Kopint-Tárki: közel 7%-kal nőhet idén a magyar gazdaság
Az idei évre 6,8%-os növekedést vár a Kopint-Tárki, részben a bázishatásból kifolyólag, részben a járványügyi korlátozások oldásából adódó élénkülésnek köszönhetően.
Az idei évre 6,8%-os növekedést vár a Kopint-Tárki, részben a bázishatásból kifolyólag, részben a járványügyi korlátozások oldásából adódó élénkülésnek köszönhetően.
Szeptemberben 391,3 milliárd forintos mínuszban zárt az államháztartás központi alrendszere, ami a valaha volt legnagyobb kilencedik havi deficit. Úgy tűnik, a kormány már az ősz legelején felismerte, hogy a vártnál sokkal jobban alakul az idei gazdasági növekedés és megkezdte a fiskális kiköltekezést, ami 2022 elején lép új szintre.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
A lakossági állampapír-értékesítés vázát mindeddig a szuperállampapír adta, csakhogy bejött egy kellemetlen vendég a buliba: az infláció. A szakértők szerint a decemberi inflációs mutató azt jelzi majd, hogy 5% fölötti volt a pénzromlás a 2021-es év folyamán, ez pedig azt jelenti, hogy a MÁP+ reálértelemben semmit nem hoz. Persze, ilyenkor jön az a mondás, hogy az inflációs megugrás csak átmeneti. Na de meddig tart ez az átmenet? Mi védhet meg az inflációtól és van-e még létjogosultsága a szuperállampapírnak a jelenlegi formájában?
Az Európai Bizottság október 19-én közzéteszi a járvány uniós gazdaságra és költségvetésre gyakorolt hatásának értékelését, és egyben elindítja a vitát a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról - jelentette be Paolo Gentilon gazdasági biztos.
Romániában állami támogatással ellensúlyozzák a következő fűtésszezonban a villanyáram és a földgáz drágulását a lakossági fogyasztók számára: erről hétfői ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.
Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.
Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.
Friss jelentést küldött a napokban a kormány Brüsszelnek a 2021-es költségvetés aktuális állapotáról. Ebből a dokumentumból pedig kiolvasható, hogy a kormány milyen új deficitcéllal számol az idei évre és ez hogyan változott fél év leforgása alatt.
Az az Orbán Viktor kormányfő által péntek reggel bejelentett döntés, hogy minden nyugdíjasra egységesen kiterjeszti a kormány a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, „még az eddigi legoptimistább várakozásokat is meghaladja” – kommentálta oldalán Farkas András. A nyugdíjszakértő azt is megjegyezte, hogy mindez 146 milliárd forintos többletkiadást jelent az idei költségvetésnek, akár a minap kibocsátott dollár- és eurókötvények terhére, és azt is összefoglalta, hogy milyen további kifizetések várnak még a nyugdíjasokra a 2022-es parlamenti választások előtt.
A jövő év elejére megígért, családosoknak, nyugdíjasoknak és más célközönségnek szánt egyszeri és tartós jövedelemtranszferek alapjaiban írják át a 2022-es költségvetést és a büdzsé várható pályáját. Olyan méretű kiköltekezés valósulhat meg, amire az elmúlt 20 évben csak ritkán volt példa. De mégis miért, miből csinálja ezt a kormány és mi lehet ennek a következménye?
A svájci parlament megszavazta csütörtökön azt a jogszabályt, miszerint az ország több mint egymilliárd eurót ad az Európai Unió tagországainak, megenyhítendő őket azért, hogy májusban megszakította az EU-val az éveken át folyt tárgyalásaikat a kétoldalú kapcsolatok átfogó rendezéséről. A törvényt napközben jóváhagyta a svájci parlament felsőháza, majd este az alsóház is nagy többséggel.
Az év végéhez közeledve felpörögnek a közlönyökben megjelent kormánydöntések, amelyek jelentős összegeket mozgatnak meg a költségvetésben. A csütörtök este megjelent határozatában például 321 milliárd forinttal csapolta meg a Gazdaságújraindítási Alapot és ennek nagy része valamilyen nem részletezett tulajdonosi részesedésvásárláshoz kötődik.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.
Egy héten belül a második olyan határozat jelent meg, amivel a kormány jelentős mértékben megcsapolja a Gazdaságújraindítási Alapot. Ezzel néhány nap alatt százmilliárdokat mozgat meg a kormány az idei költségvetésben, de már a 2022 év elejei, gigantikus költekezésre is felkészült.
Október 18-áig kifogyhat a pénzből az amerikai szövetségi kormány, amennyiben a kongresszus nem emeli meg az adósságplafont – figyelmeztetett keddi szenátusi meghallgatásán Janet Yellen pénzügyminiszter.
Ahogyan a mindennapi életben, úgy a gazdaság tekintetében is egyre több szó esik a negyedik hullámról. A világgazdaság egészének nem áll túl jól a szénája az alacsony átoltottság miatt és ez egy kis nyitott gazdaságnak nem igazán jó hír. A belső piacra termelő gazdaság viszont immunisabb lehet a Covid újabb hullámával szemben.
Idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalék alatti deficittel számol a kormány, egy drasztikus konszolidációnak növekedési áldozata lenne, ugyanakkor már idén csökkenhet az államadósság-ráta – mondta a Figyelőnek a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Egy marsjáró izgalmas felfedezést tett.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A csehek nem akarják felvásárolni, azt állítják.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?