Spanyolország bejelentette egy új vagyonadó bevezetésének tervét, ezzel is keresve a módját annak, hogyan tudná finanszírozni a szociálpolitikai kiadásokat a növekvő infláció mellett – írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében természetesen a rekordgyenge forintról lesz szó. A magyar fizetőeszköz mélyrepülésének potenciális okairól, valamint arról, hogy hol lehet ennek a folyamatnak a vége, Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Mai második témánk azon szerdán kiszivárgott nem nyilvános kormányhatározat tartalma lesz, mely szerint néhány költségelemen kívül kifizetési stop lépett életbe a kormányzati intézményeknél. A téma gazdasági vonatkozásairól és az intézkedés potenciális okairól Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját kérdeztük. Maradva a kifizetési stopnál, a kormányhatározat jogi aspektusa tekintetében Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója volt a vendégünk. A civil szervezeti vezetőnek egyebek mellett azt a kérdést is feltettük, hogy miképpen fordulhat elő, hogy egy kormányhatározat nem tartalmaz minősített adatot, de mégsem jelenik meg nyilvánosan.
Csütörtökön 11:30-tól ismét Kormányinfo kezdődik, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti a kormány szerdai ülésének legfontosabb döntéseit. Azt a kormánydöntést már tegnap már bejelentette Orbán Viktor, hogy újabb nemzeti konzultációt indítanak, ezúttal az oroszellenes uniós szankciókról. Eldőlt az is: hosszabb lesz a téli szünet, az őszi szünet terhére. A miniszter részéről elhangzott az is, hogy a kormány a forint árfolyama érdekében nem tud többet tenni, az árfolyampolitika a jegybank dolga. A mai esemény fontosabb információit az alábbi hírfolyamunkban tudósítjuk.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Az ország energiaellátása és költségvetése körüli befektetői aggodalmak hatására tegnap nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam következő 5 évi csődje elleni piaci biztosítás ára. Fontos, hogy ez még mindig nagyon alacsony, mindössze 15%-os kumulált csődvalószínűséget jelent a következő 5 évben gondolkodva.
Az áprilisban mondott 2,4%-ról 0,6%-ra csökkentette a jövő évi átlagos gazdasági növekedésre adott prognózisát az olasz kormány pénzügyi tárcája szerdán.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
Egy nem nyilvános határozatában a kormány arról döntött, hogy a kormány alá tartozó szervek – néhány tételtől eltekintve – október 31-ig nem fizethetnek ki lényegében semmit, ami nem bérköltség - írja a Telex.
Az Egyesült Királyság kormánya által meghatározott új gazdasági intézkedések "valószínűleg növelni fogják az egyenlőtlenséget" - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állásfoglalásában. Ilyen jellegű nyilatkozatot az IMF nagyon ritkán közöl.
A közép-európai döntéshozók a tavaly óta tartó kamatemelési ciklus lezárására törekszenek, még akkor is, ha az inflációs nyomás továbbra is fennáll, és a világ nagy központi bankjai továbbra is magasabb kamatlábakra törekszenek - írja összeállításában a Reuters.
Az amerikai Kongresszusban egy átmeneti költségvetési törvényjavaslat keretein belül megállapodtak abban, hogy közel 12 milliárd dollár értékben új katonai és gazdasági támogatást nyújtanak Ukrajnának - írta meg a Reuters.
Az Európai Központi Bank nem fogja legújabb vészhelyzeti programját arra használni, hogy olyan országok kötvényeit vásárolja meg, amelyek "szakmai hibákat" követnek el - mondta Christine Lagarde, a jegybank elnöke hétfői meghallgatásán az olasz választásról szóló kérdésre válaszolva a Reuters tudósítása szerint.
Kedvezőtlen lenne az uniós finanszírozás elmaradása Magyarország számára Fitch szerint, amely péntek este megjelent közleményében azt is megjegyzi, hogy a hazai kohéziós finanszírozás egy részének lehetséges felfüggesztése a növekedést sújthatja, valamint a költségvetési és külső mérlegeket érintő kockázatokra mutat rá.
A mai műsor első részében a 60. Közgazdász-vándorgyűlésről jelentkezünk Szegedről, ahol a pénteki nyitóelőadást Varga Mihály tartotta. A pénzügyminiszter helyzetértékeléséről – a politikus egyebek mellett arról is beszélt, hogy a már elfogadott 2023-as magyar költségvetést újra kell tervezni–, valamint az eseményről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében egy friss kérdőíves felmérés eredményeiről volt szó, melyet olvasóik anyagi helyzetének változásáról készített a Portfolio testvérlapja, a Pénzcentrum.
Nagy-Britannia új pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng pénteken történelmi adócsökkentéseket és a hitelfelvétel óriási mértékű növelését jelentette be gazdasági programjában, írja a Reuters.
A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (1. rész)
2023-ban olyan energiaárakkal kell kalkulálni, ami a sokszorosa az eddiginek. A közvilágításért 13-szor többet kellene fizetni, de nincs ennyi pénzünk, és nem is akarunk erről megegyezni – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.
Bezár az Erkel Színház novemberben a megemelkedett rezsiárak miatt, a fűtési szezon idejére - nyilatkozta az InfoRádióban a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Ókovács Szilveszter úgy fogalmazott, vakon repülnek, ködben, éjjel, ugyanis még nincsenek tisztában az összes intézményük pontos áremelkedésével.
Közzétette az orosz kormány a következő évi költségvetés tervezetének fő számait, amelyekből az látszik, hogy még a kormány is deficittel számol egészen 2025-ig. A reálgazdasági előrejelzések kissé optimisták, de még ezek is GDP-visszaesést valószínűsítenek 2023-ra is, ráadásul a költségvetési és gazdasági pályákat tartósan magas olajárak mellett tervezték meg az oroszok. A számokból két tanulság vonható le: az egyik, hogy az orosz gazdaság kilátásaival kapcsolatban óriási a bizonytalanság; a másik, hogy még az orosz gazdaságpolitikai döntéshozók szerint is fájdalmasan érintik az országot a szankciók.