöttes feltételezések helyénvalóak. A jövővel kapcsolatban sosem lehetünk biztosak, de azért ebből nem következik az, hogy teljes a homály. Sorozatunk következő, záró epizódjában a lakásárak változását, illetve ahhoz kapcsolódva a bérlők és tulajdonosok közötti vagyonkülönbségeket vizsgáljuk majd meg egy hétköznapi példán keresztül.
Történelmi mélypontra, 3 százalékra esett a változó kamatozású hitelek aránya a frissen szerződő lakáshitelesek körében áprilisban, míg az 5 évnél hosszabb kamatperiódusú (10 éves vagy végig fix) lakáshitelek aránya most először átlépte a 60 százalékot. Rendkívül látványos tehát a kamatkockázattól való menekülés.
Donald Trump, Orbán Viktor és Kína is dobott be javaslatokat a konfliktus lezárására.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
