Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió 2022-es uniós költségvetését, ami az összes kötelezettségvállalást 169 515,8 millió euróban, a kifizetéseket pedig 170 603,3 millió euróban határozza meg - közölte az uniós parlament szerdán.
Nem öröm, ha az infláció és a folyó fizetési mérleg számok is romlást mutatnak, de érdemes a számok mögé nézni, mert akkor elkerülhetjük, hogy "akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség" - írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságban közzétett cikkében.
A BKV november 25-ig, azaz csütörtökig húzhatja a fővárostól kapott 108 milliárd forintos támogatásból és az eddig befolyt jegyárbevételből, de azután kiürül a közlekedési kassza, ha a kormány nem fizeti ki a 12 milliárd forintnyi normatívát – jelezte a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az RTL Klubnak úgy fogalmazott, hogy korlátozó intézkedésekre is sor kerülhet a fővárosi közösségi közlekedésben, amelyek mértéke jelentősen függ attól, hogy a kormány mutat-e addig bármiféle hajlandóságot a normatíva megfizetésére. Az utasokat a leállás előtt értesítenék majd a korlátozó intézkedések módjáról és idejéről.
Pénteken 368-as szintig ütötték a forintot a rossz nemzetközi hangulat közepette, és ha ez kitart ezen a héten is, akkor a magyar deviza jegyzése elérheti a karnyújtásnyira levő történelmi mélypontot az euróval szemben (369,59). A Magyar Nemzeti Bank múlt héten sokkal rugalmasabbá tette az eszköztárát, az egyhetes betéti tender kamatának leválasztása az alapkamattól (és az ajánlatok korlátlan befogadása) ismét irányadóvá tette az eszközt, azaz a jegybank akár hetente változtathat az effektív kamatszinten. Az egyhetes betéti tenderre csütörtökön kerül sor, de más izgalmakat is tartogat a hét - az Egyesült Államokból és az EU-ból is fontos konjunktúra-adatok érkeznek.
Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.
Több évtizedes problémája a hazai építőipari beruházásoknak, hogy azok bekerülési ára rendre lényegesen magasabb a tervezettnél és ez későn derül ki. Főleg a közszféra magasépítési beruházásaira jellemző ez a helyzet, ami az összes közreműködő számára nagy gond. Az építtető késve tudja meg, hogy mibe is kerülne a beruházása, a tervezőt túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik. A nagy értékű állami és önkormányzati építési beruházások pontos, kiszámítható költségtervezésének átgondolására kapott felkérést az ÉVOSZ.
A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal publikálta Versenyképességi jelentését, mely átfogó és objektív módon vizsgálja hazánk versenyképességi helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A 2021. évi Versenyképességi jelentés 14 terület mintegy 160 versenyképességi mutatóját elemzi, melyek 95 százaléka objektív. A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Hazánk versenyképessége stabilan alakult az előző évhez képest, így továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány kitörésekor is stabil alapot jelentettek. Az elért eredmények ellenére több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása elengedhetetlen a sikeres felzárkózáshoz.
Óriási kérdőjel mindenkinek, hogy átmeneti inflációs ugrás vagy egy új kor hajnalán állunk, erre Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint majd csak a következő hónapok adnak választ. Az infláció elszabadulásának kockázata országonként a gazdasági sajátosságok miatt eltérő, az egyre inkább elszabaduló árak pedig a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszerítik a világ jegybankjait - világított rá egy háttérbeszélgetésen a pénzintézet szakértője. Az elemző azt is kiemelte, hogy a hazai gazdaságot egyre erősödő inflációs nyomás jellemzi, Magyarországon nemcsak kínálatoldali okok miatt magas az infláció, hanem ahhoz többek között gyorsuló pénzromlási ütemhez a gazdasági túlfűtöttség is hozzájárul.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2021-ben minden eddiginél nagyobb, 1500 milliárd forintos csereaukciós programot tervez végrehajtani. A csereaukciós program célja az államadósság átlagos hátralevő futamidejének növelése, valamint az államadósság lejárati szerkezetének menedzselése. A rekordösszegű csereaukciós programot látva felmerül a kérdés, hogy költség-kockázati szempontból megéri-e az ÁKK-nak ez az adósságkezelési eszköz. A csereaukciók a futamidő hosszabbításával kockázatcsökkentő hatásúak, de normális, pozitív meredekségű hozamgörbe esetén növelik az adósságportfólió költségét is. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy megfelelő-e a cserepapírok árazása a piacon lévő egyéb államkötvényekhez képest, illetve hogy van-e torzító hatása a csereaukciós mechanizmusnak.
Aláírta Joe Biden amerikai elnök hétfőn, a Fehér Ház kertjében a körülbelül 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot.
Jelentősen, 42 százalékkal csökkent az amerikai költségvetés hiánya októberben, a folyó költségvetési év első hónapjában éves összevetésben a mérséklődő kiadások és az emelkedő bevételek hatására.
Befejeződött szerdán Berlinben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciós tárgyalásának első szakasza, amelyben háromszáz szakpolitikus dolgozott a koalíciós szerződést megalapozó előkészítő anyagokon.
Októberben 630 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás központi alrendszere. Ez a valaha volt legmagasabb tizedik havi deficit.
Egyetlen döntésével ismét hatalmas összeget költött el a kormány az idei költségvetésből a Gazdaságújraindítási Alap terhére.
Amerikai idő szerint péntek éjszaka megszavazta a törvényhozás alsóháza Joe Biden amerikai elnök infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatát, azonban a szociális csomagról továbbra sem döntött.
A napokban jelent meg a Portfolio oldalán Dedák István nagy szakmai visszhangot kiváltó írása "Szocho-csökkentés: a magyar gazdaság csodafegyvere" címmel. A cikkel lényegében egyetértek, néhány pontosító megjegyzést és következtetést teszek.
Az izraeli parlament csütörtök hajnalig tartó maratoni ülésén szűk többséggel elfogadta az idei költségvetést, és ezzel elhárult a kormány bukásának veszélye, nem kell újabb választásokat kiírni.
Több mint négymilliárd forintnyi kárt okozott egy bűnszervezet a költségvetésnek úgy, hogy nem fizette meg az útdíjakat, a bírságokat, valamint az adókat és a járulékokat - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-t.
A szerb kormány elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet, amely a szerdán kiadott közlemény szerint 1516,8 milliárd dinár (4641,4 milliárd forint) bevétellel és 1717 milliárd dinár (5254 milliárd forint) kiadással számol. A tervezet szerint a költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát teszi ki, míg az államadósság a GDP 55,5 százaléka lesz.
A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?
Egyre közelebb az elnökjelöltséghez a jelenlegi alelnök.
Az autóipar más szereplőihez hasonlóan a Mercedesnek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Azt mondta: harcolnak érte, de az EU elzárja a kormányt ettől.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
