Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a hazai költségvetés állapota. Kedden megjelent a kormányzati szektor idei első negyedéves adata, amely eredményszemléletben mutatja meg a 2024-es költségvetés állapotát. Mindez azért különleges, mivel az eredményszemlélet szerint számolt mutató releváns az EU és a piacok szempontjából is, és a havonta megjelenő pénzügyminisztériumi jelentések a pénzforgalmi számokat tartalmazzák. Másrészt épp a napokban mutattuk be részletes elemzésünket, hogy a kormány milyen döntési helyzet előtt áll a költségvetési kérdéseket illetően. Harmadrészt pedig az is eldőlt az elmúlt hetekben, hogy Magyarország ellen is elindul a túlzottdeficit-eljárás, melynek keretében a kormánynak szeptember közepéig egy nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell letennie az asztalra.
Benne van tehát a levegőben, hogy a közeljövőben vadonatúj fejlemények fognak érkezni a kormány részéről, ami a költségvetéseket érinti.
Ezek után érkezett meg kedden az OTP Bank elemzőinek frissített költségvetési prognózisa a friss első negyedéves kormányzati szektor adatokra építve. Ebben arra a következtetésre jutnak, hogy
2024-ben 5% körül lehet a GDP-arányos deficit a 4,5%-ra emelt új hiánycéllal szemben, valamint 2025-ben szintén 5% lehet a hiány a jelenleg érvényben lévő 3,7%-os céllal szemben.
A közgazdászok a részletes első negyedéves kormányzati szektor adatokból azt emelték ki többek között, hogy az áfabevételek ismét az infláció mértéke feletti ütemben növekedtek, amire 2022 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Felidézik, hogy az első negyedéves GDP-adatokban is pozitív meglepetést okozott a háztartások fogyasztása, ami pedig segítette az áfabevételek bővülését. Megjegyzik ugyanakkor - amire a Portfolio is rámutatott legutóbb -, hogy ez főként az áfakiutalások csökkenésével függ össze.
Azt is megemlítik, hasonlóan más piaci szereplők várakozásához, hogy ha a kormány teljesíteni akarja az idei 4,5%-os hiánycélját, akkor ahhoz újabb intézkedések megtétele szükséges. Azért jutottak erre az eredményre, mert
- a kormány a legutóbbi elemzésük megjelenése óta döntött 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról, ami 0,66%-os GDP-arányos költségvetési egyenlegjavulást hoz,
- valamint az áfabevételek is a korábban vártnál kedvezőbben alakulhatnak, beindul ugyanis a bruttó bevételek növekedése is a fogyasztás helyreállásával párhuzamosan, viszont
- a költségvetés szempontjából kedvezőtlen fejlemény az Európai Bíróság által kiszabott 80 milliárd forintos bírság, valamint a napi 1 millió eurós büntetés, ami az OTP elemzői szerint az év végére akár a GDP 0,2%-ára is hízhat.
Összességében várakozásaik szerint még így is csökkenhet a deficit idén a tavalyi 6,7%-os hiány után. Talán még ennél is érdekesebb viszont, hogy mi várható jövőre. A bank szakemberei szerint változatlan forgatókönyvet feltételezve a hiány 2025-ben 5% lenne, de arra is felhívják a figyelmet, hogy
a kormányra nehezedő nyomás, hogy lazítson a fiskális politika szigorán a 2026-os parlamenti választások előtt, erősödni fog.
Ehhez viszont a banki elemzők szerint előtte költségvetési kiigazításra lenne szükség, ami több elemből is állhat.
Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a túlzottdeficit-eljárás új szabályai miatt kisebb lesz a nyomás a kormányon, hogy korrigálja a költségvetési folyamatokat.
Arról is szólnak az elemzők, hogy továbbra is azzal kalkulálnak, hogy Magyarország és az Európai Unió egyezségre fog jutni a még felfüggesztett uniós források ügyében. Ez ellen hat viszont az Európai Parlament pereskedése az Európai Bizottsággal szemben.
Címlapkép forrása: Portfolio
