A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
Politikai nézetkülönbségeiket félretéve közösen értékelte a Ian-hurrikán miatt szükséges mentőmunkát és a helyreállítást Floridában Joe Biden elnök és Ron DeSantis kormányzó. Egyes politikai elemzők és sok republikánus várakozása szerint DeSantis elindul a 2024-es elnökválasztáson, még akkor is, ha a korábbi elnök, Donald Trump is bejelentené indulását.
Csaknem kétéves mélypontra süllyedtek és immár két hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának szerdán ismertetett végleges szeptemberi mutatói, mindenekelőtt a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak és a több évtizedes csúcson járó infláció miatt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.
Magyarország mintegy 1,9 milliárd euró haladékot kap a Gazpromtól a fűtési szezonban történő gázfizetésekre - közölte a Bloomberggel egy, az ügyet ismerő személy.
Tárgyal és határoz is a kormány normakontroll-javaslatáról kedden az Országgyűlés, amely ezt követően szavaz négy, az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükséges törvényjavaslatról.
A brit kormány elhalasztja a 45 százalékos jövedelemadó-kulcs csökkentéséről szóló jóváhagyó szavazást - írja a Sky News. A jövedelemadó-csökkentés egyike volt annak a döntéssorozatnak, amely az elmúlt héten felbolydulást okozott a piacokon, a font pedig rekordalacsony szintre süllyedt a dollárral szemben.
Egyes helyeken az önkormányzati intézmények fűtési költsége akár 13-szorosára is emelkedhet az újonnan nyilvánosságra hozott távhődíjak szerint, ami azt jelenti a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint, hogy ez sok települést vihet csődbe – írja az rtl.hu.
A gyorsan növekvő – gazella – vállalatok fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és ezért sok ország támogatja ezeket a cégeket. Miközben a munkahelyteremtés fontos előny, eredményeink azt mutatják, hogy a gazella vállalatok nem motorjai a termelékenység-növekedésnek: a gyors növekedés időszakában is előfordul, hogy nem vagy negatívan járulnak hozzá az iparági termelékenység-növekedéshez, és azt követően sem látunk pozitív hatást.
Az energiaválság miatt jelentősen romlottak a kelet-közép-európai országok makrogazdasági kilátásai, ezért frissítette előrejelzését a Fitch Ratings. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság az idén még erős lehet, 2023-ban viszont csak jelképes növekedésre lesz képes, ami viszont ennél is rosszabb hír, hogy a költségvetési hiánycélt nem fogja tudni tartani a kormány még 2024-ben sem.
Az állami kórházaknak is összébb kell húzniuk a nadrágszíjat, újra kell tervezniük a 2023-as költségvetésüket és egy sor egyéb megkötés is vonatkozik rájuk – tudta meg a Népszava.
Az új brit kormány ígéretéhez híven grandiózus csomagot jelentett be a lakosság és a vállalatok rezsiszámlájának mérséklésére. A brit költségvetés számára a mentőcsomag nagyon költséges, de a döntés gazdaságpolitikai szempontból érthető - nem úgy az a gigantikus adócsökkentés, amelyet ezzel párhuzamosan kormányfő és pénzügyminisztere szintén bejelentett. Liz Truss jó thatcheriánusként a növekedés beindulását várja a lépéstől, de az adócsökkentések fogadtatása nemhogy hűvös, hanem egyenesen viharos volt: a jegybank, az IMF és a Moody's is aggodalmát fejezte ki, szakadt a font, rakétáztak a kötvényhozamok. Miért keltett ekkora riadalmat a bejelentés, és mennyire indokolt maga az adócsökkentés jelenleg?
A német szövetségi számvevőszék csütörtökön élesen bírálta a német kormányt a gázárplafonra vonatkozó tervezete miatt, állításuk szerint a kormány a program fedezésére létrehozott 200 milliárd eurós külön alap révén megkerülné az adósságszabályokat - írja a Politico.
Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor idei első éléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH.
A Meta Platforms, a Facebook és az Instagram tulajdonosa közölte, hogy a költségek csökkentése és a prioritások áthelyezése érdekében befagyasztja a munkaerő-felvételt és átszervez néhány csapatot – számol be a hírről a Bloomberg.
Spanyolország bejelentette egy új vagyonadó bevezetésének tervét, ezzel is keresve a módját annak, hogyan tudná finanszírozni a szociálpolitikai kiadásokat a növekvő infláció mellett – írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében természetesen a rekordgyenge forintról lesz szó. A magyar fizetőeszköz mélyrepülésének potenciális okairól, valamint arról, hogy hol lehet ennek a folyamatnak a vége, Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Mai második témánk azon szerdán kiszivárgott nem nyilvános kormányhatározat tartalma lesz, mely szerint néhány költségelemen kívül kifizetési stop lépett életbe a kormányzati intézményeknél. A téma gazdasági vonatkozásairól és az intézkedés potenciális okairól Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját kérdeztük. Maradva a kifizetési stopnál, a kormányhatározat jogi aspektusa tekintetében Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója volt a vendégünk. A civil szervezeti vezetőnek egyebek mellett azt a kérdést is feltettük, hogy miképpen fordulhat elő, hogy egy kormányhatározat nem tartalmaz minősített adatot, de mégsem jelenik meg nyilvánosan.
Csütörtökön 11:30-tól ismét Kormányinfo kezdődik, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti a kormány szerdai ülésének legfontosabb döntéseit. Azt a kormánydöntést már tegnap már bejelentette Orbán Viktor, hogy újabb nemzeti konzultációt indítanak, ezúttal az oroszellenes uniós szankciókról. Eldőlt az is: hosszabb lesz a téli szünet, az őszi szünet terhére. A miniszter részéről elhangzott az is, hogy a kormány a forint árfolyama érdekében nem tud többet tenni, az árfolyampolitika a jegybank dolga. A mai esemény fontosabb információit az alábbi hírfolyamunkban tudósítjuk.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Az ország energiaellátása és költségvetése körüli befektetői aggodalmak hatására tegnap nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam következő 5 évi csődje elleni piaci biztosítás ára. Fontos, hogy ez még mindig nagyon alacsony, mindössze 15%-os kumulált csődvalószínűséget jelent a következő 5 évben gondolkodva.
