A magyar kormány fontosnak tartja a honvédelmi képességek növelését, ezért 2022-ben 30 százalékkal több forrást fordít a honvédelemre, mint az idén - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton Nagykovácsiban.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában újabb váratlan bejelentést tett, ami érinti a költségvetés kiadási oldalát, még a 2022-es választások előtt. Jövő februárban a 13. havi nyugdíj maradék fennálló 3 heti részletét is odaadná a nyugdíjasoknak. Összefoglaltuk, mit okozhat ez a költségvetésnek és mit jelent ez az átlagnyugdíj összegének szintjén.
A magyar gazdaság újraindítása sikeres volt, de az adósság átmeneti emelkedése után újra csökkenő pályára kell állnia a GDP-arányos rátának – mondta a közgazdász-vándorgyűlés pénteki plenáris programjában Varga Mihály pénzügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy a digitalizációnak a három legfontosabb kormányzati cél közé kell kerülnie.
A jövő évi költségvetésből, már mintegy 270 milliárd forint használható fel a Magyar falu program működtetésére - jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Leányfalun.
Az amerikai képviselőház helyi idő szerint szerdára virradó éjjel megszavazta a szövetségi adósságplafont megemelő, a kormányzat működését, valamint a természeti katasztrófák és menekültek segélyezését finanszírozó költségvetési törvényjavaslatot.
Vezető demokrata politikusok úgy nyilatkoztak, hogy fenntartják szándékukat az amerikai adósságplafon felfüggesztésére, a republikánusok azonban ellenzik a javaslatot – írja a Reuters.
A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?
A finn jegybank jelentősen felfelé módosította növekedési előrejelzését, és a jegybankelnök figyelmeztetett: bár a kamatemelés még távolabb van, a kormányoknak fel kell készülniük, hogy a költségvetés finanszírozása megdrágul majd.
Jövő héten a Fed, az azt követő héten pedig a Magyar Nemzeti Bank tart kamatdöntő ülést, és mindkét esemény nagy izgalmakkal kecsegtet. A ma kezdődő hét viszont nem dúskál majd az eseményekben, így lesz alkalmunk felkészülni a hónap eseményekben gazdag második felére.
Idén a kitűzött 7,5%-os GDP-arányos hiánycél teljesülni fog a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint. A jegybank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a tervezettnél sokkal jobb gazdasági növekedés idén javítja a büdzsé bevételi számait, azonban az így keletkező plusz összegeket a kormány el is költi, főként a gazdaság újraindítására. A jegybank előrejelzésének másik olvasata így is összefoglalható: idén már nem nagyon van szabad mozgástér a gigantikus év végi fiskális kiköltekezésre. Mindezek mellett az MNB közgazdászai azt is kiszámolták, hogy a nyugdíjprémiumra kifizetett idei összeg több mint a duplája lehet az eredeti terveknek.
Az uniós pénzügyminiszteri csúcson is egyetértés volt abban, hogy a gazdaság újraindításához továbbra is támogató költségvetési politikára van szükség, ennek túlzottan korai visszavonása ugyanis akár egy új visszaesést is eredményezhetne - jelentette ki Varga Mihály a szlovéniai Brdóban, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után a PM közleménye szerint.
Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.
A társadalombiztosítási hozzájárulás és egyes befektetési tőkejövedelmek adójának emelésével tervezi az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a szociális ellátórendszer finanszírozásának rendkívüli mértékű növelését a brit kormány.
Tom Lee, az örök tőzsdei optimista szeptemberre még nyereséges időszakot jósol a befektetők számára, októberben azonban nem lepődne meg egy kisebb korrekciót látván - elsősorban a növekvő költségvetési és monetáris politikai kockázatokat, valamint a világjárvány és az influenzaszezon körüli bizonytalanságot emelte ki a guru, mint fő veszélyforrásokat.
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
A koronavírus-járvány eltérően érintette az egyes országokat, és a válságkezelés hatékonysága számos tényezőtől függött – értettek egyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciájának előadói. Az ITM elemzése szerint meghatározó volt a gazdaságszerkezet, az ÁSZ kutatása pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési mozgástér is kulcskérdés volt. Amíg Palkovics László innovációs miniszter a gyors kilábalásról és az ösztönzésekről beszéltek, amelyek segítik a gazdaságot, addig Domokos László ÁSZ-elnök már a visszavonulás előkészítésének időpontjáról értekezett, Parragh László, az MKIK elnöke pedig egyenesen a túlfűtöttség jeleiről, a magas inflációról beszélt, és az MNB politikáját kritizálta.
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani – mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani.