A lakáspiac és az újlakás-építések jövője az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés a magasépítő szektor számára is. A témában rendkívüli mozgolódás tapasztalható, aminek egyik indikátora maga az MNB. De vajon mire számíthatunk? Mi készül a háttérben, és ez hogyan hat a hazai építőipari szereplőkre? Melyek a legnagyobb kihívások, amire mindenképpen megoldást kell találni? Mindezekről tartott előadást Banai Ádám, az Építőipar 2020 konferencián.
Közel 400 ezer változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező adóst érinthet egy éven belül a Magyar Nemzeti Bank friss monetáris szigorítása. Közülük azok izgulhatnak most leginkább, akiknek márciusban van a változó hitelük fordulónapja. Nagy nap számukra a mai: a mostani referenciakamatlábakat kell figyelembe venniük a bankoknak az új törlesztőrészlet meghatározása során. Megnéztük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, és a legtöbb esetben havi 1000 és 2000 forint közötti emelkedést találtunk.
Erős évet zárt a Masterplast, 2019-ben a vállalat hozta a menedzsment által az év elején kitűzött bevétel-és EBITDA-célokat, az adózott eredmény szintjén pedig felül is teljesítette a tervet. A negyedik negyedévben a bevétel egyszámjegyű emelkedése mellett profitszinten kétszámjegyű növekedésről számolt be a cég, ami a profitabilitás javulását jelzi. A vezetőség pozitív építőipari környezettel számol a folyó évre is, ami megalapozhatja a további növekedést – derül ki a cég kedden, piaczárás után közzétett gyorsjelentéséből.
Kiadta legfrissebb, lakásépítésekről szóló számait KSH, ennek kapcsán Varga Mihály Pénzügyminiszter tartott sajtótájékoztatót, ahol a kedvezményes lakásáfa kapcsán többek között elmondta, hogy a kormány egyelőre nem tervez új intézkedéseket bevezetni, az építési számokat elnézve ugyanis lendületesnek tűnik a lakáspiac.
Több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB az újkeletű monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete emelkedésével, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. Közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Az előző évi 850 milliárd forint után 910 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek tavaly a magyar családok a bankokkal. A bankok rekordalacsony kamatozású év eleji ajánlatait elnézve, a babaváró hitel népszerűsége dacára valószínűleg a 2020-as esztendő sem hoz visszaesést a lakáshitelezésben. Személyre szabott hitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk, a lakáshitelezés aktualitásait pedig április 1-jei Hitelezés 2020 konferenciánkon részletesen megtárgyaljuk.
A leges legolcsóbbat. Pont. Ez a közgazdaságilag kiérlelt, pénzügyileg racionális válasz arra, hogy milyen lakást vegyünk saját használatra. De itt most nem a minimalizmus legújabb divatjáról beszélünk, hanem arról, hogy bizony jobban tesszük, ha a vagyonunk minél nagyobb részét tartjuk a magasabb reálhozammal kecsegtető tőkepiacon, mint a körülöttünk tornyosuló falakban. Egy szép nagy házba való beköltözés fogyasztási döntésnek tekinthető, nem pedig pénzügyi befektetésnek. Ezt az egyszerűnek tűnő, de mégsem annyira egyszerű állítást vezetjük most le az alábbi cikkben, kitérve minden lényeges tényezőre, mint például a hosszútávú trendekre, az inflációra, a várható reálhozamokra, és még a lakásbérlés vagy vásárlás közötti döntésre is.
Több ígéretes körzet van az országban és a fővárosban, ahol a következő 5-10 évben masszív pénztermelés folyhat az ingatlanpiacon. Most induló sorozatunk első részében Debrecen és környékének lehetőségeit és a fejlődést hátráltató tényezőket tárjuk fel.
A lakhatás nyilvánvalóan az egyik legősibb, legelemibb, legdiverzifikáltabb (terület és minőség szempontjából), leg-leg-leg, az ingatlanpiacon, és amellett, hogy az otthont jelenti, nem különben egy kiváló és az egyik legnagyobb befektetési eszközosztály is egyben. Magyarországon pedig ez utóbbi ma nem létezik. Irodaházak, bevásárlóközpontok, hotelek, logisztikai központok százával vannak, és jelennek meg az alternatív eszközök is, mint magánkollégium, vagy idősek otthona. De a legnagyobb és egyben sok szempontból (főleg befektetői oldalról) legproblémásabb ingatlanpiaci kategória, a lakás „residential”, csak magánszinten, az is inkább a szürkezónában mozogva, létezik. Az elmúlt hetek MNB-s, LITT-es és állami megnyilatkozásai után megkérdeztük az ország legnagyobb lakásépítőjét a Cordia alapító tulajdonosát, Futó Gábort, hogy hogyan látja az eddig elhangzott terveket, ötleteket. Milyen tapasztalatai vannak német, amerikai, brit vagy a lengyel piacokról? Működhetne-e, és ha igen miként itthon a ma még nem létező intézményi fejlesztési és befektetési forma a lakáspiacon?
Fennállásának négy éve alatt éppen 100 ezer család vette fel a CSOK-ot Magyarországon 318 milliárd forint értékben. A felvett összeg 60 százaléka, 192 milliárd forint mindössze 20 ezer, legalább három gyermeket vállaló családnál összpontosult – tudta meg a Portfolio. A legnagyobb kedvezményezettek jelentős része valószínűleg már eleve rendelkezett három gyermekkel. A CSOK-pénzek közel felét az OTP, ötödét pedig a Takarék Csoport közvetítette eddig.
Történetének valószínűleg a legmagasabb nominális összegű hitelkihelyezését produkálta 2019-ben a magyar bankszektor. A jegybank ma közzétett éves statisztikái alapján lassult ugyan a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új kihelyezésének a növekedése, de a babaváró hitel megjelenése ezt bőven ellensúlyozta. A lakossági mellett a vállalati hitelkihelyezés is csúcsot döntött, így a háztartási hitelállomány 16%-kal, a vállalati 11%-kal emelkedett tavaly. A témával április 1-jei Hitelezés 2020 konferenciánkon részletesen foglalkozunk.
Az aggregált MNB lakásárindex szerint a harmadik negyedévben országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,4 százalék volt a vizsgált időszakban.
"Budapesten lakásválság van. A megoldásból pedig mindenkinek ki kell vennie a részét" – nyitotta mai posztját a Facebookon a terézvárosi polgármester, majd bejelentéseket tett.
Akár már az év végén megkezdődhet az ország jelenlegi legnagyobb beruházási projektjének, a legalább egymilliárd eurós bezenyei-hegyeshalmi mezőgazdasági, logisztikai és ingatlan komplexumnak a kivitelezése – mondta lapunknak Nikolai Ulrich, a beruházó német FAKT AG igazgatósági tagja a hét elején a tervet ismertető, első nyilvános mosonmagyaróvári bemutatón. A területen elköltött összeg ennél vélhetően még nagyobb lesz, hiszen lesznek olyan elemei a hatalmas projektnek, amiket más partnerek fognak megvalósítani.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Fennállásának első fél éve alatt, 2019 végéig becslésünk szerint 460 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel Magyarországon, és közel 50 ezer házaspár írta alá a szerződést. Az összeg 44 százalékát az OTP-nél, további 35 százalékát pedig három banknál, az Ersténél, a K&H-nál és a Takaréknál vették fel. A szintén nyáron bevezetett falusi CSOK jóval kisebb népszerűségnek örvend.
Úgy látszik, a babaváró hitelre is kihat a szezonalitás, hiszen az eddigi leggyengébb hónapját novemberben produkálta az egyébként már 412 milliárd forintnál járó kamattámogatott termék az MNB friss adatai szerint. A lakáspiaccal együtt a lakáshitelezés is rálépett a fékre (lényegében stagnált a kihelyezés az év utolsó előtti hónapjában), miközben a személyi kölcsönök kihelyezése még évi 10%-kal bővülni tudott. Egy év alatt a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt 14%-kal növekedett, összességében tehát egyelőre nem lehet okuk panaszra a bankoknak. Nagy kérdés, milyen mértékű lassulást fog hozni nekik a 2020-as év.
Budapesten a most épülő új lakások átlagos alapterülete 64 négyzetméter. Az egyes kerületek között azonban akárcsak az árakban, a lakások méretében is nagyok a különbségek. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján azt néztük meg, hol épülnek Budapesten a legnagyobb és hol a legkisebb lakások.
Az előző évi 850 milliárd forint után nagyjából 900 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel tavaly a magyarok, igaz, az MNB végleges éves adatait csak egy hónap múlva ismerhetjük meg erről. A bankok rekordalacsony kamatozású év eleji ajánlatait elnézve, a babaváró hitel népszerűsége dacára valószínűleg a 2020-as esztendő sem hoz visszaesést a lakáshitelezésben. Személyre szabott hitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
