Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.
Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült új lakások négyzetméterárai is kiugróan magasnak számítanak. Az árakat a kereslet húzza felfelé: egyrészt minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, másrészt a magánszemélyeknél is jellemzővé vált, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki. Az erős érdeklődés már évek óta tart, a járváány azonban még egy lapáttal rátett erre. Az OTP Ingatlanpont elemzése alapján a nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős a kereslet, például a telkek, vagy a felújításra szoruló ingatlanok, az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is vonzó célpontok a vásárlók számára.
A hétvégi viharok következtében több, mint 1100 kárbejelentést regisztrált az ország piacvezető lakásbiztosítója, az összes kárérték már most meghaladja a 160 millió forintot, az egyes esetekre jutó átlagos kárérték is magas, meghaladja a százötvenezer forintot. Az Aegon szakértői nem tartják kizártnak, hogy a hétvégi és hét eleji időjárás összességében 200 millió forintnál is nagyobb kárt okozott a biztosító ügyfelei körében.
Az OTP Csoport a hazai piacon elsőként bocsátott ki zöld jelzáloglevelet: ma sikeresen megtörtént az OTP Jelzálogbank Zrt. OJB2031/I jelzálogleveleinek nyilvános forgalomba hozatala. Az aukción összesen 10,08 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből a kibocsátó 5,02 milliárd forintot fogadott el.
Továbbra is magasan az élen jár Magyarország a EU-s lakásáremelkedések mértékét tekintve. 2021 első negyedévében 188%-os lakásárindexről számolt be a KSH hazánkat illetően, vagyis 2015 óta 88%-os dráguláson mentek keresztül az országos lakóingatlanárak. Összehasonlításképpen: az átlagos EU-s lakásárindex 131,7%, és ezen belül is a magyar piac után következő legerősebb emelkedést produkáló ország Luxemburg, 166,9%-os index mellett. Alacsony bázisról persze nem nehéz gyorsan növekedni, és úgy tűnik, hogy még van hová: szintén EU-s mércén Magyarország az alsó negyedben helyezkedik el a budapesti, kifejezetten nagy alapterületű lakásokra vonatkozó átlagos négyzetméterárak tekintetében.
26 ezer család igényelte eddig az otthonfelújítási támogatást, közülük 2 603 esetben történt elutasítás, ami 10%-os elutasítási arányt jelent – tájékoztatta a Magyar Államkincstár a Portfolio-t. Sok esetben hiánypótlásra is szükség van a dokumentumok nem megfelelő, hiányos benyújtása miatt. Cikkünkben a leggyakoribb hibák olvashatók, amelyeket mindenképp érdemes elkerülni az igénylés során.
A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) történetében még soha nem igényelték annyian az állami támogatást és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt a bankoknál, mint idén a második negyedévben. Elsősorban a használt lakások után járó kisebb összegekre jelentkeztek be a családok, de az új lakások vásárlása is rekordot döntött. A falusi CSOK szintén erős hónapokon van túl, de itt nem látunk új csúcsot. Mindkét támogatási formának nagy lökést adott a járvány és az új állami kedvezmények miatt elhalasztva jelentkező kereslet, valamint a mellé igénybe vehető illeték- és áfamentesség.
26 ezer család igényelte eddig az otthonfelújítási támogatást, közülük 13 ezer kapta már meg a Magyar Államkincstártól - tudta meg a Portfolio. Az igénylések összege 42 milliárd, a megítélt támogatásoké 23 milliárd forintnál jár. A kamattámogatott otthonfelújítási hitelből 24 milliárd forintot igényeltek eddig, az igénylő családok száma ez alapján 4500 és 5000 között lehet.
Kétszázezer forintot meghaladja az éjszakai vihar okozta károk átlagos értéke az Aegon Biztosító becslései szerint, a piacvezető lakásbiztosítónál eddig háromszázat meghaladó kárigényt regisztráltak, mintegy 67 millió forint értékben.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben 542-627 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. A személyi kölcsönöknek viszont meg sem kottyant egyelőre a hozamkörnyezet emelkedése.
Régiónként akár 20 százalékpontos eltérést is lehet látni a lakásár-emelkedés mértékében 2021 első negyedévében. A fővárosi pár százalékos drágulás ugyanis a legkisebbnek számít területi bontásban, míg Pest megye magasan vezeti a dráguló területek listáját - az MNB Lakáspiaci Jeletésének adatai alapján.
Érezhetően megnőtt a lakásvásárlási kedv az év elején, amit most a KSH statisztikái is alátámasztanak. Mintegy 15 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le egymás között a régi és leendő tulajdonosok 2021 első negyedévében, mint 2020 első hónapjaiban. Bár az eddig összeszámolt szerződéskötések száma ugyan még csak 20 ezerre tehető, az már a kezdeti számokból is látszik, hogy a megyeszékhelyek helyett, még mindig inkább a kisebb településeken adják el a legtöbb lakóingatlant. Ugyanakkor Budapest súlya is egyre inkább tér vissza, számottevően nőtt ugyanis a fővárosi vásárlások aránya.
Ahhoz képest, hogy száguld a lakáspiac, és tombol a felújítási láz az országban, nem meggyőző a sikere a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönnek, amelyet fél éve az állami támogatás megelőlegezésére vezetett be a kormány. A Portfolio becslései szerint fennállása első fél évében mintegy 30 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a háztartások, pedig tavasszal évi 100-200 milliárdos kihelyezésre számítottak a bankszektorban. A felújítási költségek emelkedése, az alternatív hiteltermékek vonzereje és a kölcsön ügyféloldali megismerésének időigénye mellett a hiteltermék szabályaiba beépített korlátok is ludasak lehetnek ebben. Az egyik hazai nagybank egyenesen a kormány által meghatározott paraméterek módosítását javasolja.
A vidéki ingatlanok drágulása húzta fel a 2021. első negyedéves lakásár-emelkedés átlagát, de nominálisan Budapesten is nőttek 2-3 százalékkal a lakásárak. Az MNB és a KSH legfrissebb országos árelemzéséről már beszámoltunk, de a főváros, - ahol az összes tranzakció mintegy 19 százaléka megy végbe - külön összesítést is érdemel. Lássuk, mennyibe került 2021 első negyedévében egy átlagos budapesti lakás!
Aki rozsdaövezetté nyilvánított területen vásárol új lakást, az CSOK-tól és gyerekszámtól függetlenül visszaigényelheti az 5 százalékos áfát. Ez a legújabb lakáspolitikai bejelentés, ami pontot tett annak az évek óta húzódó tervezésnek a végére, amely a rozsdaövezeti területeken való fejlesztéseket volt hivatott bátorítani. Megkérdeztük a hazai fejlesztőket, hogy mit szólnak az új rendelethez és mit gondolnak a jövőbeli hatásairól.
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2021 júliusában, országosan 11 185 ingatlan-adásvétel bonyolódott. Ezzel év eleji szintre esett vissza a lakáspiaci adásvételek havi becsült száma, az egy évvel korábbi, 2020-as júliushoz képest pedig mintegy 15 százalékos csökkenést jelent.
Egyre nagyobb befektetői érdeklődés övezi a bérlakásszektort a régióban. Bár még mindig igaz, hogy a közép- és kelet-európai országokban a saját tulajdonban lévő lakások és a kiadó lakások közötti egyensúly erősen a tulajdonjog felé tolódik el, mégis néhány helyen kedvelt befektetési forma a meglévő fejlesztői, befektetői tulajdonban lévő, több egységből álló magánbérletek aránya: a bérlakásépítésben kiemelkedik Csehország és Lengyelország - derül ki a Colliers által, a Greenberg Traurig és a Kinstellar együttműködésével elindított „The Private Rental Sector: Has it found a home in CEE?" kutatásból.
Közel sem mindegy, az év melyik szakában vásárolunk lakóingatlant vagy mikor kínáljuk azt eladásra, a szezonalitás ezen a piacon is megfigyelhető. Az idei év azonban több szempontból is a megszokottól eltérően alakul, a tavaszi zsongás már év elején elindult, és van, ahol most is változatlanul pörög a piac. Az évszakok és az ingatlanpiaci kereslet, valamint kínálat összefüggéseit vizsgálja az OTP Ingatlanpont elemzése.
